Ugrás a tartalomhoz

Csehország budapesti nagykövetsége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csehország budapesti nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országCsehország
Fogadó országMagyarország
Alapítva1993
VezetőBial Tibor (2019. szeptember 2. – )
Beosztásacseh nagykövet Magyarországon
Irányítószám1064
TelepülésBudapest VI. kerülete
CímRózsa utca 61.
Ellenkező képviseletMagyarország prágai nagykövetsége
Elhelyezkedése
Csehország budapesti nagykövetsége (Budapest VI. kerülete)
Csehország budapesti nagykövetsége
Csehország budapesti nagykövetsége
Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″47.507861°N 19.068750°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 08″47.507861°N 19.068750°E
Csehország budapesti nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Csehország budapesti nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Csehország budapesti nagykövetsége (csehül: Velvyslanectví České republiky v Budapešti) Magyarország és Csehország kapcsolatainak kiemelt intézménye. A képviselet 1993. január 1-jén, Csehszlovákia szétválását követően vált cseh misszióvá, korábban Csehszlovákia budapesti nagykövetségeként működött. Az intézmény Budapest VI. kerületében, a Rózsa utca 61. szám alatt található, a konzuli hivatal ugyanannak az épületnek az oldalbejáratánál, a Szegfű utca 4.-ben van.

Történelmi előzmények

[szerkesztés]

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as szétbomlása után jött létre Csehszlovákia. 1939-ig állt fenn ez az államalakulat, ekkor a cseh területeket, a Szudétavidéket, valamint Morvaországot Németország megszállta és Cseh–Morva Protektorátus néven a Harmadik Birodalomhoz csatolta. A fennmaradó területekből Felvidék Magyarországhoz került, létrejött a Tiso-féle első Szlovák Köztársaság, valamint egy rész Lengyelországhoz került. A második világháborút követően szövetségi köztársaságként ismét létrejött Csehszlovákia, mely 1992 utolsó napjáig maradt együtt: ekkor bomlott fel Cseh és Szlovák Köztársaságra.

A nagykövetség épülete

[szerkesztés]
Baloldalon a cseh nagykövetség

A Rózsa utcai ingatlan a közintézménnyé válása óta cseh, vagy csehszlovák érdekeket szolgált, 1922-ben meg is vásárolták.[1] Bár 1945 után visszakapták az ingatlant, a követség legfeljebb néhány hónapig működhetett itt, mert újranyitásának dátuma 1947. szeptember 17., de az 1948 márciusi telefonkönyvben már a Stefánia (akkor: Vorosilov, majd Népstadion) út 22-24. szám alatt szerepelt, [2] a Rózsa utcában a konzulátus és a kereskedelmi kirendeltség maradt. 1954. január 18-án nagykövetségi szintre emelték a képviseletet.[3] Csehszlovákia rendszerváltás utáni szétválás során az volt a megállapodás, hogy ahol cseh nemzetiségű a nagykövet, ott az ingatlan Csehországé lesz, ahol szlovák diplomata szolgál, ott az épület is Szlovák tulajdonba kerül. Mivel Rudolf Chmel akkori csehszlovák nagykövet szlovák nemzetiségű volt, így a Stefánia úti ingatlan került szlovák, a Rózsa utcai épület pedig cseh tulajdonba.[4]

Nagykövetek

[szerkesztés]
Bővebben: Csehország budapesti követeinek és nagyköveteinek listája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Cseh Köztársaság Nagykövetsége épületének (Budapest, Rózsa u. 61.) története. Cseh nagykövetség honlapja (2016. szeptember 19.) (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)
  2. ↑ A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) betűrendes távbeszélőnévsora: 1948. március. Budapest: Szikra Könyvkiadó. 1948. 44. o.  
  3. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 95. o. arch Hozzáférés: 2019. augusztus 11.  
  4. ↑ Diplomáciai „Ki kicsoda?”: Magyar-szlovák-cseh követségek. Népszabadság, LI. évf. 4. sz. (1993. január 6.) 1. o. (fizetős hozzáférés)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csehország_budapesti_nagykövetsége&oldid=26568060”