Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos osztrák–magyar trónörökös
| Károly Lajos | |
.jpg) | |
| osztrák–magyar trónörökös | |
| Uralkodási ideje | |
| 1889. január 30. – 1896. május 19. | |
| Elődje | Rudolf főherceg |
| Utódja | Ferenc Ferdinánd főherceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai |
| Született | 1833. július 30.[1][2][3][4] Bécs |
| Elhunyt | 1896. május 19. (62 évesen)[1][2] Bécs |
| Nyughelye | Császári kripta |
| Édesapja | Ferenc Károly főherceg |
| Édesanyja | Bajorországi Zsófia Friderika |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Szászországi Margit Karolina (∞1856–1858) Bourbon–Szicíliai Mária Annunciáta (∞1862–1871) Portugáliai Mária Terézia (∞1873–) |
| Gyermekei | Ferenc Ferdinánd trónörökös Ottó Ferenc főherceg Ferdinánd Károly főherceg Margit Zsófia württembergi hercegné Mária Annunciáta főapátnő Erzsébet Amália liechtensteini hercegné |
| Vallás | római katolikus |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Károly Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Károly Lajos József Mária (németül: Karl Ludwig Joseph Maria; Bécs, Osztrák Császárság, 1833. július 30. – Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1896. május 19.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse 1889 és 1896 között, aki I. Ferenc József császár és király öccseként annak fiát, Rudolf főherceget, aki 1889-ben vesztette életét a mayerlingi tragédia során, követte a trónöröklési sorban. A főherceg volt Ferenc Károly és Bajorországi Zsófia Friderika főhercegné harmadik gyermeke.
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]
Károly Lajos főherceg édesapja Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg (1802–1878) volt, II. Ferenc (1768–1835) német-római császárnak, magyar és cseh királynak (1804 után I. Ferenc néven osztrák császárnak) és császárnénak, a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnőnek (1772–1807) második fia.
Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő (1805–1872) volt, I. Miksa bajor királynak, és második feleségének, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leánya.
Károly Lajos a család harmadik gyermekeként született. Felnőttkort megérő testvérei:
- Ferenc József főherceg, később I. Ferenc József osztrák császár (1830–1916)
- Ferdinánd Miksa főherceg, a későbbi I. Miksa mexikói császár (1832–1867)
- Lajos Viktor főherceg (1842–1919), akit homoszexuális hajlamai miatt később kitagadtak a császári családból.
Anyja, Zsófia főhercegné erősen hívő katolikus szellemben nevelte fiát. A fiú ennek következtében a vallási őrület határára jutott, hintójából áldást osztott az utcai járókelőknek. Taníttatását Bombelles Henrik irányította (Rudolf főudvarmesterének apja). Károly Lajos – ellentétben bátyjával, Ferenc Józseffel – nem jeleskedett a politikai pályán. A szokásos katonai pályát futotta be. 1848-ban, 15 évesen a 7. császári ulánus ezred tulajdonosa és ezredese lett. Később a Subov orosz dragonyos század főnöke, majd a 8. porosz királyi ulánus ezred tulajdonosa.
1853–1855 között a galíciai helytartóságnál működött. 1855-ben Tirol tartomány császári helytartójává nevezték ki, ezt a hivatalt hat éven át töltötte be. 1861. március 9-én altábornaggyá, majd 1884 októberében lovassági tábornokká nevezték ki. Azonban a politikát és a katonai mesterséget nem sokra tartotta, inkább a művészeteket kedvelte. Több művészegylet védnöki tisztségét viselte, gyakran rendezett bálokat és jótékonysági rendezvényeket. A Vöröskereszt helyettes védnöki, az „önkénytes mentőtársulat” védnöki tisztségét töltötte be, elvállalta az 1873-as bécsi világkiállítás fővédnöki tisztségét is. 1877-ben a Bécsi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Házasságai és gyermekei
[szerkesztés]Károly Lajos főherceg háromszor nősült. Mindhárom feleségét édesanyja, a szigorú Zsófia Friderika főhercegné választotta ki számára.
Első házasságát a Wettin-házból származó Margit Karolina szász királyi hercegnővel, I. János szász király és Amália Auguszta bajor királyi hercegnő leányával, I. Miksa bajor király unokájával kötötte. Az esküvőt 1856. április 11-én tartották Szász Királyságbéli Drezdában, ám a fiatalasszony két évvel később, 1858. szeptember 15-én Monzában, mindössze tizennyolc évesen váratlanul elhunyt. A házasság gyermektelen maradt. Első feleségének halála után az özvegy hosszabb ideig Rómában élt, az államügyektől is visszavonult.
Második felesége a Bourbon-ház kettős szicíliai ágából származó Mária Annunciáta nápoly–szicíliai királyi hercegnő, II. Ferdinánd, Nápoly és Szicília királyának és Habsburg–Tescheni Mária Terézia Izabella főhercegnőnek a leánya volt. A hivatalos házassági szerződést 1862. október 16-án kötötték Rómában, a tényleges esküvőre 1862. október 21-én került sor Velencében. Mária Annunciáta 1871. május 4-én hunyt el tüdőbetegség következtében Bécsben. A házasságból összesen négy gyermek született:
- Ferenc Ferdinánd főherceg (1863–1914), apja 1896-ban bekövetkezett halála után ő lett a Monarchia trónörököse, 1914-es meggyilkolásáig.
- Ottó Ferenc főherceg (1865–1906), fia, Károly főherceg miután nagybátyját, Ferenc Ferdinándot meggyilkolták, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse lett, majd Ferenc József császár 1916. november 21-én bekövetkezett halála után Ausztria császára és Magyarország királya lett.
- Ferdinánd Károly Lajos főherceg (1868–1915), későbbi polgári nevén Ferdinand Burg.
- Margit Zsófia főhercegnő (1870–1902), aki Albert württembergi herceghez ment feleségül.
Harmadik házasságát 1873. július 23-án kötötte a Bragança-házból való Mária Terézia portugál infánsnővel, I. Mihály portugál király és Adelheid löwenstein–wertheim–rosenbergi hercegnő leányával. Az esküvőt a Majna-menti Kleinheubachban, a Löwenstein–Wertheim–Rosenberg Hercegség székhelyén, a feleség szülővárosában tartották. Mária Terézia majd fél évszázaddal férje halála után, 1944. február 12-én hunyt el Bécsben. E házasságból két leány született:
- Mária Annunciáta főhercegnő (1876–1961), aki Prágában a hradzsini Szent Teréz kolostor apátnője lett.
- Erzsébet Amália főhercegnő (1878–1960), aki Alajos liechtensteini herceghez ment feleségül, az ő fiuk lett II. Ferenc József, Liechtenstein uralkodó hercege.
Az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (1889–1896)
[szerkesztés]A nyarakat családjával együtt a wartholzi kastélyban töltötte, messze a bécsi udvar merev etikettjétől. A főherceg születésnapjait rendszerint szűk családi körben, a kastélyban ünnepelték. A főherceg idős korában megtanult magyarul, és gyermekei tanrendjébe is felvétette a magyar nyelvet. 1889-ben megvásárolta az akkor Magyarországhoz tartozó kistapolcsányi kastélyt, ahol családjával együtt töltötte el az év egy részét.
Unokaöccsének, Rudolf főhercegnek 1889. január 30-án Mayerlingben elkövetett öngyilkossága után, mint a császár legidősebb öccse, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse lett, 1896-ban bekövetkezett haláláig.
Fia, Ferenc Ferdinánd főherceg 1895-96 telén Egyiptomban gyógykezeltette magát. Károly Lajos meglátogatta fiát Kairóban. Utazást tett Palesztinában is, ahol ivott a Jordán folyó fertőzött vizéből, ennek következtében megbetegedett, és hamarosan, 1896. május 19-én Bécsben meghalt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Wiener Zeitung (német nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 21.)
- ↑ Habsburg, Karl Ludwig (BLKÖ)
- ↑ Friedrich Weissensteiner: Franz Ferdinand, der verhinderte Herrscher, Piper, München 1999, ISBN 3-492-21532-7
További információk
[szerkesztés]- ADB (Allgemeine Deutsche Biographie / Német Életrajzi Gyűjtemény)[halott link]
- Vasárnapi Ujság, 43. évfolyam 21. szám (1896)
- Országgyűlési almanach (1887, 1892–97)
