Ugrás a tartalomhoz

Brno

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Berén szócikkből átirányítva)
Brno
Brno címere
Brno címere		 Brno zászlaja
Brno zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
RégióMorvaország
KerületDél-morvaországi
JárásBrno városi
PolgármesterMarkéta Vaňková
Irányítószám602 00
Testvérvárosok
Lista
Harkiv
Népesség
Teljes népesség400 566 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1610 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület230,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 43″, k. h. 16° 36′ 30″49.195278°N 16.608333°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 43″, k. h. 16° 36′ 30″49.195278°N 16.608333°E
Brno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brno témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brno (ˈbr̩no; németül: Brünn; elavult középkori elnevezésekkel magyarul: Berén, Börön[2] vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-morvaországi kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik. Becsült lakossága 2023. január 1-jei állapot szerint 396 101 fő volt. Agglomerációjának[3] lakosságát általában 800 000 főre teszik.[4] A környék állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.[5]

Brno Csehország igazságszolgáltatási intézményeinek székhelye. Itt van az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Ügyészség is. Mindezek mellett itt van számos államigazgatási intézmény székhelye is. Ezek közé tartozik az ombudsman,[6] a Versenyvédelmi Hivatal,[7] valamint a Cseh Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Felügyelőség is.[8] Brno a 13 felsőoktatási intézményhez tartozó 33 karával és 89 000 hallgatójával felsőoktatási központ is egyben.[9] A törvényi előírásoknak megfelelően a Cseh Televíziónak[10] és a Cseh Rádiónak is van itt stúdiója.[11]

A Brnói Kiállítóközpont Európa legnagyobb ilyen jellegű építményegyüttesei közé tartozik, és világszinten is ez a 23. legnagyobb.[12] A komplexum 1928-ban nyílt meg, és innentől kezdve a városban folyamatosan tartanak kiállításokat és vásárokat is.[13] Brno híres az itt megtartott motor- és egyéb futamokról, melyeknek az 1930-as Grand Prix-bajnokság óta a Masarykův okruh ad otthont.[14] Egy másik, a helyhez kapcsolódó nemzetközi esemény az Ignis Brunensis Nemzetközi Tűzijáték Fesztivál,[15] melyet naponta 100-200 ezer ember tekint meg.[16]

A legtöbb látogatót a Špilberk vár, valamint a Szent Péter és Pál-katedrális vonzza a városba. Mind a két építmény a Petrov-hegyen, az óváros területén, a város szívében helyezkedik el. Ezek a város legnevezetesebb építményei és gyakran a település szimbólumaiként emlegetik. A város másik, megmaradt vára a Brnói-víztározó közelében fekvő Veveří vára.[17] Ehhez az épülethez, mint Brno számos más helyéhez, több legenda is kapcsolódik.[18][19] Brno egy másik fontos építménye a funkcionalista Tugendhat-villa, mely szerepel a UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is.[20]

A magyar névhasználat

[szerkesztés]

Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, például helyi sportklubok, cégek esetében gyakran a cseh elnevezést.[21]

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Dél-morvaországi kerületben, a Cseh–Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A várostól északra található a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.

Éghajlata

[szerkesztés]
Brno éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,23,18,514,419,522,624,524,220,214,16,61,913,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−5,2−3,3−0,23,98,311,412,712,69,55,00,9−3,04,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)252424326172645638313727490
Havi napsütéses órák száma457212116922022123521816212451401677
Forrás: World Meteorological Organization (UN)[22] , NOAA[23]


Brno extrém éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)12,217,624,328,029,738,236,034,932,026,520,114,438,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−24,1−22,2−18,6−5,1−1,91,83,63,0−0,7−5,5−13,1−19,4−24,1
Forrás: World Meteorological Organization (UN) World Weather Information Service – Brno. World Meteorological Organization, 2011 [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013), NOAA[23]


Története

[szerkesztés]

A város a Nagymoráviához tartozott a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.[24]

Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).

A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Špilberket is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.

A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Lennart Torstenson svéd–erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.

Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.

Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.

A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kapucinusok Szent Kereszt temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: A két Trenk c. regényében ő a „magyar Trenk”).
  • Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
  • A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
  • Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
  • Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
  • Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
  • Villa Tugendhat: 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény. 2002 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része.
  • Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.[25]

Közlekedés

[szerkesztés]

A brnói közlekedési vállalat 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyományuk van Brnóban; az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A városi tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és néhány nagyobb környékbeli várossal együtt. A város metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi, hogy a felszíni közlekedést tehermentesítse.[26]

Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs között. Ez volt az első működő vasútvonal a mai Cseh Köztársaság területén. Brno ma nemzetközi jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. A jelenlegi főpályaudvart, ami a régió vasútközlekedésének központja, naponta 50 000 utas használja, kb. 500 vonat érkezik és indul.

A közúti közlekedés területén Brno szintén jelentős központ. A D1-es autópálya vezet Prága és Ostrava felé, a D2-es autópálya pedig Pozsony felé. Az R52-es gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43-as út kapcsolja majd össze Brnót Morvaország északi részeivel. A város körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút, és további alagutakat is terveznek.

Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói repülőtér, melynek forgalma nagyot nőtt az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és más városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.

A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.

A kerékpározás is nagyon elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a városban. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig körülbelül 130 kilométer hosszan. Brnón számos túraútvonal is áthalad.

Közigazgatási beosztása

[szerkesztés]

A várost 29 kerületre osztották:

Brno közigazgatási felosztása
Brno közigazgatási felosztása
Kerület Telekkönyvi terület
1. Brno-Bohunice Bohunice
2. Brno-Bosonohy Bosonohy
3. Brno-Bystrc Bystrc
4. Brno-Közép (Brno-střed) Brünn város (Město Brno), Pisárky (részben), Óbrünn (Staré Brno), Stránice, Štýřice, Veveří, Trnitá (részben), Zábrdovice (részben)
5. Brno-Černovice Černovice
6. Brno-Chrlice Chrlice
7. Brno-Ivanovice Ivanovice
8. Brno-Jehnice Jehnice
9. Brno-Jundrov Jundrov (részben), Pisárky (részben)
10. Brno-Kníničky Kníničky
11. Brno-Kohoutovice Kohoutovice, Jundrov (részben), Pisárky (részben)
12. Brno-Komín Komín
13. Brno-Královo Pole Černá Pole (részben), Královo Pole, Ponava, Sadová
14. Brno-Líšeň Líšeň
15. Brno-Maloměřice a Obřany Maloměřice (részben), Obřany
16. Brno-Medlánky Medlánky
17. Brno-Észak (Brno-sever) (Černá Pole (részben), Husovice, Lesná, Soběšice, Zábrdovice (részben))
18. Brno-Nový Lískovec Nový Lískovec
19. Brno-Ořešín Ořešín
20. Brno-Řečkovice a Mokrá Hora Mokrá Hora, Řečkovice
21. Brno-Slatina Slatina
22. Brno-Dél (Brno-jih) Komárov, Dolní Heršpice, Horní Heršpice, Přízřenice, Trnitá (részben)
23. Brno-Starý Lískovec Starý Lískovec
24. Brno-Tuřany Brněnské Ivanovice, Dvorska, Holásky, Tuřany
25. Brno-Útěchov Útěchov
26. Brno-Vinohrady Maloměřice (részben), Židenice (részben)
27. Brno-Žabovřesky Žabovřesky
28. Brno-Žebětín Žebětín
29. Brno-Židenice Zábrdovice (részben), Židenice (részben)

Gazdaság

[szerkesztés]

Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos. Több nagyobb informatikai cég is jelen van: IBM, Motorola, SGI, Red Hat

Kultúra

[szerkesztés]
  • A város művelődési és művészeti központ is egyben.
  • Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.

Vallás

[szerkesztés]

Sajtó

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Brünn a következő városokkal áll működő partneri megállapodásban:[27]

 

További városok, amelyek Brno testvérvárosának tekintik magukat:

 

Érdekességek

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között
Lakosok száma
73 771
176 645
237 659
314 235
371 463
378 327
377 028
380 681
398 510
400 566
1869190019211961198020122016201920212024
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
  2. ↑ Melich János 1940: Brünn nevéről. Magyar Nyelv XXXVI/1, 1–19; 1940 Brünn. Magyar Nyelv 1940, 322–323.
  3. ↑ Nařízení vlády č. 105/1994 Sb., kterým se vyhlašuje závazná část územního plánu velkého územního celku Brněnské sídelní regionální aglomerace
  4. ↑ Adresy v České republice: Brno (cseh nyelven). Ministry of the Interior of the Czech Republic. [2013. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
  5. ↑ Urban Audit: City Profiles - Brno, 2004. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  6. ↑ The Public Defender of Rights. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  7. ↑ Office for the Protection of Competition. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  8. ↑ Czech Agriculture and Food Inspection Authority. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  9. ↑ (2010) „Brno v číslech” (cseh nyelven), 85. o, Kiadó: The Statutory City of Brno. [halott link]
  10. ↑ Statut ČT — Vše o ČT — Česká televize (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  11. ↑ Zákon 484/1991 Sb. o Českém rozhlasu - Informace o ČRo (cseh nyelven). [2011. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  12. ↑ Informace o společnosti - Veletrhy Brno (cseh nyelven). [2015. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  13. ↑ Basic Info - BVV Trade Fairs Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  14. ↑ 1930 - 1986 Automotodrom Brno. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  15. ↑ ABOUT THE FESTIVAL. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  16. ↑ Celková návštěvnost festivalových akcí (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  17. ↑ Weekend trip tip: hike to Veveří castle, take a ferry boat back to Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  18. ↑ Veverské pověsti a legendy (cseh nyelven). [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  19. ↑ Old Town Hall of Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  20. ↑ Introduction. [2011. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  21. ↑ Lásd: [1][halott link], Kazinczy Ferenc Diákklub Brünn
  22. ↑ World Weather Information Service – Brno. World Meteorological Organization, 2011. május 1. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013)
  23. ↑ a b Brno Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2013)
  24. ↑ Lásd még: Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 355.
  25. ↑ Nyolcvanéves a Brnói Vásártársaság - sajtóközlemény[halott link]
  26. ↑ [2]
  27. ↑ Partnership agreements – Statutory City of Brno Archiválva 2007. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (letöltve: 2006. december 19.)

Források

[szerkesztés]
  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brno&oldid=26313466”