Borneol
Megjelenés
Borneol | |||
Borneol |
|||
IUPAC-név | (1S,2R,4S)-1,7,7-trimetil-biciklo[2.2.1]heptán-2-ol | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | [507-70-0] (+) [464-45-9] (–) | ||
PubChem | 1201518 | ||
ChemSpider | 1013314 | ||
| |||
| |||
InChIKey | DTGKSKDOIYIVQL-QXFUBDJGSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H18O | ||
Moláris tömeg | 154,25 g/mol | ||
Sűrűség | 1,011 g/cm³ @ 20°C | ||
Olvadáspont | 208 °C | ||
Forráspont | szublimál | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Irritatív (Xi)[1] | ||
R mondatok | R33-R36/37/38[1] | ||
S mondatok | S26-S37[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A borneol egy biciklusos szerves vegyület, amely a terpének csoportjába tartozik.
Könnyen oxidálódik ketonná, ekkor kámfor keletkezik.
Kémiailag a kámfor redukálásával állítják elő a Meerwein–Ponndorf–Verley-redukció során.
A borneol két enantiomer formában létezik, melyeknek különböző CAS-számuk van. A természetben előforduló d-(+)-borneol is optikailag aktív. Számos Artemisia és Dipterocarpaceae fajban előfordul.
A borneol számos illóolaj alkotórésze.[2]
Neve Borneó sziget nevéből származik, mert a Borneón és Szumátrán honos Dryobalanops aromatica(en) és Dryobalanops camphora fa törzsének odvaiban képződő kristályos váladékban fordul elő.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
- ↑ Plants containing borneol Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Dr. Duke's Phytochemical and Ethnobotanical Databases)]
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 29. o. ISBN 963 8334 96 7