Cecelégy

Cecelégy
	Glossina palpalis és Glossina morsitans
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Öregcsalád:	Hippoboscoidea;
Család:	Cecelegyek (Glossinidae); Theobald, 1903
Nem:	Glossina; Wiedemann, 1830
Elterjedés
	Elterjedési területük
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cecelégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cecelégy témájú kategóriát.

A cecelégy (Glossina) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a cecelegyek (Glossinidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk

A cecelégy a Szaharától délre és a Kalahári-sivatagtól északra Afrika trópusi területein mindenütt elterjedt. A cecelégy kiirtására számtalan kísérletet tettek, de ezek sikertelennek bizonyultak. Újabb módszerek kifejlesztésével a jövőben talán lehetővé válik a populációk korlátok közé szorítása.

Megjelenésük

A cecelégy hossza 6–14 milliméter között van. A légynek egy pár repülésre alkalmas szárnya van, amelyet a légy nyugalmi helyzetben a hátára fektet. Szárnya mellett, még van egy pár billérje is, ami segíti az egyensúlyozásban repülés közben. Szájszerve vékony, tűszerű cső, amelynek végén mikroszkopikus méretű, borotvaéles „fogak” találhatók. Ezzel a légy még a vastagabb bőrréteget is képes átszúrni, hogy elérje a véredényeket.

Életmódjuk

A cecelégy magányos élősködő. Tápláléka az emlősök, madarak és hüllők friss vére. Táplálkozási módszerével terjeszti a halálos álomkórt. Az álomkórt egy egysejtű kórokozó Trypanosoma idézi elő, amely mielőtt eljutna a nyálmirigyéig, már a légy beleiben szaporodni kezd; a légy pedig szúrással viszi át áldozatára. Ha a fertőzött egyedet megszúrja egy másik cecelégy, az tovább terjeszti a betegséget.

Szaporodásuk

A párzási időszak egész évben tart. A nőstény egyszerre csak egy, igen fejlett lárvát hoz a világra, amely a puha, homokos talajban pillanatok alatt bebábozódik. A kifejlett légy 30 nappal később kel ki. A nőstény 2-3 hónapos élete során 2-3 lárvát hoz a világra.

Szimbionták

A cecelegyeknek három különböző szimbiontájuk is van. Az első, egyben elsődleges szimbionta a bakteriocitában tárolt Wigglesworthia, a két másodlagos szimbionta pedig a sejten belül és a sejtek között is előforduló Sodalis, illetve valamely Wolbachia-faj.

A Glossina palpalis cecelégy vektora és gazdája a Hepatozoon petti-nek, ami a nílusi krokodilt fertőző parazita egysejtű.

Rendszerezés

A nembe körülbelül 23 faj tartozik, melyeket élőhelyüktől függően 3 csoportra osztanak:

a szavannai fajok: (Morsitans alnem, melyet néha Glossina névvel illetnek):
- Glossina austeni (Newstead, 1912)
- Glossina morsitans Westwood, 1850
- Glossina pallidipes (Austen, 1903)
- Glossina swynnertoni (Austen, 1923)

az erdei fajok: (Fusca alnem, melynek korábbi neve Austenia volt):
- Glossina fusca fusca (Walker, 1849)
- Glossina fuscipleuris (Austen, 1911)
- Glossina frezili (Gouteux, 1987)^[1]
- Glossina haningtoni (Newstead and Evans, 1922)
- Glossina longipennis (Corti, 1895)
- Glossina medicorum (Austen, 1911)
- Glossina nashi (Potts, 1955)
- Glossina nigrofusca nigrofusca (Newstead, 1911)
- Glossina severini (Newstead, 1913)
- Glossina schwetzi (Newstead and Evans, 1921)
- Glossina tabaniformis Westwood, 1850
- Glossina vanhoofi (Henrard, 1952)

a folyó menti fajok: (Palpalis alnem, melynek korábbi neve Nemorhina volt):
- Glossina caliginea (Austen, 1911)
- Glossina fuscipes fuscipes (Newstead, 1911)
- Glossina fuscipes martinii (Zumpt, 1935)
- Glossina fuscipes quanzensis (Pires, 1948)
- Glossina pallicera pallicera (Bigot, 1891)
- Glossina pallicera newsteadi (Austen, 1929)
- Glossina palpalis palpalis (Robineau-Desvoidy, 1830)
- Glossina palpalis gambiensis (Vanderplank, 1911)
- Glossina tachinoides Westwood, 1850

az alábbi két faj nincs a fenti csoportokba sorolva (még):
- Glossina brevipalpis
- Glossina longipalpis

Jegyzetek

↑ J. P. Gouteux (1987). „Une nouvelle glossine du Congo: Glossina (Austenina) frezili sp. nov. (Diptera: Glossinidae)”. Tropical Medicine and Parasitology 38 (2), 97–100. o. PMID 3629143.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
ICZN 2014: Opinion 2343 (Case 3586): Glossina Wiedemann, 1830 (Insecta, Diptera, GLOSSINIDAE): precedence given over Nemorhina Robineau-Desvoidy, 1830). Bulletin of zoological nomenclature, 71(3): 201-202.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] J. P. Gouteux (1987). „Une nouvelle glossine du Congo: Glossina (Austenina) frezili sp. nov. (Diptera: Glossinidae)”. Tropical Medicine and Parasitology 38 (2), 97–100. o. PMID 3629143.

[1]