Buzási Károly
Buzási Károly | |
Született | 1930. július 16.[1] Püspökladány |
Elhunyt | 1988. augusztus 7. (58 évesen) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | matematikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | Ungvári Nemzeti Egyetem (–1956) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Buzási Károly (Püspökladány, 1930. július 16. – Debrecen, 1988. augusztus 7.[2]) magyar matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok kandidátusa (Harkov, 1968; honosítva: Budapest, 1969) a matematikai tudományok doktora (posztumusz, 1988).
Életpályája
[szerkesztés]Elemi iskoláit Püspökladányban, középiskoláit Nagyszőlősön és Szatmárnémetiben végezte el. 1940–1956 között Nagyszőlősön élt. 1951-ben érettségizett a nagyszőlősi tízéves iskolában. Tanulmányait 1951-ben levelező hallgatóként kezdte, egyidejűleg Verbovecen (Kárpátalja) általános iskolában tanított. 1953-ban nappali tagozatos hallgató lett. 1956-ban diplomázott az Ungvári Nemzeti Egyetemen. 1956–1958 között a debreceni Maróthi György Tanítóképző Intézetben tanított. 1958–1961 között a Tóth Árpád Gimnáziumban oktatott. 1961–1968 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelméleti Tanszék tanársegéde és egyetemi adjunktusa, 1969–1988 között docense, 1979–1987 között a tanszék vezetője volt. Az 1963-1964-es tanévben Bulgáriában a plovdivi pedagógiai főiskola vendégelőadója volt. 1964–1968 között a harkovi Gorkij Állami Egyetem aspiránsa volt. Közben levelező aspiránsa lett a szovjet Sz. D. Berman professzornak.
Munkássága
[szerkesztés]Tudományos tevékenysége az absztrakt algebra körébe tartozik, mintegy 50 értekezést közölt (néhányat társszerzővel) hazai és külföldi folyóiratokban. Nemzetközileg ismertek és jelentősek a végtelen csoportok reprezentációelméletében végzett vizsgálatai. Kutatásokat folytatott a véges és a végtelen Abel-féle csoportpárok invariánsokkal való jellemezhetőségének a kérdésében. A csoportelmélet hosszú időn át eldöntetlen több „sejtésére” sikerült választ adnia. Egy végtelen csoportosztály reprezentációelmélete című (1987) tanulmánya alapján a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) halála után a matematikai tudományok doktorává nevezte ki.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Buzási Károly (?-1945) és Szuromi Veronika volt. 1956-ban házasságot kötött Boggyukevics Szvetlánával (1938-1990).
Művei
[szerkesztés]- Az Spn szimmetrikus csoport p-Sylow részcsoportjának normálosztói (Kandidátusi értekezés; orosz nyelven; Harkov, 1968)
- Egy végtelen csoportosztály reprezentációelmélete (Doktori értekezés; Debrecen, 1987)
- On Representations of Infinite Groups (Proceedings of the Fifth National School in Algebra, 1987)
- An Analog of Lagrange’s Theorem for Locally Cyclic Modules Over Rings of Normalization (Visnyakova, N. I.-vel; Contemporary Mathematics, 1987)
- The Minimal Number of Generators of Wreath Products of Nilpotent Groups (Kovács, L. G.-vel; Contemporary Mathematics, 1988)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02452.htm, Buzási Károly, 2017. október 9.
- ↑ Gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Névpont.hu
- https://puspokladany.eu/phirek/phir20140225.pdf
További információk
[szerkesztés]- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerkesztette: Ungvári János. Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, 2002.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8