Cirkusz

Az Astley's Amphitheatre Londonban (1808)

A cirkusz. Georges Seurat festménye (1891)

A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.

Története

A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vett körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el.

Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.

Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt. Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.

Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldi olasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkuszt 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épületet 1966-ban lebontották. A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.

A régi cirkuszok

A Roncalli Cirkusz bejárata

Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.

Mai cirkuszok

Hagyományos cirkusz

Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.

Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (egyes állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályozás a cirkuszok számára az állatok tartását illetően.

Kortárs Cirkusz

• Cirque du Soleil, (kanadai)
• Recirquel, (magyar)

Cirkuszos dinasztiák

A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.

Világhírű magyar cirkuszos családok: Antalek, Axt, Ádám, Brabanti, Czirják, Csapó, Dittmár, Donnert, Kludszky, Eötvös, Gazdag, Hergott, Jurnyik, Katona, Krai, Krateyl, Liebl, Lorch, Merkl, Németh, Picard, Richter, Sallai, Schlingloff,Vargas,Schneller, Wertheim, Hegedűs.

Műsorszámok

Akrobatika Orosz rúd Kínai rúd Lovas akrobatika Erőemelő Karikaugrók Rúdtánc Cyr kerék Gördülő kerék Halálkerék Ugródeszka Állatidomítás Bohócok: Minden bohóc külön összetéveszthetetlen egyéniség. Nevetséges ruhájukkal és festett arcukkal sajátos szerepük van. Vannak közöttük zenebohócok, akrobaták, pantomimesek, komédiások, és vannak, akik a zsonglőrködéshez is értenek. Az angol Joseph Grimaldi 19. századi bohóc (becenevén Joey) öröksége a fehér arcfestés. Fehér bohóc Augusztus Bűvészet Egyensúlyozás Egykerekű Kötéltánc Gólyaláb Biciklin Székeken Rúdegyensúlyozás Kézegyensúlyozás Fakír Hajlékonyság Hasbeszélés Hulahopp Komikus Légtornász Élő-ágyúgolyó Tissue Trapéz Lengő trapéz: Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben. Szóló / duó trapéz Karika Kötél Gurtni Zsonglőrködés Labdákkal, buzogányokkal, karikákkal Kalapokkal, szivardobozokkal Lasszóval Meteorral Ördögbottal Tűzzsonglőr Képek

Erőemelők Budapesten az Erzsébet téren Gólyalábasok az Ünnepi Könyvhéten Bohóc - jelenet a Hottentotta című cirkuszszínházi előadásból Kínai rúd Orosz rúd Biciklin egyensúlyozók Karikaugró akrobaták Cry kerék Halálkerék Hajlékonyság Hulahopp Tissue Duó Trapéz Zsonglőrködés szivardobozokkal Zsonglőrködés karikákkal Magyar tűzzsonglőrök: a Flame Flowers csapat

Zenék

• Gladiátor induló
• Florentiner March

Nem tudod lejátszani a fájlt?

Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů), melynek szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík katonazenekari karmester és zeneszerző, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt.

Híres cirkuszok listája

• Magyar Nemzeti Cirkusz
• Eötvös Cirkusz
• Cirque du Soleil
• Cirque d’Hiver Bouglione
• Ringling Bros. és Barnum & Bailey Cirkusz
• Blackpool Tower Circus
• Big Apple Circus
• Arlette Grüss Cirkusz
• Knie Cirkusz
• Medrano Cirkusz
• Moira Orfei Cirkusz
• Maximum Cirkusz
• Finlandia Cirkusz
• Benneweis Cirkusz
• Cirque Phénix
• Pinder Cirkusz
• Krone Cirkusz
• Roncalli Cirkusz

Circus America

Cirkuszfesztiválok

Nemzetközi fesztiválok

• Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál (1974–); Monte-Carlo, Monaco
• Holnap Cirkusza Világfesztivál (1977–); Párizs, Franciaország
• Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál (1996–); Budapest, Magyarország
• Latinai Nemzetközi Cirkuszfesztivál (1999–); Latina, Olaszország
• Massyi Nemzetközi Cirkuszfesztivál (1993–); Massy, Franciaország
• Bayeuxi Nemzetközi Cirkuszfesztivál; Bayeux, Franciaország
• Saint-paul-lès-daxi Nemzetközi Cirkuszi Artisták Fesztiválja; Saint-Paul-lès-Dax, Franciaország
• Auvergne–rhône-alpes isère-i Nemzetközi Cirkuszfesztivál; Grenoble, Franciaország
• Albacete-i Nemzetközi Cirkuszfesztivál; Albacete, Spanyolország
• Arany Elefánt Nemzetközi Cirkuszfesztivál (2012–); Girona, Spanyolország
• Vuhani Nemzetközi Akrobatikus Művészeti Fesztivál; Vuhan, Kína
• Idol Cirkuszművészeti Világfesztivál (2013–); Moszkva, Oroszország

Ifjúsági fesztiválok

• Európai Ifjúsági Cirkuszfesztivál (1991–); Wiesbaden, Németország
• Monte-carlói Ifjúsági Cirkuszfesztivál (2012–); Monte-Carlo, Monaco
• Young Stage Nemzetközi Cirkuszfesztivál (2007, 2010–); Bázel, Svájc
• Moszkvai Nemzetközi Ifjúsági Cirkuszfesztivál; Moszkva, Oroszország

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Circus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirque című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkusz témájú médiaállományokat.

• Cirkusz.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Fővárosi Nagycirkusz
• Magyar Nemzeti Cirkusz
• Cirkuszkutató
• Cirkuszi akrobatika Archiválva 2011. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsonglőr.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Magyar Nemzeti Cirkusz
• Cirkusz Safari
• Panem et circenses
• Cirkusztörténet. Jegyzet az Állami Artistaképző Iskola részére. 1., Ókor; összeáll. Szekeres József; Fővárosi Nyomdaipari Váll., Budapest, 1960
• Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskola, Budapest, 1962
• Budai Imre: A cirkuszművészet rövid története; Utorg, Budapest, 1985
• Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Budapest, 1979
• Cirkusz és tudomány; szerk. H. Orlóci Edit; Jószöveg Műhely, Budapest, 2005 (Jószöveg könyvek)
• H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Budapest, 2006
• Valóság és illúzió; szerk. Szeifert Judit; MAOE, Budapest, 2012
• Cirkuszi csodaemberek. Életútinterjúk cirkuszművészekkel; riporter Szekáry Zsuzsanna, szerk. Fekete Péter, Pál Dániel Levente; MACIVA, Budapest, 2019–
• Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története (MACIVA, Budapest, 2009)
• Dohi Tamás: The Capital Circus of Budapest (MACIVA, Budapest, 2009)
• Faludi Ilona: Újrakezdés. Egy cirkuszhercegnő élete; Pro Pannonia, Pécs, 2012 (Pannónia könyvek)
• Sz. Látó Judit: Életem a cirkusz. Kristóf István története (Budapest, 2021)
• Sz. Látó Judit: My life, the circus. The amazing story of István Kristóf (Budapest, 2022)
• Cirkuszépületek Európában. Cirkuszművészeti és cirkuszépülettörténeti tanulmányok, esszék, előadások; szerk. Joó Emese; Magyar Művészeti és Innovációs Központ, Bp., 2022 (Színháztudományi szemle)
• Kocsis Barbara: A Donnert dinasztia; Napkút, Budapest, 2022