Baranya vármegye főispánjainak listája

A töröktől felszabadult Baranya vármegyében a korábbi örökös főispáni címet birtokló pécsi püspökök mellett több, örökletes főispánságra törekvő család (Draskovich, Végh) került a főispáni székbe, de valójában Baranya vármegyében nem lehet beszélni az örökletes főispánság kiépüléséről. A pécsi püspök a 16. század elejétől – több-kevesebb megszakítással – 1777-ig Baranya vármegye élén állt. A püspök-főispánok után kinevezett arisztokrata, majd köznemesi családokból származó főispánok – miután őket egyéb országos tisztségeik, főrendiházi tagságuk elszólították, illetve birtokuk sem volt a vármegyében – jórészt címként viselték a főispáni kinevezést, helyettük adminisztrátorok látták el a feladatokat. Majláth György volt a megye első főispán-helyettese, majd főispánja, aki valóban Baranyában élt.

II. József 1785-ben megszüntette a megyei autonómiát, az országot 10 kerületre osztotta és élükre kerületi főispánokat (biztosokat) állított, a régi főispánokat felfüggesztette. Halála előtt „nevezetes tollvonásával” visszavonta a rendeleteit, és visszaállította a megyék önkormányzatát.

1848-ban a kormány által kinevezett főispánok állami tisztviselők voltak, akiknek megyéjükben kellett tartózkodniuk.

Az 1849. január−áprilisi katonai kormányzatot váltó Bach-rendszer megszüntette a régi megyerendszert, az öt kerület élére állított kerületi főispánok és a megyénként vezetői posztra kinevezett megyefőnökök vették át a főispáni hatásköröket.

Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma elrendelte a régi rendszer visszaállítását, de csak rövid időre, mert az 1861. november 5-i ún. Schmerlingi provizórium ismét visszarendezte az önkormányzatok megszüntetését, de kevésbé abszolutisztikus kormányzással. „E szerint a főispán (főispáni helytartó, királyi biztos) a kormány megye területére kirendelt legfőbb közege, aki közvetlenül a Magyar Kancellária és Helytartótanács alárendeltségébe tartozik. A megye területén lévő szabad királyi városokat (pl. Baranya megye esetében Pécs) is a határkörébe rendelték, ezekben királyi biztosként működött.

A főispánok jogkörét a kiegyezés utáni törvényhatósági törvények (1870: 42. tc., majd 1886: 22. tc.) szabályozták, melyek lényegében 1950-ig érvényben voltak. A főrendiház átszervezésekor (1885: 7. tc.) megszűnt a főispánok hivatalviselés idejére szóló automatikus főrendiházi tagsága.

Az első világháborút követő politikailag zavaros években a baranyai és pécsi főispánok „a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos” címet viselték.

A belgrádi fegyverszüneti egyezmény alapján 1918. november 14. és 1921. november 22. között antant-szerb erők szállták meg Pécs várost és a megyének a Mecsek északi lejtője alatti területét. Az egyezmény a közigazgatást magyar kézen hagyta, de 1919. január 27-én a szerbek átvették azt, és csak a megye meg nem szállt részén, Sásd központtal működött tovább a magyar közigazgatás, így a magyar és szerb kormány külön-külön kormánybiztosokat nevezett ki.^[1]

A második világháború ideje alatt a főispánok ismét kormánybiztosi (közellátási, országmozgósítási, hadműveleti kormánybiztosi stb.) megbízatásokat kaptak.

1945 után a főispánok hatásköre az ország politikai balra tolódásával párhuzamosan 1947 nyarától fokozatosan csökkent, 1948 nyarától már kevés befolyással rendelkeztek, végül a tanácsrendszer 1950. évi bevezetésével „véglegesen megszűnt az évezredes főispáni tisztség” is.

2022. július 19-én az országgyűlés elfogadta az addig megyei kormánymegbízott elnevezésnek vármegyei főispán elnevezésre módosítását.^[2]

Baranya vármegye főispánjai 1688–1950

Név (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók)	Baranya vármegyei beosztás	Hivatali idő tartama
Draskovich János (Iván), trakostyáni gróf (IV.) Valkó vármegye főispánja	főispán	1688. december 31. – 1692
Draskovich Péter, trakostyáni gróf^[3] 1693. március 12. – 1694 Valkó vármegye főispánja	főispán	1693. március 13. – 1698
Draskovich János, trakostyáni gróf 1695— Valkó vármegye örökös főispánja	főispán	1698. december 31. – 1705
Nesselrode Vilmos gróf 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. Tolna vármegye örökös főispánja	püspök-főispán	1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29.
Thurn Antal gróf 1732. december 5. – 1734. december 24. Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1732. december 5. – 1734. december 24.
Cienfuegos Alvarez 1736. május 2. – 1739. augusztus 19. Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1736. május 2. – 1739. augusztus 19.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1736 – Tolna vármegye főispán-helyettese	főispán-helyettes (adminisztrátor)	1736. május 2. – 1739. december 4.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1739 – Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1739. december 4. – 1748. szeptember 25.
Betöltetlen a főispáni szék (1748–1751)
Klimó György 1751 – Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1751. július 30. – 1777. május 2.
Festetics Pál, tolnai gróf	főispán	1777. május 16. – 1782. április 7.
Végh Péter, verebi 1784. október–november Pécs város királyi biztosa	főispán	1782. április 19. – 1785. március 1.
Széchényi Ferenc sárvár-felsővidéki gróf Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1798. április–1811 Somogy vármegye főispánja 1807–1811 Vas vármegye adminisztrátora	királyi (kerületi) biztos	1785. április 17. – 1786. augusztus 29. (II. József 1786. augusztus 29-én mentette fel, de utódja kinevezéséig el kellett látnia a hivatalát, melyet december 24-én adott át.)
Splényi József, miháldi báró 1777–1786 Csanád vármegye főispánja Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1791–1798 Temes vármegye főispánja	királyi (kerületi) biztos	1786. december 11. (december 24.) – 1790. február
Végh Péter, verebi	főispán	1790. február 25. – 1807. március 5.
Végh István, verebi	főispán-helyettes	1805. augusztus 23. – 1807. június 12.
Végh István, verebi	főispán	1807. június 12. – 1834. szeptember 30.
Somssich Pongrác, saárdi gróf	főispán	1835. július 6. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	főispáni helytartó	1845. március 19. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	főispán	1847. november 4. – 1848. március 19. (megszűnt a pozíció)
Batthyány Kázmér, németújvári gróf 1848. augusztus 9. Pécs város főispánja is 1848. szeptember 17. Pécs és Baranya kormánybiztosa 1849. február 12. Bács és Csongrád megye, Pest megye alsó része, a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor város teljhatalmú országos biztosa	főispán	1848. április 22. – 1849.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	cs. kir. biztos	1849. január 30. – 1849. október
Cseh Ede^[4]^[5]	megyefőnök	1849. október 20. – 1850. február 21.
Eckstein Rudolf^[6]	megyefőnök	1850. február 21. – 1851. április
Cseh Ede^[7]	megyefőnök	1851. április – 1858. december 8.
Szalay Nikodém^[8]^[9]	megyefőnök	1859. augusztus 15. – 1860. november
Scitovszky Márton^[10]	főispán	1860. november 26. – 1861. november
Szalay Nikodém^[11]^[9]	királyi biztos	1861. november – 1864. szeptember 2.
Csernyus Andor kőkeszi és nagymezei^[12]	főispán	1864. október 23. – 1867. április
Lipthay Béla báró	főispán	1867. április 24. – 1867. november
Perczel Miklós 1875. január 5. – 1887. április 10. Pécs sz. kir. város főispánja is	főispán	1868. május 24. – 1887. április 10.
Kardos Kálmán Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.	főispán	1887. április 10. – 1896. december 17.
Fejérváry Imre, komlóskeresztesi báró Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is	főispán	1897. március 7. – 1905. december 27.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf	főispán	1906. április 23. – 1910. február 12.
Szily Tamás, nagyszigeti^[13]	főispán	1910. február 17. – 1917. június 11.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.	főispán	1917. július 7. – 1918. november 22.
Kerese György, kereseszegi^[14]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1918. november 22. – 1919. március 24.
Svachulay Zoltán^[15]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos-helyettes	1919. szeptember 11. – 1919. december 3.
Blaskovich Iván(wd)^[16] 1919 – Pécs thj. város kormánybiztosa	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1919. december 3. – 1920. március 31.
Prakatur Tamás^[17]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1920. március 31. – 1921. október
Klein Antal^[18]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1920. augusztus 15. – 1921. július 15.
Kiszely Gyula^[19]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1921. szeptember 27. – 1921. október 10.
Keresztes-Fischer Ferenc	főispán	1921. október 10. – 1931. augusztus 24.
Szapáry Lajos, muraszombati, széchyszigeti és szapári gróf Egyidejűleg Somogy vármegye főispánja Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja	főispán	1931. október 23. – 1935. március 8.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Baranya vármegye és Pécs	főispán	1935. március 8. – 1936. február 4.
Horvát István^[20] Baranya vármegye és Pécs	főispán	1936. február 12. – 1938. március 18.
Blaskovich Iván(wd)	főispán	1938. március 18. – 1943. január 20.
Nikolits Mihály	főispán	1943. január 20. – 1945. január 20.
Boros István Baranya vármegye és Pécs 1946. július – 1947. november 12. Pécs sz. kir. város főispánja	főispán	1945. január 4. – 1945. december
Kertész Endre	főispán	1945. december 11. – 1947. november 12.
Gyetvai János Baranya vármegye és Pécs	főispán	1947. november 12. – 1949. február
Bors Antal^[21] Baranya vármegye és Pécs	főispán	1949. február – 1949. július
Bobánovics Jenő Baranya vármegye és Pécs	főispán	1949. július – 1950. március 15.

Baranya vármegye főispánjai 2023-

Név	Tisztségviselés ideje	Megjegyzések
Horváth Zoltán, dr.^[22]	2022. július 22. – napjainkban	2014 – 2022 Baranya Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízott

Jegyzetek

↑ A szerb közigazgatás Vladislav Pandurović(wd) (Pandurovits László) – magyar baranyai szerb jogi doktor, író – osztrák-magyar tisztet (1919. januártól 1919. decemberig) kormánybiztosként, majd Rajić Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispánt nevezte ki. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 92–93. oldal
↑ Módosították az alaptörvényt, elfogadták a költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék. Hetek Közéleti Hetilap, 2022. július 19.
↑ Draskovich János fia, született kb. 1665. (Draskovich Péter a geni.com oldalán.)
↑ Cseh Ede adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 114. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
↑ ^a ^b Szalay Nikodém adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 145–148. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
↑ Csernus Menyhért fia. Életrajzi adatai. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 111–112. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 154–155. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 125–126. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 150. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 105–106. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007 144–145. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007 131. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 130–131. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 121–123. o.
↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 109. o.
↑ Horváth Zoltán pályafutásának főbb adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-04-14.

Forrás

[1] A szerb közigazgatás Vladislav Pandurović(wd) (Pandurovits László) – magyar baranyai szerb jogi doktor, író – osztrák-magyar tisztet (1919. januártól 1919. decemberig) kormánybiztosként, majd Rajić Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispánt nevezte ki. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 92–93. oldal

[2] Módosították az alaptörvényt, elfogadták a költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék. Hetek Közéleti Hetilap, 2022. július 19.

[3] Draskovich János fia, született kb. 1665. (Draskovich Péter a geni.com oldalán.)

[4] Cseh Ede adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán

[5] Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.

[6] Nagy Imre Gábor, 2007. 114. o.

[7] Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.

[8] Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.

[baranyaidigitar.hu-9] Szalay Nikodém adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán

[10] Nagy Imre Gábor, 2007. 145–148. o.

[11] Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.

[12] Csernus Menyhért fia. Életrajzi adatai. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 111–112. o.

[13] Nagy Imre Gábor, 2007. 154–155. o.

[Nagy_Imre_Gábor,_2007._125–126._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--14] Nagy Imre Gábor, 2007. 125–126. o.

[15] Nagy Imre Gábor, 2007. 150. o.

[16] Nagy Imre Gábor, 2007. 105–106. o.

[17] Nagy Imre Gábor, 2007 144–145. o.

[18] Nagy Imre Gábor, 2007 131. o.

[Nagy_Imre_Gábor,_2007._130–131._o._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--19] Nagy Imre Gábor, 2007. 130–131. o.

[20] Nagy Imre Gábor, 2007. 121–123. o.

[21] Nagy Imre Gábor, 2007. 109. o.

[22] Horváth Zoltán pályafutásának főbb adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-04-14.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]