Ugrás a tartalomhoz

Dér Endre

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dér Endre
Élete
Született1922. július 7.
Békéscsaba
Elhunyt2004. május 21. (81 évesen)
Szeged, Magyarország
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1956)

Dér Endre (Békéscsaba, 1922. július 7. – 2004. május 21.) József Attila-díjas (1956) író, evangélikus lelkész.

Élete

[szerkesztés]

A békéscsabai evangélikus Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd 1945-ben a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem soproni evangélikus teológiai karán szerzett diplomát. 1964-ben Szegeden a Tanítóképző Főiskola magyar szakát is elvégezte. 1945-től 1948-ig a szentesi, mezőtúri majd Budapesten - ahol félállásban a NÉKOSZ kollégiumi mozgalomban nevelőtanári feladatot látott el, egyidejűleg a józsefvárosi evangélikus gyülekezet segédlelkésze, majd Ordass Lajos püspök megbízása alapján általános pesti és pestkörnyéki helyettesítő lelkész volt.[1] Súlyos tüdőmegbetegedése és -műtéte után lelkészi működését rövid ideig Békéscsabán segédlelkészként folytatta, majd újbóli megbetegedése miatt 1950-ben kérte a szolgálattól való felmentését.[2] 1953-tól a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára Szegeden, 1963-tól a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője. 1965-ben a Dél-Magyarország, 1966-tól a Tiszatáj, 1971-től az Építőmunkás és 1982-83-ban a békéscsabai Új Auróra munkatársa. 1983-tól szabadúszó prózaíróként valamint cseh és szlovák nyelvi műfordítóként tevékenykedett.

Munkássága

[szerkesztés]

Dér Endre írói világának kialakulásában meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása, Békéscsabán töltött gyermekkora, a családi légkör: rokonai tevékenyen részt vettek a Viharsarok agrárszocialista megmozdulásaiban. Kamaszkorának emlékeit elevenítette föl Az első próba (1955) és a Májusi adósságban (1959) című műveiben. A szegény iparoscsalád életét, a falusiaknak a megélhetésért vívott nehéz küzdelmét a főszereplő kisfiú, Andris szemével látjuk.

Következő két kötete tízesztendős különbséggel jelent meg (A bódé, 1962; Mi, pulóveresek, 1972). Külső hasonlóságuk azért is figyelemre méltó, mert belső egyezések is fölfedezhetők bennük: az írások hibái és erényei szinte azonosak. Mindkét kötet két-két mai témájú kisregényt foglal magába: az első a címadó regényen kívül a Thék Károly útját, a második pedig a Holtak hátán és a Mi, pulóveresek című írásokat.

Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit.

Emlékezete

[szerkesztés]

Születési centenáriumán korábbi szegedi lakóhelyén emléktáblát helyeztek el.[3] Az avatási ünnepségen emlékezett az író személyéről és életművéről Kiss Ernő, aki az író munkásságát feldolgozó, több helyszínen bemutatott emlékműsor szerkesztője volt, valamint Cserháti Sándor, a Szegedi Evangélikus Egyházközség lelkésze.

Művei

[szerkesztés]
  • Mutatkozzál be nekem, egészen! (versek, 1944)
  • Az első próba (regény, 1955)
  • Májusi adósság (elbeszélések, 1959)
  • Marika (színmű, 1960)
  • A bódé (kisregények, 1962)
  • Mi, pulóveresek (regény, 1972)
  • Vadember veszélyben (regény, 1977)
  • Csak atom (elbeszélés, 1981)
  • A kékcsillagos sárkány (elbeszélés, 1981)
  • Tornádó (életrajzi regény, 1989)
  • Szégyen vagy szerelem (kisregény, 1992)
  • Veszélyzóna (regény, 1993)
  • Paradicsommadarak (kisregények, Bába Kiadó Szeged, 1997)
  • Helga regénye (elbeszélések, Bába Kiadó, Szeged 1997)
  • Párbeszéd a művészetről - Dél-alföldi művészportrék, Bába Kiadó, Szeged 1998)
  • Viruló évek (visszaemlékezés, Bába Kiadó, Szeged 2000)
  • Parázs (kisregények, Bába Kiadó, Szeged 2003)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Majzik István (szerk.): Dér Endre, Bába és Társai kft., 1997, 17. old. Szeged 
  2. ↑ Majzik István (szerk): Dér Endre, Bába és Társai kft. 18. old. 1997, Szeged. 
  3. ↑ Youtube csatorna. (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dér_Endre&oldid=27598741”