Ugrás a tartalomhoz

Becsület és dicsőség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becsület és dicsőség
1951-es magyar film
RendezőGertler Viktor
Műfajvígjáték-dráma
ForgatókönyvíróÖrkény István
ZeneKadosa Pál
OperatőrEiben István
VágóSzécsényi Ferencné
HangmérnökLehmann Mihály
DíszlettervezőPán József
GyártásvezetőPless Ferenc
Gyártás
GyártóMagyar Filmgyártó Állami Vállalat
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő105 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1951. április 13.
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A Becsület és dicsőség egy 1951-ben bemutatott, 2986 méternyi filmre forgatott, 105 perces fekete-fehér magyar film Gertler Viktor rendezésében. Műfaját tekintve a sematizmus jegyében született, azon belül pedig egy propagandisztikus termelési/szabotázs film. A forgatókönyv alapját Örkény István Házastársak című regénye illetve „Örkény István: Palackba zárt cirkáló című, megrendelésre írt filmnovellája képezi, amely a későbbiekben – ún. librettó formájában – már Sztálini műszak munkacím alatt futott. Ezt aztán végül – nomen est omen – Becsület és dicsőségre változtatták.” A felvételek legnagyobb részben a MÁVAG, a Ganz hajó és a Standard, valamint a Fémáru- és Szerszámgépgyár üzemeiben készültek.

Történet

[szerkesztés]

Részlet Szilágyi Gábor Tűzkeresztség című könyvéből:

"A film cselekménye két évvel korábban, 1949-ben játszódik. Lugosi Sándor (Görbe János) - aki két évet töltött hadifogolyként Nyizsnij-Tagilban, ahol munkatársa, Jóna (Kőmíves Sándor) társaságában oroszul is megtanult - a mozdonyszerelő műhely legjobb vasesztergályosa. Mégis, a hónap végén fele annyit visz haza a borítékban, mint felesége, Eszter (Sulyok Mária). Kénytelen órát javítani, hogy a fizetését kiegészítse, holott ez elvonja kedvenc időtöltésétől, a modellezéstől, amit nagy türelemmel végez: apró darabokból állítja össze a hajótestet egy üvegpalack belsejében. Eszter nap mint nap későn jár haza - hol szemináriumon van, hol értekezik -, s emiatt egyre hevesebb a szóváltás kettejük között. A férj csak a maga életét akarja élni, a feleség a közösségért is tenni kíván. Lugosi mind megkeseredettebb: találmányán, egy új esztergakésen három hónapja „ülnek" már az újítási irodán.

Az üzemben akadozik a termelés, rossz a szervezés. Hartlauer (Apáthi Imre), az üzem vezetője, a volt főmérnök a munkaversenyt okolja: „siet a munkás, sok a selejt". Dallos, az új párttitkár (Deák Sándor) - aki „Ferenc" fedőnévvel részt vett az ellenállásban - Kórodit, a főmérnököt hibáztatja. Lugosi Hartlauerhez fordul újítása ügyében, aki jó alanyt lát a megkeseredett emberben, hogy tervei szolgálatába állítsa. Hartlauert mint munkásnyúzót a felszabadulás után kirúgták a gyárból, és már hosszú ideje készül a „revánsra". „Majd elbánunk az elvtársakkal" - mondja Gosztola művezetőnek, cinkostársának. Időközben Lugosi újítását - amit Kórodi hibásnak tart - végleg elutasítják. Dühét csak fokozza, hogy megtudja: feleségét „kiemelték", pártiskolára küldik. Összevesznek, az asszony távozása után Lugosi barátja, Bárány (Pásztor János) - akit Eszter mindig rossz szemmel nézett - a magára maradt férjhez költözik. Ő „simítja el Sándor selejtjét is Gosztolával, aki szeretne befurakodni a pártba. Lugosit kéri ajánlóul, de az elutasítja. Az üzem Sztálin 70. születésnapjára készül versenyfelajánlásokkal. Esztert a pártiskola elvégzése után a minisztériumba akarják helyezni, de ő visszakéri magát a gyárba, az ellenőrzési osztályra. Lugosi elérkezettnek látja az időt, hogy lebecsült találmányát a munkaversenyben hasznosítsa, de ezt Gosztola megakadályozza. Jóna versenyre hívja ki Lugosit. Hartlauer - a sztálini műszak láttán - cselekvésre szánja el magát. Megtagadja az erősebb motorokat követelő Lugosi kérését. Az esztergályos felmegy panaszra az ellenőrzésre („az új káderhez"), s ott legnagyobb meglepetésére feleségével találja szembe magát. Eszter felelősségre vonja Hartlauert. 24 órát ad a mérnöknek - „aki lebecsüli a munkások újításait" - a kérés teljesítésére. A kishitű Kórodi - a mozdonygyár nevében - legfeljebb egy mozdonyt és a selejt kétszázalékos csökkentését ajánlja fel Sztálin elvtárs születésnapjára, de az üzemi nagygyűlésen egy munkás húszat javasol, amit 3 ezer torok visszhangoz. A kételkedő Kórodit végképp meggyőzi az éjnek éjszakáján beállító Dallos híre: jön Bikov, a híres újító! A szovjet élmunkás Lugosi gépével lát az esztergáláshoz. „Forgácstörő! Nagyszerű gondolat!" - kiált fel Lugosi Bikov kése láttán, ő is a gép mellé áll, és sokat ócsárolt késével „1000 méterrel vág". „Ha ez a 20 mozdony elkészül, nekünk fuccs!" - eszmél Hartlauer. A hűtlenné lett baráttal, Báránnyal kicserélteti Lugosi szelepeit, s a rossz szelep miatt az egyik készülő mozdony elindul. Szabotázs! Gosztola Lugosit vádolja, de ő róluk rántja le a leplet. ígéri, kiköszörüli a csorbát: a sztálini műszakban nyolc óra alatt megcsinálja a szelepeket -„amelyeket ezek a gazemberek elszabotáltak" - a gyorsvágás módszerével. A jó munka jutalma nem várat magára. A Lugosi házaspár beutalót kap Galyatetőre, de a fáradhatatlan esztergályos itt sem nyughat. Az üdülőknek előadást tart a gyorsvágásról, s Eszter mosolygó arccal nyugtázza országos hírnévre szert tett férje sikerét."

Stáblista

[szerkesztés]

Készítők

[szerkesztés]

Szereplők

[szerkesztés]

Epizódisták

[szerkesztés]
  • Soós Lajos – Steszi Pál, vésős
  • Vándor József – Benyó, egyik munkás, aki súlyzózik és felkapja Birman bácsit; a film végén ő viszi fel a Zephir kályhát
  • Horváth Jenő – Cserna, minisztériumi osztályvezető
  • Tamás Benő – a festő, aki Bittera László tanácsos irodáját festi
  • Palotai István – ő adja át a vándorzászlót Steszinek, illetve a versenyfelajánlások aláírója
  • Fenyő Emil – Maminak, Lugosi Sándor édesanyjának az orvosa
  • Károlyi Béla – Pavel Bikov tolmácsa

Epizódisták, akik nem szerepelnek a stáblistán

[szerkesztés]
  • Psota Irén – Eszterrel az Ifjúságot éneklő munkások egyike; mikor Eszter 32 másodperc helyett, 25 másodperc alatt készíti el a munkadarabot, a körülötte állók egyike, itt szövege is van; Bikov elvtárs bemutatóján az ámuló sokaság egyike
  • Árkos Gyula – a film végén Lugosi Sándor hallgatóságának egyik tagja, aki dicséri Lugosit
  • Petrik József - egyik munkás, aki hecceli Birman bácsit
  • Sinkovits Imre – egyik munkás, aki a szelepekre hivatkozik
  • Misoga László – az időmérő, mikor Eszter 32 másodperc helyett, 25 másodperc alatt készíti el a munkadarabot
  • Siménfalvy Sándor – Eszter időmérése után ő hozza a hírt, hogy Eszter menjen a vezérigazgatóhoz, illetve egy másik jelenetben ő szól Lugosinak, hogy menjen a portára, mert telefonon keresik a kórházból
  • Pápai Erzsi – egyik munkáslány, aki Eszter 25 másodperces bravúrja után felkiált, hogy: „- Éljen Eszter!”
  • Farkas Gyula - Eszter időmérőjén a sapkás munkás férfi, aki meglepődik, hogy Eszter 25 másodperc alatt elkészítette a munkadarabot
  • Lóth Ila – Jóna Gyula felesége
  • Szigeti Géza – ?
  • Andai Béla - A galyatetői üdülőben a portás/recepciós
  • ? - Dallos Ferenc, üzemi párttitkár titkárnője
  • ? - Cserna, Sántha, Dallos és Kórodi megbeszélésén a jegyzetelő hölgy
  • ? - Mami kórtermében az ápolónő
  • ? - A kórház előtt álló őr/portás, akinek szól Mami, hogy nem vár tovább a fiára, Lugosira

A film fogadtatása

[szerkesztés]

A korabeli újságcikkek „természetesen” szuperlatívuszokban írtak a filmről, ahogy általában minden akkoriban elkészült új magyar filmről. Időközben viszont Révai József népművelési miniszter hadjáratot indított a sematizmus ellen és gyakorlatilag a Becsület és dicsőségen verte el a port a párt, olyannyira, hogy a készítőket be is rendelték a Szabad Néphez és éppen azt kérték számon rajtuk, amit korábban maguk az MDP mindenható emberei adtak utasításba a film kapcsán. Nézőszámát tekintve is alulteljesített a film. Alig félmillióan tekintették meg, szemben a kor többi magyar filmjével, amik közelítették vagy akár bőségesen meg is haladták a milliós nézőszámot.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Becsület_és_dicsőség”