Biasini Mari
Biasini Mari | |
Önarckép 1898-ból | |
Született | 1866. január 3. Kolozsvár |
Elhunyt | 1937. május 12. (71 évesen) Riederau |
Foglalkozása | festőművész |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Biasini Mari témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Biasini Mari, vagy Biasini Mariska, ritkábban Biasini Mária (Kolozsvár, 1866. január 3. – Riederau, 1937. május 12.) magyar portréfestő.
Életútja
[szerkesztés]A Kolozsvárra telepedett olasz vívómester, Gaetano Biasini unokája, Biasini Sándor (1836–1915)[1] kereskedő és Szakál Anna (–1876)[2] lánya volt. Már gyermekkorában megmutatkozott rajztehetsége, így tizennégy éves korától apja Melka Vince cseh származású festővel taníttatta. A festő javaslatára 1881-től három évig a müncheni festőakadémián tanult, mesterei Josef Flüggen, A. Kurz és Ludwig Herterich voltak. Később tanulmányozta Párizs, Róma, Firenze és holland városok képtárait. 1884-ben a budapesti Műcsarnok tavaszi tárlatán négy szénrajzot állított ki.
1888-tól Münchenben volt állandó műterme, de míg apja élt, gyakran látogatott haza Kolozsvárra. 1902-ben kiállított az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kolozsvári tárlatán. Az osztrák és a magyar főnemesség portréfestőjeként többek között Pozsonyban, Laxenburgban (a császári család nyaralójában), a Württembergi Királyság udvarában, Stuttgartban, Arcóban és magyarországi főúri udvarokban vállalt megbízásokat. Idősebb korában a dél-tiroli Riederauba vonult vissza, ahol barátnőjével, Renz Anna festővel dolgozott.
Halála után hamvait nővére hazaszállíttatta Kolozsvárra, a Házsongárdi temető Biasini-kriptájába.
Portréi
[szerkesztés]- Stefánia belga királyi hercegnő lánya, Habsburg–Lotaringiai Erzsébet Mária főhercegnő (1889)
- Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg családja (1889)
- Szász–Coburg–Gotha-i Beatrix brit királyi hercegnő, a spanyol királyné anyja (1889)
- Stefánia belga királyi hercegnő (1889)
- Mária Terézia, Károly Lajos osztrák főherceg felesége (1891)
- Agenor Maria Gołuchowski külügyminiszter felesége és kisfia (1895)
- Jósika Sámuel báró (1898)
- Biasini Sándor (1903)
- Habsburg–Tescheni Albert Ferenc főherceg
- Chotek Zsófia grófnő
- Özv. Török Imréné, Kibédi Biasini Anna (nővére)
Képek
[szerkesztés]-
Hölgyportré, 1899
-
Kislányportré, 1891
-
Sabrau herceg portréja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Keleti Újság, 1938. augusztus 29. 10. oldal, Online hozzáférés
- ↑ Magyar Polgár, 1876. július 26. 3. oldal, Online hozzáférés
Források
[szerkesztés]- Miklósi-Sikes Csaba: Festőművészek, műtermek a 19. századi Kolozsváron: Kortörténeti adatok a helyi sajtó tükrében. www.erdelyimuveszet.ro (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- Murádin Jenő: Festőnők az erdélyi művészetben. Biasini Mari (1866–1937). Erdélyi Művészet, V. évf. 2. sz. (2004)
- Murádin Jenő: Kis kolozsvári kultúrhistória. Kortárs, (2013. április) arch Hozzáférés: 2014. november 8.
További információk
[szerkesztés]- Gyalui Farkas: Kibédi Biasíni Mari festőművésznő, Pásztortűz, 1937/11-12. 236–238. Online hozzáférés
- Biasini Mari: Utóhangok a művészbálból, Magyar Polgár, 1900. február. 5., 4. oldal, Online hozzáférés