Hizér
| Hizér | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Aranyosmarót |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Hizér
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 18° 22′ 23″48.366783°N 18.373010°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 18° 22′ 23″48.366783°N 18.373010°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hizér témájú médiaállományokat. | |
Hizér (szlovákul: Chyzerovce, korábban Hezerovce, németül: Hiserowitz, korábban Hiperwitz) Aranyosmarót városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Aranyosmarót központjától 1 km-re délnyugatra, a Zsitva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1209-ben említik először. Előbb a Marótiak, majd a Hont-Pázmány nemzetség birtoka. 1386-ban a gímesi vár tartozékaként Mária magyar királynő visszaadja Forgách Balázsnak.[1] 1397-ben Hizéren malmot említenek, melynek birtokába a Forgách családot iktatták be.[2]
A 15. században az esztergomi káptalanhoz került zálogba. 1579-ben Forgách Simon II. Rudolftól kapta adományul a gímesi uradalommal.[3]
1601-ben 2 malma és 43 háza volt. 1698-ban Forgách Simon szerzett rá I. Lipóttól adományt.[4]
1720-ra csak egy malom és 22 adózó maradt. 1718-ig a gímesi, majd az aranyosmaróti uradalomhoz tartozott. Átmenetileg vármegyei gyűlések helyszíne is volt. A település lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a JRD-ben (1951) dolgoztak. 1970-ben Aranyosmaróthoz csatolták.
Vályi András szerint "HEZÉR. Hizerovetz. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura G. Migázzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Aranyos Maróthoz 1/4 órányira, mellynek filiája, és a’ hol módgya van az el adásra, ’s keresetre, földgye, és réttyei jók, szőleji meg lehetősek, legelője elég, malma helyben van."[5]
Bars vármegye monográfiája szerint „Hizér, a Zsitvavölgyben fekvő kisközség, nagyobbára tót ajkú lakosokkal, kiknek a száma 937. E község egy 1209-iki határperben Hirzeberek alakban van említve. A pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Hisebek elferdített és Hirzeberek javított alakban. 1386-ban Ghymes vár tartozéka és a Forgáchok az urai. Később a maróti uradalom birtokába kerül és Peluszki nevű dűlője még a Paluskák emlékét őrzi. A mult század elején Migazzi Kristóf hizéri birtokának egy kis részére, jutalom gyanánt, inscriptiót adott a Lakits családnak 31 évre; de mert az uradalom idejében nem követelte vissza, az 1852-iki ősiségi nyilt parancs alapján Lakits István tulajdonába ment át, ki ezt a községi lakosoknak eladta. A 18. század második felében háromféle néven találjuk említve. Magyarul Hézér, németül Hieserovitz és tótul Chicerovze. A községben csak kápolna van, mely 1842-ben épült. Postája, távirója és vasúti állomása Aranyosmarót.”[6]
1920 előtt Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1970-ben Aranyosmaróthoz csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 790 lakosából 717 szlovák, 41 magyar, 9 német anyanyelvű és 23 csecsemő.
1890-ben 863 lakosából 813 szlovák, 35 magyar és 15 német volt.
1900-ban 937 lakosából 886 szlovák, 37 magyar és 14 német.
1910-ben 936 lakosából 895 szlovák, 35 magyar és 6 német volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ DLDF 58652
- ↑ Mályusz Elemér 1951: Zsigmondkori oklevéltár I (1387-1399), 521 No. 4723.
- ↑ Királyi Könyvek 4. kötet, 153-154; Keresteš 2010, 75; Tandlich 2013, 86.
- ↑ MOL, Királyi kancellária, Királyi Könyvek, 24. könyv, 372-373; Tomáš Tandlich 2013: Mestečká na území Bratislavskej, Nitrianskej a Tekovskej stolice – Vybrané sídla s právnym postavením zemepanského mestečka (oppida) v rokoch 1526-1720. Nitra, 86.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
Források
[szerkesztés]- Marián Tomajko 2009: Chyzerovce 1209–2009. Zlate Moravce
- Vlastivedný slovník obcí na Slovensku
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 143-144.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |