Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni. A Balkán elnevezés a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik.

A Balkán politikai átrendeződése 1796-tól 2008-ig

Történelme / Egyházi múltja

A Balkánt Európa puskaporos hordójának is szokás nevezni. Az ókori Rómától kezdődően a világháborúkon át a közelmúltban befejezett, az egykori Jugoszlávia területén lezajlott háborúkig folyamatosan zavargások, etnikai villongások, harcok dúltak, a nagyhatalmak ütközőzónája volt.

A Balkán több ősi kultúra szülőhelye. Ilyen volt az égei-tengeri minószi civilizáció, a peloponnészoszi mükénéi kultúra, illetve a Makedóniából kisugárzó hellén civilizáció, amelynek meghatározó alakja Nagy Sándor volt. A görög városállamok korának kiemelkedő központjai Athén és Spárta, illetve Délosz szigete.

A hellén kor bukása után a Balkán római fennhatóság alá került. Miután Nagy Konstantin megalapította Konstantinápoly városát, ez önálló hatalmi központtá kezdett kinőni. A Balkán a Római Birodalom kettészakadása után, Keletrómai Birodalom részeként Bizánc fennhatósága alá tartozott.

A nagy egyházszakadás után a balkáni keresztények az ortodox keleti egyház részévé váltak, ahol egy idő után autokefál egyházakká váltak.

Konstantinápoly eleste után Délkelet-Európa az Oszmán Birodalom részévé vált. Hosszú évszázadokon keresztül fennmaradt a szultán uralma, és csak a görög szabadságharc kezdetekor indult meg a balkáni országok szuverénné válása, elszakadása Isztambultól. Ez a folyamat teljes egészében csak az első világháború idején fejeződött be.

A Balkán államainak határai háborúk sorozatában változtak. Ezen háborúk közül a legutóbbiak az 1990-es években zajlott délszláv háborúk voltak. Ezek következményei még ma sem véglegesek. A Balkánon még ma is léteznek gyenge kohéziójú (Bosznia-Hercegovina) és újonnan születő (Koszovó) államok.

Etnikai térkép a török uralom alatt álló Balkánról (1876)

A Balkán színes kultúrája

A balkáni térség soknemzetiségű egyvelege és hányattatott történelme okán rendkívül színes kulturális örökséggel rendelkezik. Nyelvileg a görög, az újlatin nyelvek (aromán, román), a szláv nyelvek (szerb, bolgár, macedón, bosnyák, horvát), a török, az albán vannak jelen a térségben, illetve kisebbségi nyelvekként a romák által beszélt dialektusok, valamint a cserkesz, a jiddis. Annak ellenére, hogy ennyire sokféle a térség nyelvileg, érdekes módon mégis létezik e nyelveknek egy közös, látens alaprétege amelyet a nyelvészet balkáni nyelvi uniónak nevez.

Vallásilag a meghatározó emlékek az ortodox kereszténységhez és az iszlámhoz kötődnek. Az ortodox kolostorok közül kiemelkedik a bulgáriai Rila, a koszovói szerb Peć, illetve a romániai Humor és Voroneţ. Kisebbségekként jelen vannak a katolikusok és a zsidók is.

Épített örökség tekintetében kiemelkedő jelentőségűek a Balkánon az ókori görög és római városmaradványok; az oszmán időkből pedig Szarajevó és Mostar városai. „Szláv Jeruzsálem”-nek is nevezték, a macedóniai Ohridot, amely az Ohridi-tó partján fekszik, és jelentős ortodox épített örökséggel rendelkezik. Sajátos a 19. századi bolgár „újjászületés” építészete, a Plovdiv, Veliko Tarnovo, illetve Neszebar, Szozopol városokban megmaradt régi városközpontok.

Irodalmi alkotások területén megemlítendő a román költő Mihai Eminescu; a boszniai származású Nobel-díjas író, Ivo Andrić, a szintén Nobel-díjas török Orhan Pamuk, a bolgár Hriszto Botev, az albán Ismail Kadare vagy a görög Níkosz Kazandzákisz.

Zeneileg a Balkánra legjellemzőbb a népi zenében megtalálható páratlan ütemek. A mai kor meghatározó műfaja a népi alapokat a modern elektronikus zenével ötvöző turbofolk, manele és csalga. Görögország ismert stílusa a rembétiko, a török és bosnyák muszlimok körében pedig elterjedt az érzelmes, lassú szevdah. Magyarországon is népszerű a főként szerb és román cigány zenészek által játszott, katonai eredetű rezes muzsika, a csocsek (lásd Boban Marković, Goran Bregović, Taraf de Haiduks).

Tipikus balkáni tánc a kör alakban vagy sorokban táncolt kóló és horó.

A balkáni konyha a törökkel mutat erős hasonlatosságot. Alapelemei a birka- és kecskehús, a zöldségek (sopszka és görög saláta) és a tejtermékek (joghurt, fehér sajtok). Tipikus főétele a csevap (kebab, kebapcse, mititei), illetve a különböző töltött zöldségek (gyuvecs, töltött padlizsán, szőlőlevél). A sütemények rendkívül édesek, általában mézzel készülnek, mint például a baklava. Tipikus és kedvelt balkáni csemege a halva és a lokum.

Az italok közül kiemelkedik az erős, sűrű, zaccos török kávé, valamint az elmúlt évtizedekben Görögországból sikeresen elterjesztett frappé.

A vörösborok között kiemelkedik a testes görög mavrodafné, a bolgár gamza és mavrud, a montenegroi vranac, illetve a román murfatlar. A fehérborok között fontos a gyantával készülő görög recina.

Az égetett szeszek között tipikus, és minden területen ismert, a magyar pálinkához hasonló rakia (rakija, raki, rachiu). Görög területen kapható még az ouzo nevű ánizspálinka (bolgár rokona masztika néven ismeretes), illetve a cipúró.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkán (térség) témájú médiaállományokat.

• Hírek, tudnivalók, információk a Balkánról
• Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja Archiválva 2012. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Strausz Adolf: Az új Balkán félsziget és a török birodalom. Politikai, gazdasági tanulmány; Kilián, Budapest, 1913 (A Magyar Kir. Keleti Keresk. Akadémia segédkönyve)
• Lengyel Géza: Balkán. Szerbek, muzulmánok és más balkániak; Nyugat, Budapest, 1916
• Horváth Jenő: A balkáni kérdés utolsó fázisa 1859–1920. Tanulmány a huszadik század diplomáciai történelméből; Stephaneum Ny., Budapest, 1921 (Külügyi könyvtár)
• Szabó Zoltán: A Vaskapun túl. Balkáni útikönyv; Élet, Budapest, 1937
• Az új Balkán. Útijegyzetek a háború utáni Romániáról, Bulgáriáról, Jugoszláviáról, Görögországról, és Törökországról; Kadima, Cluj, 1929
• Nyisztor Zoltán: Kalandozás a Balkánon; Franklin, Budapest, 1940 (Világjárók. Utazások és kalandok)
• Palotás Emil: Az Osztrák-Magyar Monarchia balkáni politikája a berlini kongresszus után, 1878–1881; Akadémiai, Budapest, 1982
• Györffy István írásai a Balkánról és Törökországról. A szerző saját fotográfiáival; vál., előszó, szerk. Bartha Júlia; Terebess, Budapest, 2001
• "Ablak a Balkánra". Válogatás a Pécsi Tudományegyetemen, 2002 őszén megrendezett azonos című két balkántörténeti konferencia előadásaiból; szerk. Schuller Balázs; PTE, Pécs, 2003
• Mark Mazower: A Balkán; ford. Komáromy Rudolf; Európa, Budapest, 2004 (Áttekintések)
• Dupcsik Csaba: A Balkán képe Magyarországon a 19-20. században; Teleki László Alapítvány, Budapest, 2005
• A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában; szerk. Árvay Viktor, Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, tan. Ágoston Magdolna et al; Hungarovox, Budapest, 2005
• Pap Norbert: A Balkán "kis" politikai földrajza; PTE TTK FI Kelet-Mediterrán Tanulmányok Központja, Pécs, 2007 (Balkán füzetek)
• Pillantás a Balkánra. Interdiszciplináris tanulmányok a XX. századi Balkán-félszigetről; szerk. Schuller Balázs, Sokcsevits Dénes; Történészcéh Egyesület–GeniaNet, Pécs, 2007
• Takács Tibor: Balkáni barangolás; Bába, Szeged, 2007
• A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban?; szerk. Glatz Ferenc; MTA TKK–Európa Intézet, Budapest, 2007 (Magyarország az ezredfordulón)
• "Kelet-Európa" és a "Balkán", 1000–1800. Intellektuális történeti konstrukciók vagy valós történeti régiók?; szerk. Sashalmi Endre; PTE Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatási Központ, Pécs, 2007 (Kelet-Európa és Balkán tanulmányok)
• Paul Garde: A Balkán; ford. Jakabffy Imre, Jakabffy Éva; Háttér, Budapest, 2007 (Háttér esszék)
• Magyarország és a Balkán, 1-2.; szerk. M. Császár Zsuzsa; PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2009
• Heka László: Etnikai, vallási és politikai konfliktusok a Balkán térségében, 1-3.; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2010 (A Pólay Elemér Alapítvány tansegédletei)
  • 1. A déli szlávok és a Balkán
  • 2. Társadalmi, etnikai, vallási és politikai viszonyok a Balkán térségében
  • 3. A konfliktus kialakulása
• Mészáros Flóra: Válogatás a Balkán építészetének legjelentősebb emlékeiből; PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2010 (Balkán füzetek)
• M. Császár Zsuzsa: Kisebbség, oktatás, politika a Balkánon; Egyesület Közép-Európa Kutatására, Szeged, 2011 (Közép-európai monográfiák)
• Magyarország és a Balkán a XX. században; szerk. A. Sajti Enikő; JATEPress, Szeged, 2011
• Magyarország és a Balkán vallási és társadalmi kapcsolatai. Tanulmánykötet Ohridi Szent Naum halálának 1100. évfordulója emlékére; szerk. Doncsev Toso, Menyhárt Krisztina, H. Tóth Imre; Bolgár Kulturális Fórum, Budapest, 2011
• Heka László: A Balkán országainak intézmény- és jogrendszere; Iurisperitus Bt., Szeged, 2013 (A Pólay Elemér Alapítvány tansegédletei)
• Demeter Gábor: A Balkán és az Oszmán Birodalom. Társadalmi és gazdasági átalakulások a 18. század végétől a 20. század közepéig, 1-3.; MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2014–2016 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
  • 1. Általános rész és Bulgária; 2014
  • 2. Oszmán Birodalom. Rumélia, Anatólia, Közel-Kelet; 2016
  • 3. Szerbia, Macedónia, Bosznia; 2016
• Etnikai földrajzi kutatások a Kárpát-Balkán régióban; szerk. Bottlik Zsolt; 2. bőv. kiad; ELTE TTK, Budapest, 2016
• Sneĵana Uzunova–Atanas Uzunov–Petko Arnaudov: A balkáni népek konyhájából; ford. Keszi Teodóra Mária; magánkiad., Pécs, 2016
• Pap Norbert: Kapcsolati terek és helyek. Magyarország és a Balkán; PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2020
• Balkán-kronológia; szerk. Demeter Gábor; BTK Történettudományi Intézet–Institut za Istoricheski Izsledvaniya BAN, Budapest–Szófia, 2020–
• Autonómia és önrendelkezés a Balkánon. III. Balkán-konferencia; szerk. Ördögh Tibor; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021
• Válság egykor és ma. IV. Balkán-konferencia; szerk. Ördögh Tibor; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2023