Cézium-karbonát
Cézium-karbonát[1] | |||
IUPAC-név | cézium-karbonát | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 534-17-8 | ||
PubChem | 10796 | ||
ChemSpider | 10339 | ||
| |||
| |||
InChIKey | FJDQFPXHSGXQBY-UHFFFAOYSA-L | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Cs2CO3 | ||
Moláris tömeg | 325,82 g/mol | ||
Megjelenés | fehér por | ||
Sűrűség | 4,072 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 610 °C (bomlik) | ||
Oldhatóság (vízben) | 2605 g/l (15 °C) | ||
Oldhatóság (etanol) | 110 g/l | ||
Oldhatóság (dimetilformamid) | 119,6 g/l | ||
Oldhatóság (dimetil-szulfoxid) | 361,7 g/l | ||
Oldhatóság (szulfolán) | 394,2 g/l | ||
Oldhatóság (metilpirrolidon) | 723,3 g/l | ||
Veszélyek | |||
MSDS | http://www.fishersci.ca/viewmsds.do?catNo=AC192040250 | ||
EU osztályozás | Xi | ||
EU Index | nincs listázva | ||
R mondatok | R36/37/38 R68 | ||
S mondatok | S26 S36/37/39 | ||
Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | cézium-hidrogén-karbonát | ||
Azonos anion | lítium-karbonát nátrium-karbonát kálium-karbonát rubídium-karbonát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A cézium-karbonát ionvegyület, képlete Cs2CO3. Fehér, kristályos, szilárd anyag. Nagyon jól oldódik poláris oldószerekben, mint a víz, alkohol, dimetilformamid. Más karbonátokhoz, például a nátrium- vagy kálium-karbonáthoz képest jobban oldódik szerves oldószerekben, de sokukban – mint a toluol, klórbenzol és 1,4-dimetil-benzol – csak kevéssé oldható. Szerves kémiai szintézisek során bázisként használják.
Előállítása
[szerkesztés]Cézium-karbonátot elő lehet állítani cézium-oxalát hőbontásával, a reakcióban cézium-karbonát mellett szén-monoxid keletkezik:[2]
- Cs2C2O4 → Cs2CO3 + CO
Elő lehet állítani cézium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával is:[2]
- 2 CsOH + CO2 → Cs2CO3 + H2O
Kémiai reakciói
[szerkesztés]Fontos reagens szulfonamidok, aminok, β-laktámok, indolok, heterociklusos vegyületek, N-szubsztituált aromás imidek, ftálimidek és számos más hasonló vegyület N-alkilezési reakciójában.[3] Kutatások folynak e vegyületek szintézisének kidolgozására és biológiai hatásuk vizsgálatára.[4] Arany-nátrium-klorid (NaAuCl4) jelenlétében a cézium-karbonát nagyon hatékony aerob oxidálószer különböző alkoholok aldehiddé és ketonná szobahőmérsékleten történő oxidálásához, a reakció nem igényel további polimer vegyületet. Primer alkoholok alkalmazásakor nem keletkezik sav.[5] Az alkoholok karbonilvegyületté történő szelektív oxidációját – a karbonil köztitermék nukleofil jellege miatt – régebben nehezen tudták megvalósítani.[4] Erre a célra Cr(VI) és Mn(VII) reagenseket használtak, ám ezek feltehetően károsak a környezetre, és drágák is. Cézium-karbonátot lehet használni a Suzuki-, Heck- és Sonogashira-kapcsolás során is. Cézium-karbonáttal hatékonyabban végezhető el az alkoholok karbonilezése és az aminok karbaminálása, mint egyes korábban kidolgozott módszerekkel.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Weast, Robert C., ed. (1981). CRC Handbook of Chemistry and Physics (62nd ed.). Boca Raton, FL: CRC Press. p. B-91. ISBN 0-8493-0462-8..
- ↑ a b E. L. SIMONS, E. J. CAIRNS, L. D. SANGERMANO (1966). „Purification and preparation of some caesium compounds”. Talanta 13 (2), 199. o. PMID 18959868.
- ↑ Mercedes, Escudero, Lautaro D. Kremenchuzky, a Isabel A. Perillo, Hugo Cerecetto, María Blanco (2010). „Efficient Cesium Carbonate Promoted N-Alkylations of Aromatic Cyclic Imides Under Microwave Irradiation”. Synthesis 4, 571. o. DOI:10.1055/s-0030-1258398.
- ↑ a b Babak, Karimi, Frahad Kabiri Estanhani (2009). „Gold nanoparticles supported on Cs2CO3 as recyclable catalyst system for selective aerobic oxidation of alcohols at room temperature”. Chemical Communications 5556 (55). DOI:10.1039/b908964k.
- ↑ Lie, Liand, Guodong Rao, Hao-Ling Sun, and Jun-Long Zhang (2010). „Aerobic Oxidation of Primary Alcohols Catalyzed by Copper Salts and Catalytically Active m-Hydroxyl-Bridged Trinuclear Copper Intermediate” (reprint). Advances in Synthesis and Catlaysis 352 (23). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/adsc.201000456. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
- ↑ Rattan, Gujadhur, D. Venkataraman and Jeremy T. Kintigh (2001). „Formation of aryl–nitrogen bonds using a soluble copper(I) catalyst”. Tetrahedron Letters.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Caesium carbonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.