Visera (Káma)
| Visera | |
 | |
| A Visera a felső szakaszán | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 415 km |
| Vízhozam | 457 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 31 200 km² |
| Forrás | Északi-Urál |
 é. sz. 61° 38′ 57″, k. h. 59° 19′ 35″61.649200°N 59.326400°E | |
| Torkolat | Káma, Kámai-víztározó |
| é. sz. 59° 54′ 14″, k. h. 56° 26′ 20″59.903900°N 56.438900°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visera témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Visera (oroszul: Вишера) folyó Oroszország európai részén, a Permi határterületen; a Káma bal oldali mellékfolyója, a Kámai-víztározóba torkollik.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 415 km, vízgyűjtő területe: 31 200 km², évi közepes vízhozama: 457 m³/sec.
Az Északi-Urál nyugati lejtőin, a Permi határterület északkeleti szélénél ered. Két forrásága közül a jobb oldali Kis-Visera az Armija-hegy északi lábánál kezdődik; a bal oldali Nagy-Visera pedig a manysik által Szaklaimszori-Csahl-nak nevezett hegycsúcs (1128 m) alatt, közvetlenül három régió: a Permi határterület, a Szverdlovszki terület és Komiföld határának találkozásánál.
Zömmel hegyvidéken, az Északi-Urál fenyvesekkel borított hegyei és előhegyei között folyik. Felső szakaszán, az Ulsz torkolatáig (183 km) dél felé tartó, sebes hegyi folyó. Nyugati irányú középső szakaszán, a Kolva torkolatáig (199 km) már jóval szélesebb völgyben, sok helyen meredek sziklafalak, de egyre alacsonyabb partok között folyik. A Kolva torkolatánál éles kanyarulattal dél felé fordul, az alsó szakaszon a torkolatig (34 km) alföldi folyó, szélessége itt helyenként a 900 m-t is eléri.
November elejétől április végéig befagy. Tavaszi árvize van, nyáron alacsony vízállás jellemzi. A torkolattól Krasznoviserszkig hajózható.
Jelentősebb bal oldali mellékfolyói között említhető a Velsz (113 km), az Ulsz (89 km), a Jazva (163 km). Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Kolva (460 km).
Települések, nevezetességek
[szerkesztés]- Felső folyásának 130 km-es szakasza és annak környéke természetvédelmi terület (2412 km²).
- A középső szakasz mentén számos település, főként apró falu található, és itt épült az egyetlen város is, Krasznoviserszk (17 000 fő). Környékén vannak az Urál legnagyobb ismert gyémántkészletei.
- A középső szakasz nevezetessége a Piszmennij Kameny ('írott kő'): a parton 3 km hosszan elnyúló 60–70 m magas sziklafal, melyeken több barlang, régészeti lelőhely mellett mintegy öt-hétezer éves sziklarajzok találhatók.
- Az 1920-as évek második felében a Visera mentén létrehozott munkatáborban raboskodott sok társával együtt Varlam Tyihonovics Salamov. Ottani emlékeit írta meg később Visera, Antiregény című művében.
Források
[szerkesztés]- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978)
- Jurij Polovnyikov: Reka Visera (orosz nyelven). Nordural.ru. (Hozzáférés: 2013. június 12.)
- Viserszkij zapovednyik (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 12.)
- Kameny piszannij (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 12.)
