Csetneki Elek
Megjelenés
Csetneki Elek | |
Született | 1856. június 2.[1] Karád[1] |
Elhunyt | 1889. január 27. (32 évesen)[1] Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csetneki Elek (Jelenik Elek) (Karád, 1856. június 2. – Budapest, 1889. január 27.) magyar régész, néprajzkutató.
Életpályája
[szerkesztés]Veszprém vármegyei származású; a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályában 1875-ben díjnok, 1878 nyarán őrsegéd lett; az 1878. év végén megalakult régészeti társulat I. (ősrégészeti és embertani) osztálya előadónak választotta meg.
Munkái
[szerkesztés]- 1875 Egy becses régiség. Századok.
- 1876 Tószegi ásatások. Archaeologiai Értesítő.
- 1876 Nemzetközi őstörténelmi és embertani congresus. Vasárnapi Ujság.
- 1877 A tószegi őstelep. Arch. Ért.
- 1877 A magyarhoni őstelepekről. Arch. Ért.
- 1878 Egy magyar emlékérem története. Arch. Ért.
- 1878 A sokorui és polgárdi lelet. Arch. Ért.
- 1878 Régészeti irodalom. Arch. Ért.
- 1879 A csepelszigeti őskori temetők. Arch. Ért.
- 1879 Izabella sirkövéről. Arch. Ért.
- 1879 Régészeti irodalom. Arch. Ért.
- 1879 A régiségosztály 1878. decz. gyarapodása. Arch. Ért.
- 1881 A hunok, avarok és kunok. Budapesti Szemle.
Írt még az Egyet. Philológiai Közlönybe (1880. Ismertette Toldy hátrahagyott irataiból az Ó- és uj magyar világ c. részletet; Ukkon-pohár, Hunfalvy Pál munkáját ismertetve; 1881. Az izmaeliták és Anonymus az oláhokról, Réthy László könyvét ismertetve; A székely kérdésről, Nagy János, Hunfalvy Pál és Szabó Károly munkáiknak ismertetése).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.