Becéző szó
A jelentéstanban és a pragmatikában a becéző (idegen szóval hipokorisztikus) szó olyan szó, amellyel a beszélő gyengédséget, rokonszenvet fejez ki azon személy iránt, akihez szól, vagy azon lény vagy tárgy iránt, amelyről beszél.[1][2]
Becéző szavakat bizonyos nyelvváltozatokban használnak. Ilyenek a népi és a fesztelen (bizalmas) nyelvi regiszter, valamint az ún. dajkanyelv és gyereknyelv.[2][3][4]
Becézést megvalósító eszközök
[szerkesztés]Eleve becéző szavak
[szerkesztés]Egyes nyelvekben a gyerekek által használt szüleiket megszólító szavak, amelyeket ezek is használnak velük, eleve becéző szavak. Ezek átkerültek abba a fesztelen regiszterbe is, amelyet a felnőttek használnak a szüleikkel, és szinonimái szokásos regiszteri szavaknak, pl. (franciául) maman és papa vs. mère ’anya’, illetve père ’apa’.[4]
Ugyancsak eleve becéző szavak a családon belül használt olyan becenevek, amelyek nem utónevek változatai, pl. (magyarul) Baba, Babó, Bubi, Buckó, Cunci, Csöpi, Husi.[5]
Képzett becéző szavak
[szerkesztés]Egyik eszköze a becéző szavak alkotásának a szóképzés, amely az itt említett nyelvekben bizonyos utóképzőkkel történik.
Kicsinyítő képzőkkel alkotott becéző szavak
[szerkesztés]A kicsinyítő szavak többsége kicsiség mellett becézést is kifejez bizonyos kontextusokban.[6][7][8][9] Példák:
- (magyarul) lovacska, arcocska;[10]
- (angolul) kitty ’cica’,[6] doggie ’kutyus’;[11]
- (franciául) sœurette ’nővérke, húgocska’,[12] frérot ’bátyó, öcsi’;[1]
- (románul) fetiță ’kislány’, copilaș ’gyerkőc’;[2]
- (BHMSZ)[13] mačkica ’cica’, seoce ’falucska’.[14]
Olykor hibásan neveznek kicsinyítő szavaknak minden becéző szót.[15] Valójában létrehoznak becéző szavakat ugyanazokkal a képzőkkel, mint kicsinyítőket, de ezek a becéző szavak nem kicsinyítők, ha kontextusukban nem értik bele a kicsiséget, például az előbbiek közül felnőtt személyekre vagy viszonylag nagy állatokra használt (magyarul) lovacska, (angolul) kitty, doggie, (franciául) sœurette, frérot. Ez a jelenség még nyilvánvalóbb a felnőttekre használt becenevek esetében:
- (magyarul) Dorka (< Dóra), Samu (< Sámuel);[5]
- (angolul) Billie (< William);[6]
- (franciául) Jeannette (< Jeanne), Louison (< Louise);[12]
- (románul) Măriuța (< Maria), Ionică (< Ion);[9]
- (BHMSZ)[13] Jelica (< Jelena), Ivica (< Ivan).[16]
Specifikus képzőkkel alkotott becéző szavak
[szerkesztés]A BHMSZ-ben vannak olyan képzők is, amelyek csak becéző szavakat alkotnak, kicsinyítés nélkül. Egész melléknevekhez a -ko képzőt adják hozzá, pl. zaljubljenko (< zaljubljen (hímnem) ’szerelmes’). Nőnemű alakja -ka, amely helyettesíti az egyes szám alanyesetű alak -a ragját: zaljubljenka (< zaljubljena).[16]
Egyéb módszerekkel alkotott becéző szavak
[szerkesztés]Egyszerű módszerek
[szerkesztés]Egyes becéző szavak tőszavak vagy kicsinyítő képzőkkel alkotott szavak változtatása útján keletkeznek, olyan módszerekkel, mint az alábbiak:
- aferézis (szóeleji szegmens elhagyása): (magyarul) Nóra (< Eleonóra),[5] (franciául) Sandrine (< Alexandrine),[4] (románul) Ghiță (< Gheorghiță);[2]
- apokopé (szóvégi szegmens elhagyása): (magyarul) Kata (< Katalin),[5] (angolul) Phil (< Philip),[17] (franciául) Steph (< Stéphane),[8] (románul) Geo (< George);[2]
- szinkópa (szó belsejéből való szegmens elhagyása): (románul) Mia (< Maria);[2]
- protézis (szegmens hozzáadása szó elejére): (magyarul) Panna (< Anna);[5]
- szóismétlés: (franciául) Jean-Jean;[8]
- szótag-ismétlés: (franciául) fifille ’kislány’ (< fille ’lány’),[1] Popol (< Paul).[4]
Összetett módszerek
[szerkesztés]- aferézis:
- apokopé:
- protézis és képzés, esetleg kettős: (magyarul) Panni(ka);[5]
- szóismétlés és a második előfordulás protézise: (magyarul) Anna-Panna (< Anna).[5]
Ezeknél összetettebb módszerek is vannak, például:
- aferézis, apokopé és szótag-ismétlés: (franciául) Nini (< Véronique);[8]
- apokopé, protézis és képzés, esetleg kettős: (magyarul) Pisti(ke) (< István).[5]
A BHMSZ-ben apokopénak alávetett szóhoz viszonylag sok becéző, de nem kicsinyítő képzőt adnak hozzá (fettelve a példákban): Mata (< Matija), Kate (< Katarina), Vlado vagy Vlatko (< Vladimir), lija (lisica ’róka’), baka ’nagymama’ (< baba ’öregasszony’), brale (< brat ’fivér’), vujo (< vuk ’farkas’), brico (< brijač ’borbély, fodrász’), striko (< stric ’nagybácsi’), dješo (< djever ’sógor’).[16]
Becézőkként használt szokásosan semleges szavak
[szerkesztés]Egyes szokásosan pragmatikailag semleges szavak becézőkké válnak bizonyos kontextusokban, például:
- (magyarul) drágám, kicsim, angyalom, kincsem;[18]
- (franciául) mon petit ’kicsim’, mon grand (szó szerint ’nagyom’), mon ange ’angyalom’, mon bijou (szó szerint ’ékszerem’), mon trésor ’kincsem’, mon amour ’szerelmem’;[19]
- (románul) drag(ă) vagy scump(ă) ’drága’, iubit(ă) ’szeretett’, iubire vagy dragoste ’szerelem’, înger ’angyal’, odor (szó szerint ’ékszer’).[20]
Külön említendő meg a becéző funkcióval használt nem emberi lények neve:
- (magyarul) csibém, galambom;[21]
- (franciául) ma colombe ’galambom’,[22] mon poussin ’csibém’, mon (petit) chat ’(kis)cicám’, mon (petit) lapin (szó szerint ’(kicsi) nyulam’), ma biche (szó szerint ’őzem’), mon (petit) loup (szó szerint ’(kicsi) farkasom’), ma puce (szó szerint ’bolhám’),[23] mon (petit) rat (szó szerint ’(kicsi) patkányom’) mon chou (szó szerint ’káposztám’);[24]
- (románul) pui ’csibe’, porumbiță ’galamb’.[25]
A franciában van becézően használt igealak is a dajkanyelvben, a beszéd időpontjára vonatkozó harmadik személyű folyamatos múlt idő, pl. Comme il était sage ! ’Jaj de jó/szófogadó!’, Comme il aimait bien sa maman ! ’Jaj de szereti az anyukáját!’[26]
A becéző jelentés elvesztése
[szerkesztés]A nyelvtörténet során egyes becéző szavak pragmatikai szempontból semlegesekké váltak. Például így lettek a magyar nyelvben utónevek becéző alakjaiból családnevek: Bene, Benke és Benkő (< Benedek); Bertók és Bartók (< Bertalan); Baló (< Balázs).[5] A francia nyelv történetében is van ilyen jelenség, például a Thomasson és Masson (< Thomas), vagy a Michard és Michot (< Michel) családnevek esetében.[4]
A mai magyar nyelvben megfigyelhető az a tendencia, hogy utónevek becéző alakjai utónevek maradnak ugyan, de elveszítik becéző jellegüket annyira, hogy anyakönyvezhetőkké válnak, mint például a Mari, Marica, Marika, Mariska változatok a Mária mellett.[27]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Dubois 2002, 236. o.
- ↑ a b c d e f g Bidu-Vrănceanu 1997, 238. o.
- ↑ Crystal 2008, 313. o.
- ↑ a b c d e f Grevisse – Goosse 2007, 206. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Király 2007, 615–617. o.
- ↑ a b c Bussmann 1998, 315. o.
- ↑ Crystal 2008, 145. o.
- ↑ a b c d Dubois 2002, 148. o.
- ↑ a b Bidu-Vrănceanu 1997, 170. o.
- ↑ Rounds 2001, 231–233. o.
- ↑ Crystal 2008, 316. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 165. o.
- ↑ a b Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
- ↑ Barić 1997, 326–328. o.
- ↑ Vö. Grevisse – Goosse 2007, 206. o.
- ↑ a b c Barić 1997, 329. o.
- ↑ Bussmann 1998, 527. o.
- ↑ ÉrtSz., drága, kicsi, angyal, kincs szócikkek.
- ↑ TLFi, petit, grand, ange, bijou, trésor, grand, amour szócikkek.
- ↑ Dexonline, drag, scump, iubit, iubire, dragoste, înger, odor szócikkek.
- ↑ ÉrtSz, csibe, galamb szócikkek.
- ↑ TLFi, colombe szócikk.
- ↑ Le Robert, poussin, chat, lapin, biche, loup, puce szócikkek.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 21. o.
- ↑ Dexonline, pui, porumbiță szócikkek.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 1092. o.
- ↑ Lásd Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke: női nevek – 2023. március 1 (Hozzáférés: 2023. május 6.).
Források
[szerkesztés]- Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
- (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (románul) Dicționare ale limbii române (A román nyelv szótárai) (Dexonline) (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 6.)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 6.)
- Király Lajos. Névtani ismeretek. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 607–640. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (franciául) Le Robert. Dico en ligne Archiválva 2020. augusztus 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (Le Robert. Online szótár) (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
- (franciául) Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
