Jósika Sámuel (politikus)
Jósika Sámuel | |
Jósika Sámuel Erdélyi Mór fényképén | |
Magyarország király személye körüli minisztere | |
Hivatali idő 1895. január 18. – 1898. január 8. | |
Előd | Fejérváry Géza |
Utód | Bánffy Dezső |
A Magyar Királyság Főrendiházának elnöke | |
Hivatali idő 1912. szeptember 21. – 1917. június 19. | |
Előd | Csáky Albin |
Utód | Hadik-Barkóczy Endre |
Született | 1848. augusztus 23. Salzburg |
Elhunyt | 1923. június 4. (74 évesen) Kolozsvár |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Párt | |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jósika Sámuel témájú médiaállományokat. |
Branyicskai báró Jósika Sámuel (Salzburg, 1848. augusztus 23. – Kolozsvár, 1923. június 4.) főispán, főrendiházi elnök, országgyűlési képviselő, a király személye körüli miniszter, belső titkos tanácsos.
Életútja
[szerkesztés]Báró Jósika Lajos főispán és Bethlen Adél grófnő fia. Elemi iskoláit Nagyszebenben, majd Párizsban és Stonyhurstban (Anglia) végezte; a jogtudományi tanulmányokat Pozsonyban (1867–68) és Kolozsvárt folytatott. Tanulmányainak végeztével birtokain gazdálkodott, de e mellett bekapcsolódott a megyei közéletbe. 1870-ben Hunyad vármegye, 1872-ben Kolozs vármegye tiszteletbeli főjegyzője lett; de ez utóbbi állásában csak pár hónapig működött. A következő két évtizedben az erdélyrészi politikai, gazdasági s egyházi élet mozgalmaiban élénk részt vett.
1879-ben az Erdélyi Gazdasági Egyesület másod-elnökének választotta. 1885. július 27-én Kolozs vármegye s Kolozsvár főispánjává nevezték ki; majd még ugyanezen év szeptemberében az erdélyrészi katolikus státus igazgatótanácsának alelnöke, 1887-ben császári és királyi kamarás. Munkásságát 1888-ban a Lipót-rend lovagja kitüntetéssel jutalmazták.
1888 márciusában főispáni állásáról lemondott és a kolozsi választókerület szabadelvű programmal képviselőnek választotta. A képviselőházban a közigazgatási bizottság tagja lett. 1893. január 12-én belügyminiszteri másodállamtitkár lett, mely állásáról 1894 májusában lemondott, hogy a főrendiházban az egyházpolitikai reformjavaslatokat megszavazhassa, köztük a kormányjavaslatban foglalt kötelező polgári házasságot. E független szabadelvű szavazata miatt heves támadások érték az egyház részéről, ennek ellenére az uralkodóház továbbra is bizalommal volt iránta, Bánffy Dezső minisztériumában 1895. január 19-től a király személye körüli miniszter és ugyanezen év decemberétől valóságos belső titkos tanácsos lett.
Az Erdélyi Gazdának volt munkatársa; beszédeit a kolozsvári hírlapok közölték.
1923-ig az Országos Magyar Párt elnöki tisztségét töltötte be.
Források
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Jósika Sámuel témájú kategóriát.
- Szinnyei József: Jósika Sámuel (branyicskai báró)
- PIM
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 [Országos Magyar Párt]
- Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 237-239. oldal. Argumentum Kiadó, 2002.
- Erdélyi magyar történelmi személyek
- Szabadelvű Párt-tagok
- Salzburgiak
- Kolozsváriak
- 1848-ban született személyek
- 1923-ban elhunyt személyek
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- Az Aranygyapjas rend lovagjai
- Magyar bárók
- A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek
- Országgyűlési képviselők (1892–1896)
- Országgyűlési képviselők (1896–1901)
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1905–1906)
- Országgyűlési képviselők (1910–1918)