A Chauchy-integrálképlet a komplex analízis egyik alapvető kijelentése. Leggyengébb alakjában azt mondja ki, hogy egy holomorf függvény értékeit egy körlapon meghatározzák a kör kerületén felvett értékei. Egyik erős általánosítása a reziduumtétel. A tételnek több változata van.
Ha
nyílt,
holomorf,
komplex szám, továbbá
relatív kompakt körlap
-ben, akkor minden
esetén, vagyis ha
-re teljesül, hogy
:

ahol
pozitív irányítású görbe, és
ahol
kerülete.
Rögzített
esetén definiáljuk a
függvényt mint
, ahol
és
ha
. Ekkor
folytonos
-ban és holomorf
-ben. A Cauchy-féle integráltétellel
.
Most a
,
függvény holomorf, és deriváltja
, ami eltűnik, mivel az integrandusnak van primitív függvénye, mégpedig
. Tehát
konstans, és mivel
, azért
.
Minden holomorf függvényre teljesül: egy körlap középpontjában felvett értéke a peremen felvett értékek középértéke:
.

Minden holomorf függvény minden pontban tetszőlegesen sokszor komplex differenciálható, és minden deriváltja holomorf. Az integrálképlettel ez azt jelenti, hogy
és
esetén:

A holomorf függvények hatványsorba fejthetők, a sorfejtés minden
komplex számra érvényes.

Az
függvényre alkalmazott integrálképlettel azonnal következik, hogy az
együtthatók pontosan a Taylor-sor együtthatói. Ha
für
, akkor az együtthatók becsülhetők, mint:

A Liouville-tétel is egyszerűen belátható az integrálképlet felhasználásával, továbbá az algebra alaptételére is lehet következtetni.
Kiszámíthatók integrálok is, például:

A Cauchy-integrálképletet parciálisan differenciáljuk, amiben a differenciálás és az integrálás felcserélhető:

Az
kifejtése a mértani sor segítségével a Cauchy-integrálképletbe:

Mivel
esetén a mértani sor egyenletesen konvergens, szabad tagonként integrálni, az összegzés és az integrál felcserélhető. A kifejtés együtthatói:

Az együtthatókra teljesül a következő becslés: Legyen
olyan, hogy
ha
! Ekkor
számokra:

Ha
holomrf és korlátos a teljes
síkon, tehát
minden
komplex számra, akkor minden
valós számra:

Mivel
tetszőleges, azért
minden
esetén. Így az
korlátos volta miatt:

Ez azt jelenti, hogy korlátos egészfüggvény konstans, ami éppen a Liouville-tétel.
A magasabb dimenziós analízisben használják a körlapok direkt szorzatát is, aminek neve az angol alapján polilemeznek, a német alapján policilindernek vagy polihengernek magyarítható.
Pontosabban, ha
nyílt körlap, akkor a
középpontú policilinder, aminek multirádiusza
, megadható, mint

vagy ekvivalensen,

A policilinder az egydimenziós körlap általánosítása, de
esetén nem biholomorf a gömbbel. Ezt Poincaré látta be 1907-ben, amikor megmutatta, hogy a két halmaz automorfizmus- és Lie-csoportjainak dimenziói különbözőek.
A Cauchy-integrálképlet általánosítható magasabb dimenzióra. Legyenek
körlapok a komplex síkon,
pedig a direkt szorzatuk. Legyen továbbá az
függvény holomorf, és
komplex pont! Ekkor az integrálképlet alakja:

A holomorf függvények deriváltjaira magasabb dimenzióban is teljesül, hogy

illetve

ahol
és
az
policilinder sugara.[1] További általánosítás a Bochner-Martinelli-képlet.
Ennek bizonyítása nem végezhető el az egydimenziós esethez hasonlóan, mivel a Chauchy-integráltétel nem teljesül; viszont teljes indukció használható, amihez az egydimenziós eset szolgál kiindulópontként. A képlet multiindexekkel írható, mint
,
ahol
.
A komplex analízisben egy lánc folytonos görbék egész együtthatós lineáris kombinációja, ahol a negatív előjel az irányítás megfordítását jelenti. Egy ciklus olyan lánc, amiben minden komplex szám ugyanannyiszor vég- mint kezdőpont; azaz zárt görbék alkotta lánc.
Legyen
tartomány,
holomorf , és
nullholomorf ciklus
-ben. Ekkor minden
esetén, ami nem pontja a
ciklusnak, teljesül, hogy:

ahol
körülfordulási száma
körül.
- Steven G Krantz: Function Theory of Several Complex Variables, American Mathematical Society, 2002, ISBN 0-8218-2724-3
- Walter Rudin: Function theory in polydiscs, Benjamin, New York 1969
- Kurt Endl, Wolfgang Luh: Analysis. Band 3: Funktionentheorie, Differentialgleichungen. 6. überarbeitete Auflage. Aula-Verlag, Wiesbaden 1987, ISBN 3-89104-456-9, S. 153, Satz 4.9.1.
- Wolfgang Fischer, Ingo Lieb: Funktionentheorie. 7. verbesserte Auflage. Vieweg, Braunschweig u. a. 1994, ISBN 3-528-67247-1, S. 60, Kapitel 3, Satz 2.2 (Vieweg-Studium. Aufbaukurs Mathematik 47).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cauchysche Integralformel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyzylinder című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.