Bródy István
| Bródy István | |
| Született | 1882. május 1. Nagykároly |
| Elhunyt | 1941. január 4. (58 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Biró Irén Endrei Margit |
| Szülei | Bródy Lajos Bermann Jusztina |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bródy István (Nagykároly, 1882. május 1. – Budapest, 1941. január 4.)[1] rendező, színházigazgató. Testvére dr. Bródy Miklós (1877–1949) zeneszerző.
Életpályája
[szerkesztés]Bródy Lajos és Bermann Jusztina (1855–1936)[2] fia. 1904-ben a Kis Színkörben kezdett rendezni. 1904–1905 között Győr főrendezője lett Mezei Béla meghívására. 1905–1906 között a Magyar Színház titkára volt, ahová Zoltán Jenő invitálta. 1906–1907 között Aradon volt főrendező Szendrey Mihálynál. 1907–1910 között a Vígszínházban rendezett. 1910–1912 között a Vígszínkör igazgatója volt. 1913–1915 között az Operaház ügyelője, 1915–1918 között rendezője volt. 1918-ban a Margitszigeti Színkör, 1919–1920 között a Revü, 1920-ban a Scala, 1920–1921 között pedig az Eskü téri Színház igazgatója volt. 1921-től Bécsben élt. 1924–1926 között a Fővárosi Operettszínházban is rendezett. 1926-ban felépítette a Sziget Színpadot. 1929-ben a Magyar Színház művészeti vezetője volt. 1931–1934 között a Pesti Színház alapító tagja volt. 1935–1936 között a Kamaraszínház, 1936-ban a Művész Színház rendezője volt.
1907-ben házasságot kötött Budapesten, a Terézvárosban Biró Irénnel, majd első felesége halála után ismét megnősült.[3] Második felesége Endrei Margit volt.[4] Gyermekei Bródy Kata és Bródy Judit.
Színházi rendezései
[szerkesztés]- Stolz: Csókbakter
- Millöcker: Szegény Jonathán
- De Fries K.: Budapest–Wien
Librettói
[szerkesztés]- Rényi Aladár: Tiszavirág (Vajda Lászlóval, 1915)
- Bródy Miklós–Márkus Alfréd: Férjhez ment a feleségem (1921)
- Lajtai Lajos: Asszonyok bolondja (1923)
- Jacobi Viktor: Miami (Vajda Lászlóval, 1925)
- Ábrahám Pál: Zenebona (Lakatos Lászlóval, 1928)
- Kemény Egon: Kikelet utca 3. (Harmath I.-vel, 1929)
Filmjei
[szerkesztés]- A munkászubbony (1915)
- Dódi karrierje (1915)
Kötetei
[szerkesztés]- Mindenki benne van... Egy színigazgató naplójából; címlap Hermann Lipót, karikatúrák Gellért Lajos; Sárik Ny., Bp., 1937
- A női szépség albuma anno 1937; szerk. Bródy István; Új Magazin, Bp., 1937
- Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye; Officina Ny., Bp., 1940
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyászjelentése (1941). (Hozzáférés: 2022. szeptember 4.)
- ↑ Bródy Lajosné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 931/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Bródy István és Biró Irén házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 951/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
- ↑ Bródy István és Endrei Margit házasságkötési bejegyzése a szombathelyi polgári házassági akv. 114/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
