Heinrich Bleichrodt
Heinrich Bleichrodt | |
Született | 1909. október 21.[1] |
Meghalt | 1977. január 9. (67 évesen) München |
Állampolgársága | német |
Rendfokozata |
|
Csatái | második világháború |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Bleichrodt témájú médiaállományokat. |
Heinrich Bleichrodt (Berga, 1909. október 21.–München, 1977. január 9.) német tengeralattjáró-kapitány, aki a tizennegyedik legeredményesebb búvárhajó-kapitány volt a második világháborúban.
Élete
[szerkesztés]Heinrich Bleichrodt már fiatal korában érdeklődött a hajók iránt; húszévesen már vitorlás hajókon szolgált matrózként, köztük a híres Flying P-line megmaradt hajóin. 1931-ben szerezte meg másodkapitányi igazolványát Hamburgban. A haditengerészet soraiba egy felhívás révén néhány másik tapasztalt kereskedelmihajós-tiszttel, például Günther Priennel lépett be. 1937-ben léptették elő hadnaggyá, ekkor került őrszolgálatos tisztnek a Gorch Fock iskolahajó fedélzetére.
Ezután 1939-ig a felszíni flottánál szolgált, majd korvettkapitányi rangban belépett a tengeralattjáró-flottába. Először mint őrtiszt került az U-34 tengeralattjáróra, amelynek Walter Rollmann volt a parancsnok. Egy bevetésen vett ezzel a naszáddal.
Az U–48-on
[szerkesztés]1940-ben áthelyezték a VIIB osztályú U–48-ra mint 1WO (Erste Wachoffizier - első őrtiszt). A naszád felett ekkor Rudolf Rösing parancsolt. Bleichrodtt két bevetést teljesített mint őrtiszt, ezután 1940 szeptemberében átvette a tengeralattjáró parancsnokságát. Első útja során 51 862 BRT-nyi hajóteret süllyesztett el. A sikereiért Lorientba visszatértekor megkapta az Első Osztályú Vaskeresztet. A következő bevetés során 42000 tonnányi hajóteret süllyesztett el. Október 24-én Dönitz kitüntette a Vaskereszt Lovagkeresztjével. Még első útja során - 1940. szeptember 18-án - süllyesztette el a City of Benares nevű óceánjárót, amelyen sok angol gyerek utazott, akit a brit kormány evakuált a német légitámadások elől.
Bleichrodt teljesítményével hozzájárult, hogy az U-48 legyen a második világháború legeredményesebb tengeralattjárója, amelynek fedélzetén olyan tisztek szolgáltak kapitányként, mint Herbert Schultze, Rudolf Rösing, illetve őrtisztként Otto Ites vagy Reinhardt Suhren.
Az U-109
[szerkesztés]Bleichordtot 1941 elején egy IXC osztályú naszádra helyezték, az U-67-re: ezzel a naszáddal egy eredménytelen bevetést teljesített. Ezután kapta meg kinevezését a IXB osztályú U 109-re. Három eredménytelen út után 1941 decemberében Észak-Amerika keleti partjánál 34 000 BRT hajóteret süllyesztett el. A következő két bevetés során 54 126 BRT hajóteret süllyesztett el az U-109. Bleichrodt 1942. szeptember 23-án kapta kézhez azt a rádióüzenetet, amelyben Dönitz tudatta, hogy megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombokat is. Bleichrodt ekkor már azonban nem érezte inspirálónak a kitüntetést, gyakran volt rosszkedvű, amely utolsó bevetésén az U-109-cel mély depresszióba fordult át. A tengeralattjáró hetedik bevetése is sikertelen volt. Bleichrodt a sikertelenség miatt gyakran kiabált a személyzettel, vagy napokig elő sem jött fekhelyéből. A helyzet akkor fordult válságosra, amikor önhatalmúlag haza akart térni Lorient-be. A visszatérés után csak a tekintélye mentette meg attól, hogy viselkedése miatt kivégzőosztag elé állítsák.
Flottillaparancsnokként
[szerkesztés]Dönitz személyes közbenjárására egy szanatóriumban kezelték Bleichrodtot pár hónapig, majd Wolfgang Lüth helyettese lett a 22. Tengeralattjáró Flottillánál Flensburgban, majd Lüth áthelyezését követően, 1944 nyarán átvette a flottilla parancsnokságát, itt érte a háború vége: 1945 májusában a bevonuló angol csapatoknak átadta a tengeralattjárókat.
Összegzés
[szerkesztés]Hajója | Parancsnoki szolgálata | Őrjáratok száma | Őrjáratok hossza (nap) | Eltalált hajók száma | Eltalált hajók vízkiszorítása (brt) |
---|---|---|---|---|---|
Elsüllyesztett és megrongált hajók
[szerkesztés]Búvárhajó | Nap | Hajó | Nemzetisége | Vízkiszorítása (brt) |
---|---|---|---|---|
U–48 | 1940. szeptember 15. | HMS Dundee** | Egyesült Királyság | 1060 |
U–48 | 1940. szeptember 15. | Alexandros | Görögország | 4343 |
U–48 | 1940. szeptember 15. | Empire Volunteer | Egyesült Királyság | 5319 |
U–48 | 1940. szeptember 18. | City of Benares | Egyesült Királyság | 11 081 |
U–48 | 1940. szeptember 18. | Marina | Egyesült Királyság | 5088 |
U–48 | 1940. szeptember 18. | Magdalena | Egyesült Királyság | 3118 |
U–48 | 1940. szeptember 21. | Blairangus | Egyesült Királyság | 4409 |
U–48 | 1940. szeptember 21. | Broompark* | Egyesült Királyság | 5136 |
U–48 | 1940. október 11. | Brandanger | Norvégia | 4624 |
U–48 | 1940. október 11. | Port Gisborne | Egyesült Királyság | 8390 |
U–48 | 1940. október 12. | Davanger | Norvégia | 7102 |
U–48 | 1940. október 17. | Languedoc | Egyesült Királyság | 9512 |
U–48 | 1940. október 17. | Scoresby | Egyesült Királyság | 3843 |
U–48 | 1940. október 18. | Sandsend | Egyesült Királyság | 3612 |
U–48 | 1940. október 20. | Shirak | Egyesült Királyság | 6023 |
U–48 | 1942. január 23. | Thirlby | Egyesült Királyság | 4887 |
U–48 | 1942. február 1. | Tacoma Star | Egyesült Királyság | 7924 |
U–48 | 1942. február 5. | Montrolite | Kanada | 11 309 |
U–48 | 1942. február 6. | Halcyon | Panama | 3531 |
U–48 | 1942. április 20. | Harpagon | Egyesült Királyság | 5719 |
U–48 | 1942. május 1. | La Paz* | Egyesült Királyság | 6548 |
U–48 | 1942. május 3. | Laertes | Hollandia | 5825 |
U–48 | 1942. augusztus 7. | Arthur W. Sewall | Norvégia | 6030 |
U–48 | 1942. augusztus 11. | Vimeira | Egyesült Királyság | 5728 |
U–48 | 1942. szeptember 3. | Ocean Might | Egyesült Királyság | 7173 |
U–48 | 1942. szeptember 6. | Tuscan Star | Egyesült Királyság | 11 449 |
U–48 | 1942. szeptember 17. | peterton | Egyesült Királyság | 5221 |
* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
** Hadihajó
A háború után
[szerkesztés]A City of Benares elsüllyesztése miatt háborús bűncselekmény elkövetésének gyanújával perbe fogták. A vád az volt ellene, hogy titkos parancsa volt a hajó elsüllyesztésére, mivel a hajón többek között zsidó családok gyerekeit szállították Amerikába. A képtelennek látszó vádat egy alig beszámítható matróz tudta csak igazolni. A vádat végül ejtették Bleichrodt ellen.
Magánélete
[szerkesztés]1937-ben házasodott meg. Egy fia született 1938-ban: Wolf Heinrich, aki mindkét szülő foglalkozásával kapcsolatba került: a fegyveres erőknél a haditengerészet soraiban szolgált, majd anyjához hasonlóan nőgyógyász lett. Bleichrodt a háború után közvetlenül Münchenbe költözött családjával, ahol egy lakatosüzemet működtetett haláláig.
Források
[szerkesztés]- Brooks, Geoffrey: Hirschfeld, Hajja & Fiai Könyvkiadó, 2003
- uboat.net