Bognár Elek
Bognár Elek | |
Született | 1904. április 23. Budapest[1] |
Elhunyt | 1985. július 21. (81 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Farkasréti temető (618 ("CC")-397)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bognár Elek Jenő (Budapest, 1904. április 23.[3] – Budapest, 1985. július 21.) magyar színész, egyetemi tanár, beszédtanár.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: dr. Bognár Elek Károly (1876–1942) és Arany Margit[4] (1881–1964) voltak. Közgazdásznak tanult, 1926-ban diplomázott, majd a Színművészeti Akadémián is diplomát szerzett 1929-ben. Kezdetben vidéken szerepelt (1929–1930: Szeged, 1930–1931: Pécs), majd 1932-től budapesti színházak komikus karakterszínésze volt. 1932–1933 között a Belvárosi Színház színművésze volt. 1933–1934 között Kamara Színház tagja volt. Az 1940-es években magán színiiskolája volt. 1945 után a Budapesti Műszaki Egyetem és a Hittudományi Akadémia tanára volt.
Beszédtechnikát is tanított, műszaki értelmiségieket oktatott az előadás művészetére.
Magánélete
[szerkesztés]1938. június 12-én Budapesten házasságot kötött Hofbauer Stefániával.[5]
Sírja a Farkasréti temetőben található.[6]
Színházi szerepei
[szerkesztés]- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Csongor
- Molnár Ferenc: A hattyú....Arzén
- Gáspár Margit: Rendkívüli kiadás....Gabi
- Orbók Attila: Nem válok el....Bandi
- Zalai Szalay László: Szuhay....Miklós
Filmjei
[szerkesztés]- Halló! Halló! (1940)
- Lesz, ami lesz! (1941)
- Életre ítéltek! (1941)
- Szeptember végén (1942)
- Negyedíziglen (1942)
- Jelmezbál (1942)
- Üzenet a Volga-partról (1942)
- Házassággal kezdődik (1942–1943)
- Féltékenység (1943)
Művei
[szerkesztés]- A szónoklás és az előadás művészete. Márton Lajos rajzaival (Budapest, 1940, 1944)
- A szavalás, színjátszás és rendezés művészete. Márton Lajos rajzaival (Budapest, 1947)
- Előadásmód és beszédtechnika a műszaki gyakorlatban (Budapest, 1965, 1967, 1969, 1972)
- A beszédkészség szerepe a vezetésben. Vezetési ismeretek (Budapest, 1967)
- Beszédkötelezettségek a műszaki életben (Budapest, 1969, 1970, 1972, 1973, 1976)
- Emberi kapcsolatok megteremtése a munkahelyen (Budapest, 1971, 1972, 1974, 1983)
- Műszakiak magatartása (Budapest, 1973, 1977, 1983, 1986)
- A szónoki magatartás. (Szónokok, előadók kézikönyve (összeállította: Deme László) Budapest, 1974, 1975)
- Beszéljünk és írjunk magyarul! (Mosonmagyaróvár, 1974)
- Beszédtechnikai ismeretek műszaki előadások tartásához (Budapest, 1975, 1977, 1984)
- Az előadásmód és a beszédtechnika szerepe a munka- és üzemszervezésben. Dolgozz hibátlanul munkarendszer (Budapest, 1976)
- A szónoklás gyakorlati tudnivalói (Budapest, 1978)
- A lámpaláz leküzdése (Budapest, 1979, 1980, 1984)
- A szónoklás gyakorlati tudnivalói. Teológiai jegyzet (Tiszabábolna, 1987)
Díjai
[szerkesztés]- Színházi Élet "Epizóddíja" (1933)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 20.
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 1244/1904. folyószám alatt.
- ↑ Arany János költő rokona
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 236/1938. folyószám alatt.
- ↑ Névpont.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Hangosfilm.hu
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Érsek M. Zoltán: Mondja értelmesen, mondja érthetően, érdekesen. Ezt tanítja a pesti Higgins (Esti Hírlap, 1984. dec. 23.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1