Coleochaetophyceae
Coleochaetophyceae | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Coleochaetophyceae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Coleochaetophyceae témájú kategóriát. |
A Coleochaetophyceae a Streptophyta embriós növényekkel rokon osztálya (csak a Zygnematophyceae közelebbi).[1] 35 ismert fajuk van, elsősorban édesvízben élnek perifitonként a vízinövények, műanyag zacskók és kavicsok felszínén az édesvízi tavak sekély littorális zónájában.[2][3] Kis (<200 μm) lemezes vagy fonalas fajok valós többsejtű szerveződéssel, ivaros és ivartalan szaporodással. A lemezek kétdimenziós szerveződésen túl nem fejlődnek.[4] Mitogenomjuk a Streptophyta moszatai közt a legintrongazdagabb.[5]
Korábban tekintették az embriós növények testvércsoportjának,[6] azonban kiderült, hogy a Streptophyta egy másik tagja a testvércsoport.[7][8][9]
Leírás
[szerkesztés]E többsejtű élőlények kis párnákként jelennek meg elágazó szárakkal. Ezek heterotrich (eltérő kinézetű álló szálakból felépülő) elágazó, középen növekvő hajtások. A rögzítést adhéziós gyökér biztosítja.[10] Vannak heterotrich vagy akár homotrich álló hajtásra redukált fajai is. Egyes heterotrich hajtásformák lemezt alkotnak az alapon,[11] (például a Coleochaete orbicularis vagy a Coleochaete scutata esetén). Csillói (seta) vannak, mint például a Chaetosphaeridiophyta csoportnak, ezek a citoplazmából eredő nyúlványok védelmi céllal, hosszuk akár a sejttest hosszának 100-szorosa is lehet. Alapjuk elkülönül a nyílástól, innen a nevük. Így a Chaetosphaeridiophytát tekintették a Coleochaetophyceae tagjának morfológia alapján.[12] Sejtjeik 1 egypirenoidos kloroplasztisszal rendelkeznek az Anthocerophyta csoporthoz hasonlóan.
Életciklus
[szerkesztés]Haplodiploid digenetikus életciklusuk van a gametofiton fázisnál egyszerűbb sporofiton fázissal. Oogámak (például Coleochaete) vagy legalábbis erősen anizogámak.[13] A petesejtek hajszál alakú kiemelkedést bocsátanak ki, ez a megtermékenyítésre kész állapotban megszűnik, és a színtelen kétostorú anterozoidokat vonzó anyagokat bocsát ki. Ezek az anteridiális ágaktól mutatnak, és a szál által alkotott csőbe kerülhet. Megtermékenyítés után tardív kariogámia történik. Egyes fajai egy-, mások kétlakiak, ez a populáció változatossága terén előny, de hátrányos, ha a hím- és nőivarú egyedek túl messze vannak. Nyár végén szaporodnak. Az embriós növényekkel több hasonlóságot mutatnka, például hogy a zigóta a női gametangiumban marad. A zigóta a megtermékenyítés után amidonok és lipidek felhalmozódásával nő. A perifériás vegetatív sejtek kéregsejtágyat alkotva osztódnak. Tápanyagok, például aminosavak, cukrok transzfere történik a gametofiton és az embrió közt, mint az embriós növényeknél. A meiózis gyors, a növekedési fázis során történik, és több mitózis követi, 8 kétostorú haploid meiospórát (zoospóra) adva, melyek lemezes ágyat alkotnak. Minden zoospóra azonos egyedet ad.
Ökológia
[szerkesztés]A Coleochaetophyceae édesvízben vagy sekély littorális zónákban él, néhány fajuk sós vízben is él. A Scirpus vagy a Potamogeton epifitonjai vagy ásványi szubsztráton élnek.
Rendek és családok
[szerkesztés]Az AlgaeBase és az ITIS szerint:[15]
- ordo Chaetosphaeridiales Marin et Melkonian
- familia Chaetossphaeridiaceae Marin et Melkonian
- ordo Coleochaetales Chadefaud
- familia Coleochaetaceae Nägeli
A Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI) szerint:[16]
- ordo Coleochaetales
- familia Chaetosphaeridiaceae
- familia Coleochaetaceae
Genomika
[szerkesztés]Mitokondriális
[szerkesztés]Első szekvenált mtDNS-ű tagja a Chaetosphaeridium globosum, ennek mtDNS-ét 2002-ben szekvenálták,[5] hossza 56 574 bp.[17]
A Coleochaete scutata mitokondriális genomját 2019-ben szekvenálták, hossza 242 024 bp, de közel ugyanazok a génjei. 67 különböző génje van, ebből 3, az rrn5, a trnMf(cau) és a trnP(ugg) 2-szer vagy 3-szor szerepel. Az rpl6 nem szerepel benne, ebben tér el a Coleochaetophyceae egyetlen korábban szekvenált tagjától, a Chaetosphaeridium globosumtól.[5] Ebben van a zöldmoszat-mtDNS-ek közt a legtöbb intron.[17]
Plasztisz
[szerkesztés]Első szekvenált ptDNS-ű tagja a Chaetosphaeridium globosum, ennek ptDNS-ét is 2002-ben szekvenálták. Ebben 124 gén, 17 II-es csoportbeli és 1 I-es csoportbeli intron van, a génsorrend pedig hasonlít az embriós növényekére. Hossza 131 183 bp.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Donoghue, P. (2020). „Plant Evolution: Assembling Land Plants”. Current Biology 30 (2), R81–R83. o. DOI:10.1016/j.cub.2019.11.084. PMID 31962083.
- ↑ Biology of Algae, Lichens and Bryophytes, 185. o.
- ↑ Dittami SM, Heesch S, Olsen JL, Collén J (2017. május 16.). „Transitions between marine and freshwater environments provide new clues about the origins of multicellular plants and algae”. DOI:10.1111/jpy.12547. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Moody LA. „Three-dimensional growth: a developmental innovation that facilitated plant terrestrialization”. J Plant Res.
- ↑ a b c Turmel M, Otis C, Lemieux C (2019. november 22.). „Complete mitogenome of the streptophyte green alga Coleochaete scutata (Coleochaetophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 4 (2), 4209–4210. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1693300. PMID 33366386. PMC 7707659.
- ↑ Lecointre G, Guyader H. Classification phylogénétique du vivant, 3, Belin (2001). ISBN 2-7011-4273-3
- ↑ Meyer S, Reeb C, Bosdeveix R. Botanique Biologie et physiologie végétales, 2, Maloine (2008). ISBN 978-2-224-03020-9
- ↑ Lewis LA, McCourt RM (2004). „Green algae and the origin of land plants”. Am J Bot 91 (10), 1535–1556. o.
- ↑ de Reviers, Bruno. Biologie et phylogénie des algues (francia nyelven). Paris: Belin, 96. o. (2002. október). ISBN 978-2-7011-3083-5
- ↑ Lüttge U, Kluge M, Bauer G. Botanique. Tec et Doc (2002. április). ISBN 2743004126
- ↑ Nabors M. Biologie végétale, Structures, fonctionnement, écologie et biotechnologies
- ↑ Graham LE, Wilcox LW. Algae
- ↑ H. des Abbayes, M. Chadefaud, Y. de Ferré, J. Feldmann, H. Gaussen, P.-P. Grassé, M.C. Leredde, P. Ozenda, A.R. Prévot. Les algues, Botanique, anatomie - cycles évolutifs – systématique, Précis de Sciences Biologiques publiés sous la direction du Pr Pierre-P. Grass (francia nyelven). Paris: Masson et Cie, 217. o. (1963)
- ↑ Zoe Popper et al. (2011). „Evolution and diversity of plant cell walls: from algae to flowering plants”. Annu Rev Plant Biol 62 (1), 567-590. o. DOI:10.1146/annurev-arplant-042110-103809.
- ↑
- Guiry, M. D.. „Coleochaetophyceae”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway.
- Coleochaetophyceae. ITIS . (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Coleochaetophyceae. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ a b c Turmel M, Otis C, Lemieux C (2002. augusztus 20.). „The chloroplast and mitochondrial genome sequences of the charophyte Chaetosphaeridium globosum: Insights into the timing of the events that restructured organelle DNAs within the green algal lineage that led to land plants”. Proc Natl Acad Sci U S A 99 (17), 11275–11280. o. DOI:10.1073/pnas.162203299. PMID 12161560. PMC 123247.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.