Prottes
Prottes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Gänserndorfi járás | ||
Irányítószám | 2242 | ||
Körzethívószám | 02282 | ||
Forgalmi rendszám | GF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1445 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 162 m | ||
Terület | 13,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333°N 16.733333°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 16° 44′48.383333°N 16.733333°E | |||
Prottes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Prottes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Prottes osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 1457 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Prottes a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén. Területének 8,5%-a erdő, 75,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egyetlen településből és katasztrális községből áll.
A környező önkormányzatok: északra Ebenthal, keletre Angern an der March, délkeletre Weikendorf, délre Gänserndorf, délnyugatra Schönkirchen-Reyersdorf, nyugatra Matzen-Raggendorf.
Története
[szerkesztés]Prottest 1115-ben említik először. 1359-ben Hermann von Landenberg tartományi marasall szerezte meg, aki egyesítette matzeni uradalmával; ez a helyzet évszázadokig fennmaradt. 1645-ben, a harmincéves háborúban a svédek szállták meg a falut; Bécs 1683-as ostromakor a törökök kifosztották. 1700-ban a Kinsky grófok szerezték meg a birtokot, amely egészen 1848-ig az övék maradt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány sújtotta a települést. 1809-ben Napóleon katonái szállták meg Prottest. Az 1832-es kolerajárvány 45 áldozatot követelt. 1849-ben megalakult a községi önkormányzat és először választottak polgármestert. Az első világháborúban 42, a másodikban 83 prottesi polgár vesztette életét.
Lakosság
[szerkesztés]A prottesi önkormányzat területén 2020 januárjában 1457 fő élt. A lakosságszám 1991 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,8%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 2% ortodoxnak, 4,5% mohamedánnak, 8,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (2%) és a szerbek (1,6%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 1 410
|
2023 | 1 445
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a Mária mennybevétele-plébániatemplom
- a Vencel-kápolna
- a kőolaj-tanösvény
Források
[szerkesztés]- A település honlapja Archiválva 2021. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 30848 – Prottes Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Prottes című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.