Lakatos László (író)
| Lakatos László | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Kellner László |
| Született | 1881. július 17. Budapest |
| Elhunyt | 1944. február 13. (62 évesen) Nizza |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | színmű, próza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lakatos László témájú médiaállományokat. | |
Lakatos László, Kellner (Budapest, 1881.[1][2] július 17. – Nizza, 1944. február 13.) író, újságíró, műfordító.
Élete
[szerkesztés]Budapesten született Kellner Jakab kereskedő és Weisz Regina gyermekeként zsidó családban.[3] Bankhivatalnokból lett újságíró, író. 1903-tól a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet, a Pesti Napló munkatársa, majd a Világ szerkesztője volt. 1910-ben felvették a Petőfi szabadkőműves páholyba. Első színdarabját 1916-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Ugyanebben az évben feleségül vette Gelléri Mór és Schőn Regina lányát, Jolánt.[4] Színdarabjai külföldön is sikereket arattak. 1923–24-ben az Unió színházainak dramaturgjaként tevékenykedett. Ezt követően az Est-lapok újságírója, a Magyarország szerkesztője volt. A második világháború kitörése után származása miatt Franciaországba emigrált. Még 1939-ben elhagyta Párizst, és Nizzába költözött, ahol 1944. február 13-án egy légitámadás során szívembólia következtében meghalt.[5]
Művei
[szerkesztés]
- Panoptikum (karcolatok, Budapest, 1912)
- Mély húron (elbeszélések, Budapest, 1913)
- Egy pesti leány története (regény, 1913)
- A francia menyasszony (elbeszélések, Budapest, 1913)
- Tavaszi játék (regény, Budapest, 1914)
- Egy pesti lány története (regény, Budapest, 1914)
- Konstantinovics Konstantin (történet egy galíciai kisvárosból, Békéscsaba, 1916)
- Az idegen leány (vígjáték, 1916)
- A bécsi táncosnő (színmű, 1916)
- Hamupipőke (regény, 1918)
- Egy válópör története (regény, Budapest, 1918)
- A császár partraszállt (színmű, 1919)
- Férj és feleség (színmű, Budapest, 1919)
- A pók (elbeszélések, 1920)
- A menyasszony (színmű, 1920)
- A fakír (dráma, Budapest, 1921)
- Négy frakk (komédia, Budapest, 1923)
- Nehéz idők (rajzok, karcolatok, jelenetek, 1924)
- Kék Hawai (színmű, 1924)
- A teve (regény, Budapest, 1925)
- Pajtásházasság (színmű, Budapest, 1928)
- Cézár csodálatos élete (regény, 1929)
- Tizennyolcévesek (komédia, 1929)
- Angóra macska. Könyv a nőről (regény, Budapest, 1929)
- Valaminek történni kell (vígjáték, Drégely Gáborral, 1929)
- Lipótváros (színmű, Vígszínház, 1931)
- Magas cé (vígjáték, 1932)
- FIatalember a békében. Írás az emberekről (Budapest, 1933)
- Helyet az ifjúságnak (színmű, Fodor Lászlóval, 1933)
- A gazdag ember (vígjáték, 1935)
- A királyné (színmű, 1935)
- Láz (színmű, Budapest, 1937)
- Ange et Venus (színmű, 1937, bemutatásra halála után került sor)
- Bosszú (kisregény, 1941)
Műfordításai
[szerkesztés]- Niccodemi: Tökmag (1923)
- Louis Verneuil: Masa pénzt keres (1925)
- Winsloe: Lányok az intézetben (1935)
- Ferrero: Róma nagysága és hanyatlása (első kötet)
Irodalom
[szerkesztés]- Schöpflin Aladár: Nyugat (1925, 1936)
- Bóka László: Magyar mártír írók antológiája (Budapest, 1947)
- Lakatos György: Pro memoria Lakatos László (Irodalomtörténet, 1985)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lakatos, György (1985). „Pro memoria — Lakatos László”. Irodalomtörténet (17/67.), 155-167. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ A Magyar Színházművészeti Lexikonban a születési évszámaként 1882. van megjelölve
- ↑ Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1041/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 94/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
- ↑ Lakatos György, "Pro Memoria — Lakatos László", Irodalomtörténet 17/67. évf. 1. sz. (1985), 161 o.
Források
[szerkesztés]- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 49–50. o. ISBN 963-547-414-8
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. 9. o.
- Magyar színházművészeti lexikon – Lakatos László
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok. Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000. 103. o. ISBN 963-85530-3-0
További információk
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Nemzet; 1981. szept. 1. (Lakatos Gy.)
- Irodalomtörténet; 1985 (Lakatos Gy.)
