A Chauchy-integrálképlet a komplex analízis egyik alapvető kijelentése. Leggyengébb alakjában azt mondja ki, hogy egy holomorf függvény értékeit egy körlapon meghatározzák a kör kerületén felvett értékei. Egyik erős általánosítása a reziduumtétel. A tételnek több változata van.
Ha nyílt, holomorf, komplex szám, továbbá relatív kompakt körlap -ben, akkor minden esetén, vagyis ha -re teljesül, hogy :
ahol pozitív irányítású görbe, és ahol kerülete.
Rögzített esetén definiáljuk a függvényt mint , ahol és ha . Ekkor folytonos -ban és holomorf -ben. A Cauchy-féle integráltétellel
- .
Most a , függvény holomorf, és deriváltja , ami eltűnik, mivel az integrandusnak van primitív függvénye, mégpedig . Tehát konstans, és mivel , azért .
Minden holomorf függvényre teljesül: egy körlap középpontjában felvett értéke a peremen felvett értékek középértéke:
.
Minden holomorf függvény minden pontban tetszőlegesen sokszor komplex differenciálható, és minden deriváltja holomorf. Az integrálképlettel ez azt jelenti, hogy és esetén:
A holomorf függvények hatványsorba fejthetők, a sorfejtés minden komplex számra érvényes.
Az függvényre alkalmazott integrálképlettel azonnal következik, hogy az együtthatók pontosan a Taylor-sor együtthatói. Ha für , akkor az együtthatók becsülhetők, mint:
A Liouville-tétel is egyszerűen belátható az integrálképlet felhasználásával, továbbá az algebra alaptételére is lehet következtetni.
Kiszámíthatók integrálok is, például:
A Cauchy-integrálképletet parciálisan differenciáljuk, amiben a differenciálás és az integrálás felcserélhető:
Az kifejtése a mértani sor segítségével a Cauchy-integrálképletbe:
Mivel esetén a mértani sor egyenletesen konvergens, szabad tagonként integrálni, az összegzés és az integrál felcserélhető. A kifejtés együtthatói:
Az együtthatókra teljesül a következő becslés: Legyen olyan, hogy ha ! Ekkor számokra:
Ha holomrf és korlátos a teljes síkon, tehát minden komplex számra, akkor minden valós számra:
Mivel tetszőleges, azért minden esetén. Így az korlátos volta miatt:
Ez azt jelenti, hogy korlátos egészfüggvény konstans, ami éppen a Liouville-tétel.
A magasabb dimenziós analízisben használják a körlapok direkt szorzatát is, aminek neve az angol alapján polilemeznek, a német alapján policilindernek vagy polihengernek magyarítható.
Pontosabban, ha nyílt körlap, akkor a középpontú policilinder, aminek multirádiusza , megadható, mint
vagy ekvivalensen,
A policilinder az egydimenziós körlap általánosítása, de esetén nem biholomorf a gömbbel. Ezt Poincaré látta be 1907-ben, amikor megmutatta, hogy a két halmaz automorfizmus- és Lie-csoportjainak dimenziói különbözőek.
A Cauchy-integrálképlet általánosítható magasabb dimenzióra. Legyenek körlapok a komplex síkon, pedig a direkt szorzatuk. Legyen továbbá az függvény holomorf, és komplex pont! Ekkor az integrálképlet alakja:
A holomorf függvények deriváltjaira magasabb dimenzióban is teljesül, hogy
illetve
ahol és az policilinder sugara.[1] További általánosítás a Bochner-Martinelli-képlet.
Ennek bizonyítása nem végezhető el az egydimenziós esethez hasonlóan, mivel a Chauchy-integráltétel nem teljesül; viszont teljes indukció használható, amihez az egydimenziós eset szolgál kiindulópontként. A képlet multiindexekkel írható, mint
- ,
ahol .
A komplex analízisben egy lánc folytonos görbék egész együtthatós lineáris kombinációja, ahol a negatív előjel az irányítás megfordítását jelenti. Egy ciklus olyan lánc, amiben minden komplex szám ugyanannyiszor vég- mint kezdőpont; azaz zárt görbék alkotta lánc.
Legyen tartomány, holomorf , és nullholomorf ciklus -ben. Ekkor minden esetén, ami nem pontja a ciklusnak, teljesül, hogy:
ahol körülfordulási száma körül.
- Steven G Krantz: Function Theory of Several Complex Variables, American Mathematical Society, 2002, ISBN 0-8218-2724-3
- Walter Rudin: Function theory in polydiscs, Benjamin, New York 1969
- Kurt Endl, Wolfgang Luh: Analysis. Band 3: Funktionentheorie, Differentialgleichungen. 6. überarbeitete Auflage. Aula-Verlag, Wiesbaden 1987, ISBN 3-89104-456-9, S. 153, Satz 4.9.1.
- Wolfgang Fischer, Ingo Lieb: Funktionentheorie. 7. verbesserte Auflage. Vieweg, Braunschweig u. a. 1994, ISBN 3-528-67247-1, S. 60, Kapitel 3, Satz 2.2 (Vieweg-Studium. Aufbaukurs Mathematik 47).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cauchysche Integralformel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyzylinder című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.