Bautzen

	Bautzen (Budyšin)
	; Bautzen címere
	; Bautzen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Drezda
Járás	szabad város
Alapítás éve	1002
Polgármester	Christian Schramm (CDU)
Irányítószám	02625
Körzethívószám	03591; 035935;
Rendszám	BZ
Testvérvárosok	Lista Worms (1990–); Heidelberg (1991. június 29. – ); Dreux (1992–); Jablonec nad Nisou (1993–); Jelenia Góra (1993–);
	Népesség
Teljes népesség	38 039 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1532 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Terület	66,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″51.181389°N 14.423889°EKoordináták: é. sz. 51° 10′ 53″, k. h. 14° 25′ 26″51.181389°N 14.423889°E
	Bautzen Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése szabad város térképén
	Bautzen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bautzen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bautzen (kiejtése^ⓘ, 1868 előtt Budissin, szorb nyelven Budyšin, lengyelül Budziszyn) ősrégi város Németországban, Szászország tartományban. Az azonos nevű járás székhelye. Lakóinak száma: 39.087 (2008). Drezdától keletre, a Spree folyó mellett fekszik. Felső-Lausitz (régiesen: Luzsica) székhelye, a németországi szorb kisebbség központja.

Története

Lengyelország 1002–1032
Meisseni őrgrófság 1032-1253
Brandenburg 1253-1319
Cseh Királyság 1319–1469
Magyar Királyság 1469–1490
Cseh Királyság 1490–1635
Szászország 1635–1697
Lengyelország–Szászország 1697–1763
Szászország 1763–1871
->-> Németország 1871–1945
Németország szövetséges megszállása 1945–1949
Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990
Németország 1990–

Az első írásos említés 1002-ből származik. 1018 és 1033 között lengyel fennhatóság alatt volt. Ezután a Német-római Birodalomhoz, 1319 után Csehországhoz tartozott. 1479 és 1490 között Hunyadi Mátyás birtokában volt a város. Az egykoron Mátyás király által újjáépített vár kapuja felett ma is látható a király leghívebb ábrázolásának tekintett dombormű, amelynek másolatát Budapesten a Hilton szállóba beépített Domonkos-rendi templom falában helyezték el. Bautzen a középkor folyamán tagja volt a „Hat felső-lausitzi város szövetségének”, Görlitz, Zittau, Löbau, Kamenz, Lauban mellett. Bautzen 1635-től tartozik Szászországhoz.

A náci Németország a Groß-Rosen nevű koncentrációs tábort működtette Bautzenben. Buchenwaldba való deportálása előtt a német kommunista vezető, Ernst Thälmann is ebben a táborban raboskodott.

A Német Demokratikus Köztársaság idején a „Sárga nyomorúság” (Gelbes Elend) gúnynevű börtön működött a városban, ahol főleg ellenzékiek töltötték szabadságvesztésüket. A város 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját.

Kultúra

Múzeumok:

Stadtmuseum Bautzen – Városi múzeum
Das Sorbische Museum Bautzen/Serbski muzej Budyšin – Szorb múzeum
Domschatzkammer St. Petri
Alte Wasserkunst
Gedenkstätte Bautzen

Színházak:

Német-szorb Népszínház (Deutsch-sorbisches Volkstheater/Nemško-serbske Ludowe Dźivadło): A szorb népszínházat 1948-ban alapították, majd 1963-ban egyesítették a városi német színházzal (ez utóbbit 1796-ban alapították) A színház német, felső- és alsószorb nyelven játszik. (A felsőszorb nyelvjárást a városban és környékén beszéli a kisebbség (35000 beszélő), a másik dialektust Cottbus környékén beszélik, (15000 beszélő)) Az előadások többsége német nyelvű, de szimultán fordítás biztosított. A színház 1996 óta nyaranként szabadtéren is játszik, és kétnyelvű bábszínház is kapcsolódik hozzá. A színház saját színészképzést tart fenn.
Sorbisches National-Ensemble/Serbski ludowy ansamble (turnészínház, alapítva: 1952)

Híres emberek

Bogna Koreng szorb műsorvezető 1965-ben itt született.
Rudolf Hermann Lotze német filozófus, egyetemi tanár 1817-ben itt született.
Paul Schneevogel (Paulus Niavis) német humanista pedagógus, író valószínűleg itt halt meg 1514 körül.