Bayeux

	Bayeux
	; Bayeux címere
	; Bayeux címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Alsó-Normandia
Megye	Calvados
Polgármester	Patrick Gomont
INSEE-kód	14047
Irányítószám	14400
Testvérvárosok	Lista Dorchester; Lübbecke; Chojnice; Eindhoven; Viborg; Sotome; Bafoussam;
	Népesség
Teljes népesség	12 775 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1 799,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	32 m (legalacsonyabb pont); 67 m (legmagasabb pont);
Terület	7,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 43″, ny. h. 0° 42′ 14″49.278611°N 0.703889°WKoordináták: é. sz. 49° 16′ 43″, ny. h. 0° 42′ 14″49.278611°N 0.703889°W
	Bayeux weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bayeux témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bayeux (ejtsd: bajő) település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 12 775 fő (2021. január 1.).^[1] Bayeux Guéron, Monceaux-en-Bessin, Saint-Loup-Hors, Saint-Martin-des-Entrées, Saint-Vigor-le-Grand, Vaucelles és Vaux-sur-Aure községekkel határos.

Fekvése

Riestől délnyugatra fekvő település.

Története

A település egykor egy gall törzs legnagyobb települése volt, majd a rómaiak építettek itt várost, később püspöki székhely lett. A bretonok, a szászok, majd a normannok is elfoglalták, ezután sokáig skandináv város maradt.

1051-ben Hitvalló Eduárd angol király, mivel gyermeke nem született, örököséül Normandia hercegét, unokatestvérét, Hódító Vilmost jelölte ki. Haroldot küldte hozzá követül, mire Vilmos hozzáadta leányát, Hedviget. Harold pedig a szent ereklyére megesküdött, hogy elismeri Vilmos jogát az angol trónra. Visszatérve hazájába, Hitvalló Eduárd halálakor mégis a maga fejére téteti Anglia koronáját.

A székesegyház mellett a könyvtár épületében látható a város legféltettebb műkincse, amelyen a normann hódítás eposza elevenedik meg. E műkincs a bayeux-i kárpit, mely kézi hímzéssel készült, fél méter magas és mintegy 70 méter hosszú. Az ismeretlen hímzők lenvászonra, színes gyapjúfonallal Hódító Vilmos hadjáratának, a hastingsi csatának a képeit rajzolták fel. A faliszőnyeget még Odo bayeux-i püspök, Hódító Vilmos féltestvére rendelte meg nem sokkal Anglia meghódítása után szász hímzők műhelyében, hogy az éppen felépült katedrálist díszítsék vele.