Baradlai János
| Baradlai János | |
| Született | Breit János 1873. november 16.[1] Felsőolcsvár |
| Elhunyt | 1942. január 18. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Stéger Mária (h. –1942) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Óbudai temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baradlai János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baradlai János (eredeti neve: Breit János Gyula; 1909-ig) (Felsőolcsvár, 1873. november 16.[3] – Budapest, 1942. január 18.)[4] gyógyszerész, gyógyszerésztörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Breit (Brajt) Ferenc gazdatiszt és Kresnyák Veronika voltak.[5] 1898-ban diplomázott a Bécsi Egyetemen gyógyszerészként. 1898–1901 között a diósgyőri gyógyszertárban volt gyógyszerész. 1901–1914 között a Gyógyszerészi Közlöny segédszerkesztője volt. 1914–1928 között a dunaharaszti Isteni Gondviselés nevű gyógyszertár tulajdonosa volt. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. 1928–1942 között a budapesti Petőfi- és a Batthyány gyógyszertár tulajdonosa és társtulajdonosa volt.
Tagja volt az Internationale Gesellschaft für Geschichte der Pharmazie gyógyszerészi egyesületnek, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület igazgatótanácsának. Több évtizeden át gyűjtötte a magyarországi gyógyszerészet történetének adatait. Számos szakcikke jelent meg.
Sírja az Óbudai temetőben található (19/4-2-67/68).
.jpg)
Művei
[szerkesztés]- Olasz patikák (Gyógyszerészi Közlöny, 1900. 40–41. sz.)
- Magyar tízparancsolat (Budapest, 1906)
- A phosphorsav meghatározására ajánlott újabb titrimetriás módszerek összehasonlító vizsgálata. Gyógyszerész-doktori értek. (Budapest, 1918)
- Magyar ősgyógyítók és kuruzslók (Gyógyszerészek L., 1924. 17. sz.)
- Dunaharaszti és környékének története (Budapest, 1927)
- A sárosi véres nagyböjt (Dunaharaszti, 1927)
- A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig (I-II. Bársony Elemérrel, Budapest, 1930)
- Dr. Batthyány-Strattmann László (Budapest, 1931)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00961.htm, Baradlai János, Breit, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
- ↑ Kassaolcsvári r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 62/1873. folyószám.
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári halotti akv. 56/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. állami halotti akv. 56/1942. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Dr. Zboray Bertalan: Baradlai János (Gyógyszerésztörténeti Diarium, 1975. 2. sz.).
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
- Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. [Budapest], Dictum Kiadó, 2003.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8