Berzeviczy Tivadar
Berzeviczy Tivadar | |
Borsos József felvétele | |
Született | 1817. július 28. Berzevice |
Elhunyt | 1889. október 19. (72 évesen) Berzevice |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzeviczy Tivadar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berzeviczei és kakas-lomniczi Berzeviczy Tivadar (Berzevice, 1817. július 28. – Berzevice, 1889. október 19.) királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő.
Élete
[szerkesztés]Berzeviczy József és Kolosy Janka fia volt. Iskoláit Kisszebenben és Kassán végezte. Előbb joggyakornok volt; 1839–1840-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság lelkes soraiban találjuk Pulszky Ferenc oldalán; 1840-ben, miután Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, megyei szolgálatba lépett Sáros megyében és fokonként emelkedett a főjegyzői állásra s ebben maradt a szabadságharcig, amelyben ő is részt vett mint önkéntes és jelen volt a kassai ütközetben. Az abszolutizmus korszakában visszatért berzevicei birtokára, ahol tanulmányainak és a gazdálkodásnak élt. A politikai élet újra ébredése őt is a közpályára szólította: Sáros megye tiszt. főjegyzője, majd a megyei törvényszék elnöke s később a vármegye alispánja lett; 1865-ben pedig a héthársi kerület országgyűlési képviselővé választotta. A parlamentben, mint a Deák-párt híve, tevékeny részt vett azon bizottság munkálataiban, amely a nemzetiségi törvény előkészítésével foglalkozott. 1869-ben újra beválasztatott a parlamentbe. 1870-ben Szepes és Sáros tanfelügyelőjévé neveztetett ki és királyi tanácsosi címet nyert. A Sáros megyében olyan fontos kultúrmissziót teljesítő eperjesi Széchenyi-körnek ő volt úgyszólván megteremtője és hosszú időn keresztül elnöke. 1885 októberében nyugalomba vonult és a vaskoronarend keresztjét nyerte kitüntetésül.
Munkái
[szerkesztés]Oroszlán szivű Richard Palestinában, vagy Anglia diszzászlója, tört. vitézi játék 4 felv. Scott Valter után ford. (Előadatott Kassán. 1857. február 25. (Ism. Honművész 1837. 21. sz.)
Két képviselői programbeszéde is jelent meg nyomtatásban.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Nemes családok. (Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede). Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.