Ugrás a tartalomhoz

Bikszárd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Buková szócikkből átirányítva)
Bikszárd (Buková)
Bikszárd zászlaja
Bikszárd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
PolgármesterMiloš Herceg
Irányítószám919 10
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség642 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület24,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°E
Bikszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.

1256-ban IV. Béla király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.

Fényes Elek szerint "Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár."[2]

1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.

2011-ben 665 lakosából 628 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
  • Jézus Szíve kápolna (1999).
  • A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
  • A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
  • A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]