Ugrás a tartalomhoz

Márkus Alfréd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkus Alfréd
Született1883. február 20.[1]
Újpest[2]
Elhunyt1946. október 30. (63 évesen)
New York[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia ( – 1900-as évek)
Sablon • Wikidata • Segítség

Márkus Alfréd, Márkus Frédi, külföldön Fred Markush (Újpest, 1883. február 20.[4] – New York, 1946. október 30.) magyar zeneszerző, karmester.

Életpályája

[szerkesztés]

Márkus Jakab és Berkovits Leonóra fiaként született zsidó családban, a pesti bohémvilágban Márkus Frédi. A fővárosban kezdte tanulmányait. A kereskedelmi akadémia elvégzését követően a Zeneakadémián szerzett oklevelet. 1902 óta foglalkozott zenével.

1902 júniusában a Zenelap című közlöny folyóirat a „Magyarországi zenészek egyesületének” tagjai között üdvözölte, de egy évvel később a lap már a tagdíjhátralékosok között hozta a nevét.

1903-ban a budapesti József Főherczeg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede zeneszerzési tanszakjának elsős ifjak osztályának növendéke volt, de az iskolai értesítőből kiderült, hogy vizsgát nem tett. Tanára Aggházy Károly volt.

Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, de a Népszínház megszűnt, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. A nagyváradi Zöldfa-vendéglő zongoristája Ady Endre idejében. Sosincs pénze, a főpincér fizet helyette. A szórakoztató zene területén komponál legteljesebb sikerrel, amit ír előadják, neve jó márka, slágerszerző, a "pesti hangot" képviseli. 1915. február 23-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Mezei Ilona primadonnával, Mezei László és Dietrichstein Fánni lányával.[5]

1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kőváry Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő.[6] Nagy sikernek örvendtek operettjei is. Az angol és amerikai zeneműkiadóknál megjelent kupléit Fred Markush néven publikálták.

1939 után származása miatt már nem írt darabokat, filmzenéket Magyarországon, a második világháború után írhatott volna, de ekkor már Nyugaton nem volt divatos (fashionable), nem volt elegáns. 1946-ban váratlanul hunyt el New York-ban.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Férjhez ment a feleségem (1921)
  • Tisztelt ház (1934)
  • A csodahajó (1937)
  • Csöpi (1941)
  • Első emelet 7. (1943)

Operettjei

[szerkesztés]
  • Katica, (1929)
  • A csúnya lány, (1930, énekes-táncos vígjáték 3 felvonásban, 4 képben) (Írta: Vadnai László, verseit: Harmath Imre. Bem. 1930. febr. 7. Fővárosi Művész Színház, 50-edszer: 1930. márc. 28.)
  • A nőtlen férj, (1930)
  • Tessék beszállni, (1933)
  • Tessék kiszállni, (1933)
  • Csak azért is, (1934)
  • Csodahajó, (1937)
  • Nem leszek hálátlan (1939)

Egyéb színpadi művei

[szerkesztés]
  • Férjhez megy a feleségem, (énekes vígjáték 3 felvonásban; társszerzők: Bródy István és Bródy Mik­lós), bem. 1921. április 16. Eskütéri Színház
  • Marci (énekes bohózat 3 felvonásban; írta: Engel, Horst, ford.: Mérei Adolf), bem. 1916. június 16., Budai Színkör

Filmzenéi

[szerkesztés]
  • Meseautó (1934)
  • Maga lesz a férjem (1937)
  • Lovagias ügy (1937)
  • Nehéz apának lenni (1938)

Slágerek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ születési anyakönyv
  2. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  3. ↑ Freebase-adatdump. Google
  4. ↑ Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 11/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 299/1915. folyószáma alatt.
  6. ↑ Például az örökzöld Stux, maga vérbeli párizsi lett Harmath Imre szövegével.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márkus_Alfréd&oldid=27449904”