Ugrás a tartalomhoz

Heinrich Lehmann-Willenbrock

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heinrich Lehmann-Willenbrock
Heinrich Lehmann-Willenbrock középen
Heinrich Lehmann-Willenbrock középen
Született1911. december 11.
Bréma
Meghalt1986. április 18. (74 évesen)
Bréma
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Fegyvernemhaditengerészet
Szolgálati ideje14 év
Rendfokozatafregattkapitány
Egysége7. tengeralattjáró flottilla
9. tengeralattjáró flottilla
11. tengeralattjáró flottilla
Csatáimásodik világháború
KitüntetéseiMásod és Első osztályú Vaskereszt
Tengeralattjáró-háború jelvény (1939)
Lovagkereszt
Lovagkereszt tölgyfalombokkal
Iskoláihaditengerészeti akadémia (Mürvik)
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Lehmann-Willenbrock témájú médiaállományokat.

Heinrich Lehmann-Willenbrock (Bréma, 1911. december 11.Bréma, 1986. április 18.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. Huszonnégy hajót elsüllyesztett, hármat megrongált, ezek összesített vízkiszorítása 194 989 brt volt. A háború után roncsmentéssel foglalkozott, majd a kereskedelmi flottában szolgált. Róla mintázták az 1981-es A tengeralattjáró (Das Boot) című NSZK film búvárhajó-parancsnokát.[1]

Búvárhajós pályafutása

[szerkesztés]

1931. április 1-jén kezdte meg haditengerész karrierjét. Több mint egy éven át a Karlsruhe könnyűcirkálón, másfél éven át pedig a Horst Wessel vitorlás iskolahajón szolgált. A tengeralattjáró-alakulathoz 1939-ben helyezték át, és tiszti kiképzést kapott. Rövid ideig az U–8 kapitánya volt, majd 1939. decemberben az U–5 élére nevezték ki. Első harci küldetését a Weserübung hadművelet idején, 1940 tavaszán teljesítette a norvég vizeken.[1]

Augusztusban elhagyta az U–5-öt, majd egy hónap múlva átvette a VIIC típusú U-96 irányítását. Három hónapnyi kiképzés után a Saint-Nazaire-ban állomásozó 7. tengeralattjáró-flottillához vezényelték hajójával együtt. Nyolc harci küldetést teljesített. 1942 márciusában kinevezték a bresti 9. flottilla parancsnokává. 1944 szeptemberében, néhány nappal az amerikai csapatok megérkezése előtt, az U-256 fedélzetén indult utolsó őrjáratára. Decemberben átvette a bergeni 11. flottilla irányítását, és ebben a tisztségben maradt a háború végéig.[1]

Az U-96-tal végrehajtott hetedik őrjáratára elkísérte egy haditudósító, Lothar-Günther Buchheim, aki harminc évvel később megírta A tengeralattjáró (Das Boot) című könyvét, ahol Lehmann-Willenbrock szolgált a búvárhajó-kapitány modelljéül. A könyvből Wolfgang Petersen rendező 1981-ben A tengeralattjáró (Das Boot) címmel nagy sikerű játékfilmet forgatott.[1]

A háború után

[szerkesztés]

Lehmann-Willenbrock egy évet töltött hadifogságban, majd 1946 májusában visszatért Németországba, ahol egy másik volt tengeralattjáró-kapitánnyal, Karl-Friedrich Mertennel hajóroncsokat emeltek ki a Rajnából. 1948-ban három barátjával megépítette a Magellan vitorlást, amellyel elhajóztak Buenos Airesbe. Később visszatért a kereskedelmi szolgálatba, és hajóskapitányként tevékenykedett. Az Inga Bastian kapitányaként 1959. március 21-re virradó éjszakán Brazília partjai előtt legénységével 57 embert mentett ki a lángoló Commandante Lyra teherhajó fedélzetéről. 1969–1979 között az az Otto Hahn német nukleáris kutatóhajó parancsnoka volt. 1974-ben megkapta a másodosztályú Német Szövetségi Érdemrendet.[1]

Összegzés

[szerkesztés]
Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt)
U–8
1939. október 14. – 1939. november 30.
0
0
0
0
U–5
1939. december 5. – 1940. augusztus 11.
1
16
0
0
U–96
1940. szeptember 14. – 1942. április 1.
8
267
27
194 989
U–256
1944. szeptember 2. – 1944. október 23.
1
44
0
0
Összesen
10
327
27
194 989

Elsüllyesztett és megrongált hajók

[szerkesztés]
Búvárhajó Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása (brt
U–96 1940. december 11. Rotorua  Egyesült Királyság 10 890
U–96 1940. december 11. Towa  Hollandia 5412
U–96 1940. december 12. Stureholm  Svédország 4575
U–96 1940. december 12. Macedonier  Belgium 5227
U–96 1940. december 14. Western Prince  Egyesült Királyság 10 926
U–96 1940. december 14. Empire Razorbill*  Egyesült Királyság 5118
U–96 1940. december 18. Pendrecht*  Hollandia 10 746
U–96 1941. január 16. Oropesa  Egyesült Királyság 14 118
U–96 1941. január 17. Almeda Star  Egyesült Királyság 14 936
U–96 1941. február 13. Clea  Egyesült Királyság 7987
U–96 1941. február 13. Arthur F. Corwin  Egyesült Királyság 10 516
U–96 1941. február 18. Black Osprey  Egyesült Királyság 5589
U–96 1941. február 22. Scottish Standard  Egyesült Királyság 6999
U–96 1941. február 23. Anglo-Peruvian  Egyesült Királyság 5457
U–96 1941. február 24. Linaria  Egyesült Királyság 3385
U–96 1941. február 24. Sirikishna  Egyesült Királyság 5457
U–96 1941. április 28. Caledonia  Norvégia 9892
U–96 1941. április 28. Oilfield  Egyesült Királyság 8516
U–96 1941. április 28. Port Hardy  Egyesült Királyság 8897
U–96 1941. május 19. Empire Ridge  Egyesült Királyság 2922
U–96 1941. július 5. Anselm  Egyesült Királyság 5954
U–96 1941. október 31. Bennekom  Hollandia 5998
U–96 1942. február 19. Empire Seal  Egyesült Királyság 7965
U–96 1942. február 20. Lake Osweya  Egyesült Államok 2398
U–96 1942. február 22. Torungen  Norvégia 1948
U–96 1942. február 22. Kars*  Egyesült Királyság 8888
U–96 1942. március 9. Tyr  Norvégia 4265

* A csillaggal jelölt hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e WW

Források

[szerkesztés]