Ugrás a tartalomhoz

Cutosea

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cutosea
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Evosea
Csoport: Cutosa
Cavalier-Smith 2016[1]
Csoport: Cutosea
Cavalier-Smith 2016[1]
Csoport: Squamocutida
Cavalier-Smith 2016[1]
Kládok[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cutosea témájú rendszertani információt.

A Cutosea (a latin cutis, bőr szóból) 2016-ban javasolt kis tengeri Amoebozoa-csoport. Monotipikus, egyetlen kládja a Squamocutida (a latin squama, pikkely és cutis, bőr szavakból). A sejtmembrántól elkülönülő pikkelyes burok jellemzi fajait. 4 nemzetsége az Armaparvus, az Idionectes, a Sapocribrum és a Squamamoeba, melyek 3 kládban találhatók.

Morfológia

[szerkesztés]

Sejtjeit folytonos, vékony, kissé rugalmas burok veszi körül, melyek szerkezete egyedi, mert nem kötődnek a sejtmembránhoz. Ez alatt sűrű mátrixszal körülvett ovális, fénymikroszkóppal láthatatlan pikkelyek vannak.[2] E burkon egy vagy több kis pórus hatol át, lehetővé téve alállábak alkalmankénti kiemelkedését a sejtmembránból[3] és így egy lassú mozgást. Mozgó sejtjei lapultak, oválisak, szabálytalan háromszög alakúak vagy kerekek.[3] Nincs ostora vagy centroszómája.[1]

Rendszertan

[szerkesztés]

Történet

[szerkesztés]

A Cutosea Thomas Cavalier-Smith et al. 2016-os filogenetikai elemzésében felfedezett klád, melyet a Molecular Phylogenetics and Evolutionben közöltek. Osztály szintjére sorolták be, és monotipikus, mert egyetlen közvetlenül alárendelt taxonja a Squamamoebida. Emellett a szintén monotipikus Cutosába sorolják. Hagyományos rangalapú csoportosítások – például Cavalier-Smith 2016-os csoportosítása – a parafiletikus Lobosába sorolták a Tubulinea és a Discosea közös csoportja testvéreként, Tekle et al. pedig a Himatismenida testvércsoportjaként, a kettő együttesét pedig a Tubulineáénak sorolták be, de ezt Kang et al. 2017-es tanulmánya szerint azonban feltehetően hosszúág-vonzás okozhatta.[4] A Cutosea sejtburka egyedi szerkezete szünapomorf. A Cutosa és a Cutosea nevei a latin cutis, bőr, míg a Squamocutidáé a squama, pikkely és a cutis, bőr szavakból származik, mely e burokra utal.[1]

A Cutoseát későbbi molekuláris és morfológiai tanulmányok is alátámaszották, és 2019-ben a Nemzetközi Protisztológustársaság elfogadta, mely a modern kladisztikai eukarióta-besorolást frissíti.[3] Az első ide sorolt nemzetségek a 2015-ben felfedezett Sapocribrum és a 2013-ban felfedezett Squamamoeba, melyeket önálló csoportokba soroltak Sapocribridae és Squamamoebidae néven. Harmadik nemzetsége a 2018-ban felfedezett Armaparvus, melyet a Squamamoebidaebe soroltak.[2] A negyedik nemzetséget, az Idionectest Sebastian Hess és Alastair G. B. Simpson írták le 2019-ben.[5][6]

Kang et al. 2017-ben hozták létre az Evosea kládot, melybe az Archamoebae, az Eumycetozoa és a Variosea tartoztak a Cutosea mellett.[4]

Egy 2020-as tanulmány egy 187, egy 325 és egy 51 génes elemzés adatait vetette össze, és a Cutosea helyét gyengének találta. Egy 2016-os 7 génes Poisson-elemzés szerint a Cutosea a Conosába tartozott, míg a maximális valószínűségen alapuló fa szerint a Discoseába tartozott.[7]

Csoportosítás

[szerkesztés]

4 fajból áll 4 monotipikus nemzetségben:

Ökológia

[szerkesztés]

Egy leíratlan faja Zygnematales-fajokkal táplálkozik.[10]

Evolúció

[szerkesztés]

Teljesen alátámasztott klád az Amoebozoában. Testvércsoportja a Conosa, mely minden nem lebenyes Amoebozoa-fajt tartalmaz. A Cutosea és a Conosa a nagyobb Evosea két tagja.[4] Az alábbi kladogram egy 2022-es filogenetikai elemzésen alapul:[11]

Amorphea
Amoebozoa

Tubulinea




Discosea


Evosea
Cutosea

Squamamoebidae



Sapocribridae



Conosa


Archamoebae



Eumycetozoa




Variosea







Obazoa



Genetika

[szerkesztés]

Az ostorközi transzportban fontos RAB1 GTPáz-alcsalád EvoRab1D és a RAB32 EvoRab32AB paralógja megtalálható annak ellenére, hogy egyetlen ismert fajának sincs ostora.[12]

Zygnematales-fajokkal táplálkozó leíratlan faja CACC génnel rendelkezik.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f Cavalier-Smith T, Chao EE, Lewis R (2016. június 1.). „187-gene phylogeny of protozoan phylum Amoebozoa reveals a new class (Cutosea) of deep-branching, ultrastructurally unique, enveloped marine Lobosa and clarifies amoeba evolution”. Mol Phylogenet Evol 99, 275–296. o. DOI:10.1016/j.ympev.2016.03.023. PMID 27001604. 
  2. a b c Schuler GA, Brown MW (2019). „Description of Armaparvus languidus n. gen. n. sp. confirms ultrastructural unity of Cutosea (Amoebozoa, Evosea)”. J Eukaryot Microbiol 66, 158–166. o. DOI:10.1111/jeu.12640. 
  3. a b c Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  4. a b c Kang S, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Čepička I, Kostka M, Kosakyan A, Alcântara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember 1.). „Between a Pod and a Hard Test: The Deep Evolution of Amoebae”. Molecular Biology and Evolution 34 (9), 2258–2270. o. DOI:10.1093/molbev/msx162. PMID 28505375. PMC 5850466. 
  5. a b Hess S, Eme L, Roger AJ, Simpson AGB (2019. június 10.). „A natural toroidal microswimmer with a rotary eukaryotic flagellum”. Nature Microbiology 4 (10), 1620–1626. o. DOI:10.1038/s41564-019-0478-6. ISSN 2058-5276. PMID 31182800. 
  6. (2019. június 12.) „Tiny flying saucers are actually odd new microbes” (angol nyelven). Nature 570 (7761), 279. o. DOI:10.1038/d41586-019-01827-x. ISSN 0028-0836. 
  7. Cavalier-Smith T, Chao EE (2020. január 3.). „Multidomain ribosomal protein trees and the planctobacterial origin of neomura (eukaryotes, archaebacteria”. Protoplasma 257 (3), 621–753. o. DOI:10.1007/s00709-019-01442-7. PMID 31900730. PMC 7203096. 
  8. Lahr DJG, Grant J, Molestina R, Katz LA, Anderson OR. „Sapocribrum chincoteaguense n. gen. n. sp.: A small, scale-bearing amoebozoan with flabellinid affinities”. J Eukaryot Microbiol 62, 444–453. o. DOI:10.1111/jeu.12199. PMC 4469638. 
  9. Kudryavtsev AA, Pawlowski J (2013). „Squamamoeba japonica n. g. n sp. (Amoebozoa): a deep-sea amoeba from the Sea of Japan with a novel cell coat structure”. Protist 164 (1), 13–23. o. DOI:10.1016/j.protis.2012.07.003. 
  10. a b Kashiyama Y, Yokoyama A, Shiratori T, Hess S, Not F, Bachy C, Gutierrez-Rodriguez A, Kawahara J, Suzaki T, Nakazawa M, Ishikawa T, Maruyama M, Wang M, Chen M, Gong Y, Seto K, Kagami M, Hamamoto Y, Honda D, Umetani T, Shihongi A, Kayama M, Matsuda T, Taira J, Yabuki A, Tsuchiya M, Hirakawa Y, Kawaguchi A, Nomura M, Nakamura A, Namba N, Matsumoto M, Tanaka T, Yoshino T, Higuchi R, Yamamoto A, Maruyama T, Yamaguchi A, Uzuka A, Miyagishima S, Tanifuji G, Kawachi M, Kinoshita Y, Tamiaki H (2019. február 26.). „Taming chlorophylls by early eukaryotes underpinned algal interactions and the diversification of the eukaryotes on the oxygenated Earth”. ISME J 13 (8), 1899–1910. o. DOI:10.1038/s41396-019-0377-0. PMID 30809012. PMC 6775998. 
  11. Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022). „New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa”. Sci Rep 12, 11173. o. DOI:10.1038/s41598-022-15372-7. PMID 35778543. PMC 9249873. 
  12. Porfírio-Sousa AL, Tice AK, Brown MW, Lahr DJG (2021. március 29.). „Phylogenetic reconstruction and evolution of the Rab GTPase gene family in Amoebozoa”. Small GTPases 13 (1), 100–113. o. DOI:10.1080/21541248.2021.1903794. PMID 33779495. PMC 9707542. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cutosea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.