Ugrás a tartalomhoz

Magyar Képzőművészeti Egyetem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapesti Képzőművészeti Főiskola szócikkből átirányítva)
Magyar Képzőművészeti Egyetem
(Hungarian University of Fine Arts)

Az egyetem főhomlokzata
Az egyetem főhomlokzata
Alapítva1871
Korábbi neveiMagyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1871–1908)
Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1908–1945)
Magyar Képzőművészeti Főiskola (1945–2001)
Típusművészeti egyetem
Oktatók számaKb. 170[1]
RektorRadák Eszter (2018. január 25. – )[2]
Elérhetőség
Cím1062 Budapest, Andrássy út 69.
Elhelyezkedése
Magyar Képzőművészeti Egyetem (Budapest belső részének)
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″47.507303°N 19.066903°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 04′ 01″47.507303°N 19.066903°E
A Magyar Képzőművészeti Egyetem
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Képzőművészeti Egyetem
témájú médiaállományokat.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (rövidítve: MKE, ritkábban "Nagyképző") a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja, állami egyetem Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött, mai nevét 2000 óta viseli.[3]

Története

[szerkesztés]

A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a 19. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása. Az 1861-ben megalakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, s ezen belül is Kelety Gusztáv festő és műkritikus állt a kezdeményezés élére. Ennek köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A Keleti igazgatta intézmény első tanárai közé tartozott Székely Bertalan és Schulek Frigyes.

Az egyetem épülete az Izabella utca sarkán

A kis hallgatói létszámmal induló Mintarajztanoda hamar kinőtte a terézvárosi épületet, így az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elhatározta egy önálló, tanításra és kiállításra egyaránt alkalmas székház megépítését. Végül mai helyén, a korabeli Epreskertben, a Sugárúton (Andrássy úton) 1876-ra készült el a 71. szám alatti épület Rauscher Lajos és Kolbenheyer Ferenc,[4] a 69. szám alatti központi épület pedig 1877 novemberére Láng Adolf tervei alapján, Lotz Károly belső freskóival és Róth Miksa színes ablakaival. A Mintarajztanodának és az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokának is helyet adó, ma ismert épületegyüttes neoreneszánsz stílusban épült fel. Az intézmény az elkövetkezendő évtizedekben egyre szélesebb körű képzést nyújtott, s intézményei mind több epreskerti épületre kiterjedtek (Festészeti Mesteriskola, Szobrászati Mesteriskola, Női Festőiskola stb.). 1896-ban kivált belőle az Iparművészeti Iskola, a mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődje.

1920-ban Lyka Károly vezetésével oktatási reformot hajtottak végre. A mesteriskolákat összevonták, s a tanárképzés helyett a művészképzésre helyezték a hangsúlyt. A második világháborút követően az immár Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működő intézményben az iparművészképzés végleg megszűnt, a képzőművészeti szakok viszont differenciálódtak (freskó-, mozaikfestés, gobelintervezés stb.) és elindult a restaurátorok képzése. 1971-ben az intézmény egyetemi rangot kapott, később megindult a díszlet- és jelmeztervezői, majd a látványtervezői szak is.

A tanintézmény története során a rektorok mellett a tanári kart is koruk elismert képzőművészei erősítették, gyakran olyan alkotók, akiknek híre külföldön éppúgy ismert, mint idehaza. Az 19481991 közötti időszakban a pártállami berendezkedés befolyásolta az intézmény oktatóinak kiválasztását.

Híres oktatók: a festő-grafikus Ferenczy Károly, Vaszary János, Olgyai Viktor, Berény Róbert, Kmetty János, Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Koffán Károly, Gerzson Pál, a szobrászok közül Ferenczy Béni, Bencsik István, Farkas Ádám, Jovánovics György.

Híres tanítványok: Szabados Jenő festő.

Rektorai 1871-től napjainkig

[szerkesztés]

Szervezeti felépítése

[szerkesztés]

A Magyar Képzőművészeti Egyetem főépülete Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 69–71. szám alatt található, itt van az egyetem kiállítóterme, a Barcsay-terem is, továbbá 1949 óta az épületben működik a Budapest Bábszínház (korábban Állami Bábszínház) is. Az egyetem további intézményei az Epreskert néven is ismert épületkomplexum (VI. kerület, Kmetty György utca 26–28., öt épület kálváriával), valamint a Feszty-ház (VI. kerület, Bajza utca 39.). Az egyetem saját művésztelepe a Tihanyban található Somogyi József Művésztelep.

Az egyetem aulája

A tanszékek a következők: Festő Tanszék, Grafika Tanszék, Intermédia Tanszék, Képzőművészet-elmélet Tanszék, Látványtervező Tanszék, Restaurátor Tanszék, Tanárképző Tanszék, Művészetelméleti Tanszék, Művészeti Anatómia, Rajzi és Geometria Tanszék, Művészettörténet Tanszék

A következő művészeti szakokra lehet jelentkezni:

  • festőművész
  • intermédia művész
  • grafikusművész
  • restaurátor művész
  • szobrászművész
  • képzőművészet-elmélet
  • alkalmazott látványtervezés
  • látványtervező művész
  • képzőművész-tanár

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Magyar Képzőművészeti Egyetem szócikkét lásd 675. o. ISBN 963 8477 45 8

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem a Facebookon
  • https://web.archive.org/web/20111102101223/http://www.bestofdiploma.hu/
  • Székely Bertalan: A figurális rajz és festés elvei, melyek a m. kir. Országos Mintarajztanodai és rajztanárképezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak; Eggenberger, Bp., 1877
  • Keleti Gusztáv: Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde / A magyar kir. országos mintarajziskola és rajztanárképző czélja, szervezete és tantervének vázlata. A rajztanárvizsgálati szabályzat kivonatával; Franklin Ny., Bp., 1886
  • Száz éves a Képzőművészeti Főiskola. 1871–1971. Tanulmányok; szerk. Végvári Lajos; Szeged, s.n., 1972
  • Barcsay iskolájában. Anatómia és térábrázolás a Magyar Képzőművészeti Főiskolán; szerk. Gerzson Pál; IPV, Bp., 1989
  • A Magyar Képzőművészeti Főiskola Levéltára. Repertórium, (1845) 1871–1991; Magyar Képzőművészeti Főiskola, Bp., 1997
  • A Magyar Képzőművészeti Egyetem Levéltára. Repertórium, (1845) 1871–1996; MKE, Bp., 2001
  • A Mintarajztanodától a Képzőművészeti Főiskoláig. Az Orsz. Magy. Kir. Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, a későbbi Mintarajziskola és Rajztanárképző, majd Képzőművészeti Főiskola rajztanárjelöltjeinek, rajztanárjelöltnőinek és művésznövendékeinek az iskola tantervét illusztráló munkái, valamint az iskola könyvtárában található kézikönyvek, mintakönyvek, mintalapok, metszetek, fotók, reprodukciók és szemléltető eszközök bemutatója az 1871 és 1908–1921 közötti időszakból; szerk. Blaskóné Majkó Katalin, Szőke Annamária, fel. szerk. Borus Judit; MKE, Bp., 2002
  • A Magyar Képzőművészeti Főiskola részvétele az 1956-os forradalom és szabadságharcban; összeáll., dokumentumgyűjt. Csizmadia Zoltán és Csizmadia Zoltánné, szerk. Csizmadia Zoltán, Szőnyi István; MKE, Bp., 2002
  • Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai, 1871–1949. Segédlet; bev. Bognár Krisztina; Magyar Képzőművészeti Egyetem, Bp., 2006
  • B. Majkó Katalin: A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának története és különgyűjteményeinek bemutatása; MKE, Bp., 2007
  • Katona Júlia–György Judit: Díszítmények és ideák vonzásában. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának díszítőművészeti könyvritkasággyűjteménye; MKE, Bp., 2010
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem / Hungarian University of Fine Arts; szerk. György Eszter, Lázár Eszter, Rudnay Zsófia ; MKE, Bp., 2012
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola; MKE, Bp., 2013
  • Csizmadia Zoltán–Csizmadia Zoltánné: '56 magyar ifjúsága; szerzői, Csopak, 2016
  • Forradalom előtt. A Magyar Képzőművészeti Főiskola 1945 és 1956 között; kurátora B. Majkó Katalin, Révész Emese; MKE, Bp., 2017
  • Magyar Képzőművészeti Egyetem; szöveg Révész Emese, szerk. Kozma Éva, Szabó Ádám; MKE, Bp., 2019