Boldogfai Farkas–Lenz-kúria
| Boldogfai Farkas–Lenz-kúria | |
| Épült | 20. század |
| Család | boldogfai Farkas család |
| Elhelyezkedése | |
 Boldogfai Farkas–Lenz-kúria
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 59′ 18″, k. h. 21° 06′ 37″47.988313°N 21.110358°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 18″, k. h. 21° 06′ 37″47.988313°N 21.110358°E | |
 | |
A Boldogfai Farkas–Lenz-kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kocsordos tanya uradalmi központja, amely Tiszadob város környékén helyezkedik el, a jelenlegi Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten belül. A boldogfai Farkas család a polgári származású Lenz családdal való házasság révén 1942-ben jutott hozzá a kúriához és az 1576 kataszteri holdas uradalomhoz.
Az épület története
[szerkesztés]A Zala vármegyei nemesi származású boldogfai boldogfai Farkas Endre (1908–1994) vezérkari őrnagy 1942. május 21-én a budapesti Városmajori plébániatemplomban feleségül vette a jómódú, katolikus nagypolgári Lenz családból származó Lenz Klára (1924–2013) gobelinművész kisasszonyt,[1] aki Lenz József (1897–1965) kereskedelmi tanácsos, nagykereskedő, nyékládházai földbirtokos, a debrecen-paci Lenz kastély tulajdonosa és Topits Klára (1901-1993) lánya volt.[2] Lánya eljegyzése után Lenz József vásárolta meg a Szabolcs vármegyei kúriát és a Tisza partján fekvő 1154 kataszteri holdas Tiszadobhoz tartozó földbirtokot, valamint a Kesznyétenhez tartozó 422 kataszteri holdas birtokot gróf Andrássy Sándortól (1863-1946), amely hozományként szolgált Lenz Klára számára. A kocsordos tanyának nevezett két egységes birtokot egy 1576 kataszteri holdas uradalomnak kezelték. Emellett Lenz József saját részére vásárolt a Tiszadobhoz tartozó Kesznyétenen 935 kataszteri holdas birtokot az Andrássy gróftól.[3]
Az egyszintes, szerényebb méretű, viszont fényűző bútorokkal és dekorációval rendelkező kúria leginkább uradalmi központként szolgált Farkas Endrének és nejének Lenz Klárának, nem állandó lakóházként. A kúria eredetileg a tiszadobi Andrássy grófok uradalmi intézőnek a háza volt, amely több évig üresen állt. A bútorok amelyek a kúriába kerültek eredetileg Farkas Endre budapesti Kecskeméti utcai legénykori lakásából származtak; ezek vegyes stílusból és korszakokból valók voltak. Néhány bútordarabot Endre édesapjától, Farkas István főszolgabírótól, örökölt meg és a többit Endre vásárolta meg fiatalkora alatt. A kúria felújítása után a házaspár gyakran töltött időt szabadságokon ott, ahol kis angolkertet is építettek a ház mellett. Szolgálati lakások, istálló és több igen modern aratási gépezet és nagy méretű magtár szintén része volt az uradalomnak.
A második világháború végén, boldogfai Farkasné Lenz Klára úrnő Budapestről a kocsordosi kúriára vonult vissza, ahol 1944-ben született a második fia. A család kommunizmus elején elveszítette a jogait a kocsordos tanya és a helyi kúria felett. Jelenleg az elhagyatott kúria, a majorsági épületek és az uradalom az 1990 óta létező Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet része. Az összes bútort és dísztárgyat 1945 után ellopták. A család nem kapott semmiféle kárpótlást 1990 után.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Matits, F. (1994). Lenz Klára művei. Budapest, Magyarország. Országos Széchényi Könyvtár.
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1939-1944 2. pallium 1 6.Katonai anyakönyvi lap (7 oldal) Boldogfai Farkas Endrének
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991–1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991-1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)