Csillag Teréz
| Csillag Teréz | |
 | |
| Született | Stern Rebeka Szidónia 1862. augusztus 17.[1][2] Adony |
| Elhunyt | 1925. július 9. (62 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Színészeti Tanoda (–1879) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1879 – 1925 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csillag Teréz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csillag Teréz, eredetileg Stern Rebeka Szidónia (Dunaadony, 1859. augusztus 17.[3] – Budapest, 1925. július 9.)[4] színésznő.
Életútja
[szerkesztés]
Stern Hermann és Wimmer Johanna (Hani) leányaként született. 1875-től a Színészeti Tanoda hallgatója volt,[5] 1879-ben szerzett oklevelet és közvetlenül innen került be a Nemzeti Színház társulatába, ahol főleg népszínművekben aratott sikereket. 1883. június 29-én a Deák téri evangélikus templomban férjhez ment Grill Richárd udvari könyvkereskedő és tartalékos hadnagyhoz.[6][7] Esküvői tanúja Paulay Ede volt, a Nemzeti Színház drámai igazgatója, a párt pedig Győry Vilmos lelkész adta össze.[8] E házasságból két leánygyermek született. Csillag Teréz Keglevich intendánssal való ellentéte miatt 1898-tól 1901-ig a Vígszínház társulatához került, de utána ismét, nyugdíjazásáig a Nemzeti Színháznál volt. Sokan, többek közt Csiky Gergely is írtak részére darabokat. 1901-ben a Színiakadémia tanára lett, s 1925-ig tanított is. Nagy sikereket ért el az új színésznemzedék nevelése terén, tanítványai imádták. 1909-ben örökös tag címet kapott. Szerepköre a naiva volt, majd Shakespeare, Molière vígjátékaiban a fiatal női szerepeket is játszotta. Komikus szerepekben is kipróbálta magát. 1925-ben nehéz betegség támadta meg. Súlyos operációnak kellett alávetnie magát, amelyet a szíve nem bírt el. Temetése nagy pompával a Nemzeti Színház épületéből történt. Virágokkal borították koporsóját és az egész ország osztatlan részvéte mellett kísérték ki a Fiumei úti köztemetőbe, ahol a város díszsírhelyet ajánlott fel a színművésznő földi hamvai számára. A sírnál megható búcsúztatót mondtak: dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, Nagy Adorján, Góth Sándor és Almássy Endre, pályatársai.
Schöpflin Aladár a következőket írta róla: "Az a fajta művésznő volt, aki nem színészi eszközeinek nagyvonalúságával, stílusának kidolgozottságával, a művészet öntudatos fogásaival dolgozott, hanem emberi lényének szeretetreméltóságát és báját vitte a színpadra és ott is tulajdonképpen csak azt folytatta, amit az életben csinált. Ő volt a született naiva fiatal korában, mert naivul, ösztönből játszott. Ezt a természetét átvitte öregkorába is: azokat az idős asszonyokat tudta igazán jól színészileg kidolgozni, akik öreg korukban is megőriznek mennél többet a fiatalkor üdeségéből és naivak tudnak maradni. A szenvedély, a tragikus hang nem volt meg regiszterében, lényénél fogva vígjátéki színésznő volt, de a maga nemében legjobb, akit magyar színpadon láttunk. Francia darabokban finom, előkelő szalonhölgy, magyar darabokban tűzről pattant vidéki magyar úrilány és menyecske - ezek voltak legnagyobb sikerei."
Színpadi szerepei
[szerkesztés]- Cyprienne (Victorien Sardou – Émile de Najac: Váljunk el!)
- Bérangère (Sardou: Odette)
- Márta (Csiky Gergely: A nagymama
- Brigitta (Henri Meilhac – Ludovic Halévy: A kis mama)
- Beatrix (Shakespeare: Sok hűhó semmiért)
- Katalin (Shakespeare: A makrancos hölgy)
- Hermia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Izabella (Molière: Férjek iskolája)
- Ágnes (Molière: Nők iskolája)
- Szentirmayné (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya)
- Dajka (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Születése bejegyezve az adonyi izr. egyházközség anyakönyvében 2/1859. folyószám alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1589/1925. folyószáma alatt.
- ↑ Archivált másolat. [2018. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 5.)
- ↑ Corvina, 1883. június 30.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1883. június 30.
- ↑ A Deák téri ev. egyházközség magyar házassági anyakönyve, 43/1883. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 182. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Schöpflin Aladár: Csillag Teréz Nyugat, 1925. 14-15. szám, Figyelő
További információk
[szerkesztés]- Szász Károly: Színésznők. Budapest, 1927.
- Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket. Budapest, 1957.
