Csáky László (1820–1891)

Csáky László
Az ország tükre 1862. 136. l.
Született	1820. december 21. Bécs
Elhunyt	1891. január 20. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politikus, megyei hivatalnok, országgyűlési képviselő
Tisztsége	a magyar főrendiház tagja (1843–1844) a magyar főrendiház tagja (1847–1848) Szepes vármegye főispánja (1848. május 8. – 1849) a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1849) magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.) magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 8.) Nyitra vármegye főispánja (1867–1876) magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.) magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1884. május 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.) a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1891. január 20.) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1891. január 20.)
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1841)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf kőrösszeghi és adorjáni Csáky László (Bécs, 1820. december 21. – Budapest, 1891. január 20.) főrend, politikus, megyei hivatalnok, országgyűlési képviselő.

Élete

1842-1846 között Trencsén vármegye tiszteletbeli al-, majd főjegyzője volt. Mint a főrendiház tagja 1843-1844-ben és 1847-1848-ban az ellenzék soraiban politizált. 1848-ban Szepes vármegye főispánja, majd Sáros vármegye királyi biztosa, később Szepes kormánybiztosa lett. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, emiatt emigrált. 1852-ben kegyelmet kapott és hazatért.

1861-ben és 1865-ben Trencsén vármegye várnai kerületének országgyűlési követe, majd 1867-1876 között Nyitra vármegye főispánja volt. 1876-tól haláláig képviselő, 1887-ben az országgyűlés alelnöke.

Források

• Lónyay Menyhért politikai naplója
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1988.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• 1874 Örömdal, melylyel méltóságos Csáky László grófot, Nyitramegye főispán urát, arczképének, a megyeházában, ünnepélyes felállítása alkalmával a nyitrai r. kath. főgymnásium ifjúsági önképző-köre hódolattal üdvözölte.