Cserdiny
| Cserdiny (Чердынь) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Cserdinyi | ||
| Irányítószám | 618600, 618601 | ||
| Körzethívószám | 34240 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4502 fő (2023) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 60° 24′, k. h. 56° 29′60.400000°N 56.483333°EKoordináták: é. sz. 60° 24′, k. h. 56° 29′60.400000°N 56.483333°E | |||
 Cserdiny
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
| Cserdiny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cserdiny témájú médiaállományokat. | |||
.gif)
.png)
Cserdiny (oroszul: Чердынь) város Oroszország Permi határterületén, a Cserdinyi járás székhelye. Régi nagy jelentőségét a 19. században végleg elvesztette.
Lakossága: 4920 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Permi határterület északkeleti részén, Permtől kb. 300 km-re, a Kolva (a Visera mellékfolyója) jobb partján terül el. Az ősi város az Északi-Urál előterében, a két folyó találkozásától 6 km-re alakult ki. A legközelebbi vasútállomás a 102 km-re délre fekvő Szolikamszk, a Perm–Szolikamszk vasútvonal végpontja.
Földrajz
[szerkesztés]Éghajlat
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 10,4 | 2,3 | 12,7 | 24,0 | 31,5 | 33,5 | 33,8 | 32,7 | 28,1 | 19,9 | 9,3 | 5,3 | 33,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −11,9 | −9,9 | −1,7 | 6,3 | 14,4 | 20,9 | 23,0 | 18,5 | 12,0 | 3,7 | −5,1 | −9,8 | 5,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −15,1 | −13,2 | −5,5 | 2,1 | 9,3 | 15,8 | 18,2 | 14,4 | 8,6 | 1,4 | −7,5 | −12,8 | 1,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −18,3 | −16,5 | −9,3 | −2,1 | 4,3 | 10,8 | 13,3 | 10,2 | 5,3 | −0,9 | −9,9 | −15,7 | −2,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −42,6 | −36,7 | −32,3 | −21,9 | −8,5 | −3,1 | 2,3 | −0,7 | −4,9 | −17,4 | −35,3 | −46,0 | −46,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 61 | 38 | 41 | 48 | 55 | 76 | 86 | 77 | 73 | 77 | 75 | 68 | 774 |
| Forrás: Погода и климат Чердынь | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A mai város helyén a 11-12. században komi-permják település volt. A komi-permjak чер szó jelentése 'mellékfolyó'; a дын jelentése 'torkolat', cserdiny jelentése tehát: 'mellékfolyó torkolata'.
Írott forrás először 1451-ben említi mint Perm Velikaja (Nagy-Perm) fővárosát. 1462-ben kolostort alapítottak, mely 1784-ig állt fenn. 1472-ben III. Iván moszkvai nagyfejedelem seregei elfoglalták, és a moszkvai orosz állam része lett. Az Urál vidékén elsőként, 1535-ben városi rangot kapott. Ekkor kezdődött a kreml építése, mely a 18. század elejéig állt. Itt volt a kiindulópontja az Urálon át Nyugat-Szibériába vezető ősi kereskedelmi útvonalnak (Cserdinyszkij trakt). 1598-ban egy másik, kedvezőbb szibériai útvonalat nyitottak; a délebbre fekvő sófőző telepek terjedése és Szolikamszk gyors fejlődése miatt a 18. század elejére Cserdiny elvesztette „stratégiai” jelentőségét.
1781-től városi rangban a Cserdinyi ujezd székhelye volt. 1792-ben egy tűzvész során a város csaknem teljesen leégett. Az újjáépítés után, a 19. század folyamán is jelentős kereskedelmi központ maradt, de az ipari fejlődés és a kiépülő vasúti közlekedés elkerülte. 1924-ben a Cserdinyi járás székhelye lett.
A történelmi város
[szerkesztés]A város hét, árkokkal elválasztott dombra épült, a legmagasabb dombon egykori komi-permják erődítmények nyomai láthatók: az egyik a 8-9., a másik a 13-14. századból származik. Egy délkeleti dombra építették a 16. században a kremlt (a 18. századig állt fenn), egy másik dombon áll a város legrégebbi fennmaradt temploma. A 18. században a városközpont az egykori kremltől északnyugatra, a mai Szobornaja (Székesegyház-) térre helyeződött át.
- Evangelista Szent Jánosnak szentelt templom (cerkov Ioanna Bogoszlova). Az 1462-ben alapított kolostor temploma, az Urál első téglaépítésű épülete volt. Ezt a templomot a szovjet korszakban csak 1940–1947 között tartották zárva, egyébként végig működött.
- Feltámadás-székesegyház (Voszkreszenszkij szobor). 1750–1754-ben épült; az ötkupolás templom 1792-ben kiégett, a következő évben felújították és újra felszentelték.
- Megváltó színeváltozása-templom (Szpaszo-Preobrazsenszkaja cerkov, 1756).
- Úr megjelenése-templom (Vízkereszt) (Bogojavlenszkaja cerkov, 1751–1761).
- Istenanya elszenderedése-templom (Uszpenszkaja cerkov, 1784).
A polgári épületek közül fennmaradt az egykori Arzenál (18. sz. első fele), a kereskedői udvar (1857), a kereskedői sor és néhány tekintélyes, téglaépítésű kereskedői ház.
A városban 1899-ben, Puskin születésének centenáriumán múzeumot alapítottak, és ugyanabban az évben egy régészeti múzeum is nyílt. 1918-ban a két múzeumot egyesítették, az új intézményt a költőről nevezték el, 1922-ben helytörténeti múzeummá nyilvánították. Cserdiny szomorú nevezetessége, hogy 1934-ben itt töltötte száműzetése idejét Oszip Mandelstam író.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
- Cserdiny (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije. [2014. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 15.)