Ugrás a tartalomhoz

Bubalus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bubalus
Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen, 9,1–0 Ma
Házi vízibivaly (Bubalus bubalis)
Házi vízibivaly (Bubalus bubalis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bubalina
Nem: Bubalus
C. H. Smith, 1827
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bubalus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bubalus témájú kategóriát.

A Bubalus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem. Az ide tartozó fajok ázsiai bivalyok néven is ismertek, megkülönböztetve őket az Afrikában honos kafferbivalytól (Syncerus caffer).

Kifejlődésük

[szerkesztés]

Eddig Eurázsiából és Afrikából számos bivalykövület került elő.[1] A kövületek molekuláris vizsgálata azt mutatta, hogy a Bubalina és Bovina alnemzetségek körülbelül 13,7 millió évvel ezelőtt, azaz a miocén kor közepetáján váltak ketté.[1][2][3] A Bubalus és a Syncerus nemek pedig ugyanennek a kornak a vége felé, vagyis 9,1-8,2 millió évvel ezelőtt váltak szét.[1][2][3]

Rendszerezés

[szerkesztés]

Az évek során a különböző kutatók és szervezetek között - Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, stb. - számos vita folyt arról, a vad vízibivaly és a házi vízibivaly egy fajt alkot-e, vagy manapság külön fajoknak tekinthetők-e. Az őstulok (Bos primigenius) és szarvasmarha (Bos taurus) mintájára, manapság a legtöbben a két bivalyt külön, önálló fajnak tartják, ámbár nem mindenki.[4][5][6][7]

A nembe az alábbi 5 élő faj és 11 fosszilis faj tartozik:[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c (2004) „Molecular phylogeny of the tribe Bovini (Bovidae, Bovinae) and the taxonomic status of the Kouprey, Bos sauveli Urbain 1937”. Molecular Phylogenetics and Evolution 33 (3), 896–907. o. DOI:10.1016/j.ympev.2004.08.009. PMID 15522811. [halott link]
  2. a b Hassanin, Alexandre. Systematic and evolution of Bovini, Ecology, Evolution and Behaviour of Wild Cattle: Implications for Conservation. Cambridge University Press, 7–21. o. (2014. január 1.) 
  3. a b (2013) „Combining multiple autosomal introns for studying shallow phylogeny and taxonomy of Laurasiatherian mammals: Application to the tribe Bovini (Cetartiodactyla, Bovidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 63 (3), 766–775. o. DOI:10.1016/j.ympev.2012.11.003. PMID 23159894. 
  4. (2004) „The naming of wild animal species and their domestic derivatives”. Journal of Archaeological Science 31 (5), 645–651. o. DOI:10.1016/j.jas.2003.10.006. 
  5. FAO (2013). Breeds from species: Buffalo. Domestic Animal Diversity Information System, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome.
  6. Minervino, A. H. H. (2020. december 8.). „Bubalus bubalis: A Short Story”. Frontiers in Veterinary Science 7, 570413. o. DOI:10.3389/fvets.2020.570413. PMID 33335917. 
  7. Burton, J. A. (2005. december 8.). „The taxonomic status, distribution and conservation of the lowland anoa Bubalus depressicornis and mountain anoa Bubalus quarlesi”. Mammal Review 35 (1), 25–50. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2005.00048.x. [halott link]
  8. Ungulate Taxonomy. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press (2011). ISBN 978-1421400938 
  9. Croft, D. A., Heaney, L. R., Flynn, J. J., Bautista, A. P. (2006). Fossil remains of a new, diminutive Bubalus (Artiodactyla: Bovidae: Bovini) from Cebu island, Philippines. Journal of Mammalogy 87(#5): 1037–1051.
  10. (2017) „A new extinct dwarfed buffalo from Sulawesi and the evolution of the subgenus Anoa: An interdisciplinary perspective”. Quaternary Science Reviews 157, 188–205. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2016.12.011. 
  11. (1925) „A new species of buffalo from the Pleistocene of China”. Annals and Magazine of Natural History XVI (92), 238–239. o. DOI:10.1080/00222932508633297. 
  12. Schreiber, H. D., Munk, W. (2002). A skull fragment of Bubalus murrensis (Berckhemer, 1927) (Mammalia, Bovinae) from the Pleistocene of Bruchsal-Buchenau (NE-Karlsruhe, SW-Germany). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie (12): 737–748.
  13. http://fossilworks.org/bridge.pl?a=taxonInfo&taxon_no=162371 Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Források

[szerkesztés]
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
  • Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bubalus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bubalina#In_fossil_record című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.