Vörösmoszatok
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 Ír moszat (Chondrus crispus)
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Osztályok | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörösmoszatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösmoszatok témájú kategóriát. |
A vörösmoszatok (Rhodophyta) a növények országába, azon belül a vörös színtestű növények alországába tartozó törzs. Korábban a protiszták országának törzseként tartották számon.
Közös sajátosságuk a zöld színanyagot, a klorofillt elnyomó vörös színanyagok jelenléte.
Elterjedés
[szerkesztés]A vörösmoszatoknak körülbelül 4000 ma élő faja van, ezek rendkívül változatosak lehetnek. A fajok nagy része tengeri, összesen mintegy 200 édesvízi fajuk ismert. Nagy részük trópusi elterjedésű, főként a Csendes-, és Indiai-óceánban honosak. Az egyéb területeken élő fajok száma kicsi, viszont ezek esetenként hatalmas méretű telepeket képesek létrehozni. Néhányuk a Kárpát-medencében is megtalálható. A vízimalom kerekének is tőlük van vörös „szakálla”.
Felépítés
[szerkesztés]Nagyrészt többsejtű, telepes testfelépítésű fajok tartoznak ide, kevés egysejtű is ismert. Telepük fonalas vagy lemezes, a legfejlettebb képviselőiknek levélszerű, szárszerű képleteik is lehetnek, ezek hínárnövényekhez hasonlítanak.[1]
Sem vegetatív, sem szaporítósejtjeik nem rendelkeznek csillós vagy ostoros alakkal. Sejtfaluk nyálkaanyagba ágyazott cellulózrostokból áll, a nyálka egyes fajokban akár a sejtfal 70%-át is kiteheti. A nyálkaanyag elsősorban poliszacharidokból, például agaragarból áll. Sejtjeik tartaléktápanyaga a citoplazmában elhelyezkedő florideakeményítő.
Kloroplasztiszuk elsődleges szimbiogenezissel jött létre, azonban bakteriális sejtfalát a cianobaktériumokkal ellentétben már elvesztette, így csupán kettős membránréteg határolja. A tilakoid membránok nem állnak kötegekbe, rajtuk fikocianin- és fikoeritrintartalmú fikobilinszemcsék találhatók. A fikoeritrin adja az alga vörös színét, elnyomva a klorofill zöldjét (és a fikocianin kékeszöld színét). A klorofill-a mellett karotin és xantofill segédpigmenteket is tartalmaz. A vörösmoszatok azonban nevüktől eltérően nem csak vörös pigmentet tartalmaznak, például a Brit-szigeteken élő édesvízi fajok nagy része olajzöld vagy kék színű, ezek közül csupán néhány fajnak vörös a színe.[1]
Szaporodás
[szerkesztés]Életciklusuk rendszerint háromfázisú nemzedékváltakozásos (haplodiplonta), de néhány taxonnál előfordulhat két fázisú (haplonta) fejlődésmenet is.
A zigótából először a karposporofiton jön létre, ez fonalas szerkezetű gominoblasztikus telepet képez. A rajta található karposporangium hozza létre a karpospórákat, amelyekből aztán a szintén diploid tetrasporofiton fejlődik (vagyis a karposporangium nem valódi sporangium, mivel spórái diploidok és nem a gametofiton fejlődik belőlük). A sporofiton hozza létre meiózissal a haploid spórákat, ezek négyesével állnak (innen a tetrasporofiton elnevezés). A kiszabadult tetraspórákból fejlődik ki a gametofiton, amely az hím- és női ivarsejteket termeli. A női ivarsejt érdekes módon az embriós növényekhez hasonlóan a megtermékenyítés után is a gametofitonon marad, a karposporangium is itt fejlődik, ez azonban csak analógia, a vörösmoszatok nem állnak közvetlen filogenetikai rokonságban az embriós növényekkel.
Rendszerezés
[szerkesztés]A zöld színtestű növényekkel közös fejlődési útról hamar levált csoportról van szó, mely egyértelműen monofiletikus. Korábban közvetlenül a cianobaktériumoktól (Cyanobacteria) származtatták őket. Közös tulajdonságaik azonban csak konvergens jellegűek. A korábbi rendszerekben (például Soó Rezső, Hortobágyi Tibor) a vörösmoszatokat a moszatok rendszerének végére helyezték, mivel a legfejlettebb algáknak tartották őket. A barnamoszatok (Phaeophyceae) azonban anatómiailag és fejlődéstanilag is fejlettebb csoportnak tekinthetők.
A Saunders és Hommersand féle 2004-es rendszerezés az alábbi taxonokat különbözteti meg a vörösmoszatokon belül:[2]
- Rhodellophytina altörzs
- Rhodellophyceae osztály - 3 rend
- Metarhodophytina altörzs
- Compsopogonophyceae osztály - 3 rend
- Eurhodophytina altörzs
- Bangiophyceae osztály - 1 rend
- Florideophyceae osztály - 22 rend
- Hildenbrandiophycidae alosztály - 1 rend
- Nemaliophycidae alosztály - 10 rend
- Ahnfeltiophycidae alosztály - 2 rend
- Rhodymeniophycidae alosztály - 9 rend
Muñoz-Gómez et al. 2017-es rendszertanában csak 3 altörzse van:[3]
Felhasználás
[szerkesztés]Enyhe hashajtóként (laxans), gyógyszertechnológiában emulzió-, tabletta-, kenőcs-előállítás során, vagy laboratóriumi táptalaj (agaragar) készítéséhez. Hatóanyaguk az agaróz és agaropektin.
A Porphyra fajokat (elsősorban a Kelet-Ázsiában) magas fehérje-, vitamin-, és jódtartalmuk miatt élelmiszerként termesztik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ács Éva – Kiss Keve Tihamér: Algológiai praktikum (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2004.)
- ↑ Assessing red algal supraordinal diversity and taxonomy in the context of contemporary systematic data[halott link]
- ↑ Muñoz-Gómez SA, Mejía-Franco FG, Durnin K, Colp M, Grisdale CJ, Archibald JM, Slamovits CH (2017. június 5.). „The new red algal subphylum Proteorhodophytina comprises the largest and most divergent plastid genomes known”. Curr Biol 27 (11), 1677–1684.e4. o. DOI:10.1016/j.cub.2017.04.054. PMID 28528908. (Hozzáférés: 2025. január 13.)
