Ugrás a tartalomhoz

Coleochaetophyceae

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Coleochaetophyceae
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Cam
Csoport: Archaeplastida
Csoport: Viridiplantae
Csoport: Streptophyta
Osztály: Coleochaetophyceae
C. Jeffrey, 1982
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coleochaetophyceae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coleochaetophyceae témájú kategóriát.

A Coleochaetophyceae a Streptophyta embriós növényekkel rokon osztálya (csak a Zygnematophyceae közelebbi).[1] 35 ismert fajuk van, elsősorban édesvízben élnek perifitonként a vízinövények, műanyag zacskók és kavicsok felszínén az édesvízi tavak sekély littorális zónájában.[2][3] Kis (<200 μm) lemezes vagy fonalas fajok valós többsejtű szerveződéssel, ivaros és ivartalan szaporodással. A lemezek kétdimenziós szerveződésen túl nem fejlődnek.[4] Mitogenomjuk a Streptophyta moszatai közt a legintrongazdagabb.[5]

Korábban tekintették az embriós növények testvércsoportjának,[6] azonban kiderült, hogy a Streptophyta egy másik tagja a testvércsoport.[7][8][9]

Leírás

[szerkesztés]

E többsejtű élőlények kis párnákként jelennek meg elágazó szárakkal. Ezek heterotrich (eltérő kinézetű álló szálakból felépülő) elágazó, középen növekvő hajtások. A rögzítést adhéziós gyökér biztosítja.[10] Vannak heterotrich vagy akár homotrich álló hajtásra redukált fajai is. Egyes heterotrich hajtásformák lemezt alkotnak az alapon,[11] (például a Coleochaete orbicularis vagy a Coleochaete scutata esetén). Csillói (seta) vannak, mint például a Chaetosphaeridiophyta csoportnak, ezek a citoplazmából eredő nyúlványok védelmi céllal, hosszuk akár a sejttest hosszának 100-szorosa is lehet. Alapjuk elkülönül a nyílástól, innen a nevük. Így a Chaetosphaeridiophytát tekintették a Coleochaetophyceae tagjának morfológia alapján.[12] Sejtjeik 1 egypirenoidos kloroplasztisszal rendelkeznek az Anthocerophyta csoporthoz hasonlóan.

Életciklus

[szerkesztés]

Haplodiploid digenetikus életciklusuk van a gametofiton fázisnál egyszerűbb sporofiton fázissal. Oogámak (például Coleochaete) vagy legalábbis erősen anizogámak.[13] A petesejtek hajszál alakú kiemelkedést bocsátanak ki, ez a megtermékenyítésre kész állapotban megszűnik, és a színtelen kétostorú anterozoidokat vonzó anyagokat bocsát ki. Ezek az anteridiális ágaktól mutatnak, és a szál által alkotott csőbe kerülhet. Megtermékenyítés után tardív kariogámia történik. Egyes fajai egy-, mások kétlakiak, ez a populáció változatossága terén előny, de hátrányos, ha a hím- és nőivarú egyedek túl messze vannak. Nyár végén szaporodnak. Az embriós növényekkel több hasonlóságot mutatnka, például hogy a zigóta a női gametangiumban marad. A zigóta a megtermékenyítés után amidonok és lipidek felhalmozódásával nő. A perifériás vegetatív sejtek kéregsejtágyat alkotva osztódnak. Tápanyagok, például aminosavak, cukrok transzfere történik a gametofiton és az embrió közt, mint az embriós növényeknél. A meiózis gyors, a növekedési fázis során történik, és több mitózis követi, 8 kétostorú haploid meiospórát (zoospóra) adva, melyek lemezes ágyat alkotnak. Minden zoospóra azonos egyedet ad.

Ökológia

[szerkesztés]

A Coleochaetophyceae édesvízben vagy sekély littorális zónákban él, néhány fajuk sós vízben is él. A Scirpus vagy a Potamogeton epifitonjai vagy ásványi szubsztráton élnek.

Rendek és családok

[szerkesztés]
Az elsődleges szerkezetek és a szerveződési szintek fejlődése a növényeknél. A Charales és testvércsoportjuk, a Coleochaetales közös jellemzői (plazmodezma, hajtásfejlődésnek kedvező mitózisok, a jobb hőszabályozást és a homeohidriát biztosító parenchima, a növényeket az ultraibolya sugárzástól és a fotooxidációtól védő flavonoidok, a száradástól védő kutin prekurzora, az állást biztosító és az ereket védő lignin, melyek hozzájárultak a szárazföldi megjelenéshez.[14]

Az AlgaeBase és az ITIS szerint:[15]

A Biotechnológiai Információk Nemzeti Központja (NCBI) szerint:[16]

Genomika

[szerkesztés]

Mitokondriális

[szerkesztés]

Első szekvenált mtDNS-ű tagja a Chaetosphaeridium globosum, ennek mtDNS-ét 2002-ben szekvenálták,[5] hossza 56 574 bp.[17]

A Coleochaete scutata mitokondriális genomját 2019-ben szekvenálták, hossza 242 024 bp, de közel ugyanazok a génjei. 67 különböző génje van, ebből 3, az rrn5, a trnMf(cau) és a trnP(ugg) 2-szer vagy 3-szor szerepel. Az rpl6 nem szerepel benne, ebben tér el a Coleochaetophyceae egyetlen korábban szekvenált tagjától, a Chaetosphaeridium globosumtól.[5] Ebben van a zöldmoszat-mtDNS-ek közt a legtöbb intron.[17]

Plasztisz

[szerkesztés]

Első szekvenált ptDNS-ű tagja a Chaetosphaeridium globosum, ennek ptDNS-ét is 2002-ben szekvenálták. Ebben 124 gén, 17 II-es csoportbeli és 1 I-es csoportbeli intron van, a génsorrend pedig hasonlít az embriós növényekére. Hossza 131 183 bp.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Donoghue, P. (2020). „Plant Evolution: Assembling Land Plants”. Current Biology 30 (2), R81–R83. o. DOI:10.1016/j.cub.2019.11.084. PMID 31962083. 
  2. Biology of Algae, Lichens and Bryophytes, 185. o. 
  3. Dittami SM, Heesch S, Olsen JL, Collén J (2017. május 16.). „Transitions between marine and freshwater environments provide new clues about the origins of multicellular plants and algae”. DOI:10.1111/jpy.12547. (Hozzáférés: 2024. július 29.) 
  4. Moody LA. „Three-dimensional growth: a developmental innovation that facilitated plant terrestrialization”. J Plant Res. 
  5. a b c Turmel M, Otis C, Lemieux C (2019. november 22.). „Complete mitogenome of the streptophyte green alga Coleochaete scutata (Coleochaetophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 4 (2), 4209–4210. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1693300. PMID 33366386. PMC 7707659. 
  6. Lecointre G, Guyader H. Classification phylogénétique du vivant, 3, Belin (2001). ISBN 2-7011-4273-3 
  7. Meyer S, Reeb C, Bosdeveix R. Botanique Biologie et physiologie végétales, 2, Maloine (2008). ISBN 978-2-224-03020-9 
  8. Lewis LA, McCourt RM (2004). „Green algae and the origin of land plants”. Am J Bot 91 (10), 1535–1556. o. 
  9. de Reviers, Bruno. Biologie et phylogénie des algues (francia nyelven). Paris: Belin, 96. o. (2002. október). ISBN 978-2-7011-3083-5 
  10. Lüttge U, Kluge M, Bauer G. Botanique. Tec et Doc (2002. április). ISBN 2743004126 
  11. Nabors M. Biologie végétale, Structures, fonctionnement, écologie et biotechnologies 
  12. Graham LE, Wilcox LW. Algae 
  13. H. des Abbayes, M. Chadefaud, Y. de Ferré, J. Feldmann, H. Gaussen, P.-P. Grassé, M.C. Leredde, P. Ozenda, A.R. Prévot. Les algues, Botanique, anatomie - cycles évolutifs – systématique, Précis de Sciences Biologiques publiés sous la direction du Pr Pierre-P. Grass (francia nyelven). Paris: Masson et Cie, 217. o. (1963) 
  14. Zoe Popper et al. (2011). „Evolution and diversity of plant cell walls: from algae to flowering plants”. Annu Rev Plant Biol 62 (1), 567-590. o. DOI:10.1146/annurev-arplant-042110-103809. 
    • Guiry, M. D.. „Coleochaetophyceae”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. 
  15. Coleochaetophyceae. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  16. a b c Turmel M, Otis C, Lemieux C (2002. augusztus 20.). „The chloroplast and mitochondrial genome sequences of the charophyte Chaetosphaeridium globosum: Insights into the timing of the events that restructured organelle DNAs within the green algal lineage that led to land plants”. Proc Natl Acad Sci U S A 99 (17), 11275–11280. o. DOI:10.1073/pnas.162203299. PMID 12161560. PMC 123247. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Coleochaetophyceae című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]