Bakui metró
Bakui metró | |
Adatok | |
Ország | Azerbajdzsán |
Helyszín | Baku |
Típus | |
Átadás | 1967. november 6. |
Hálózat hossza | 40,3 km |
Vonalak száma | 3 |
Állomások/megállók száma | 27 |
Általában használt jármű |
|
Nyomtávolság | 1 520 mm |
Feszültség | 825V DC railway electrification |
Napi forgalom | 0,608 millió |
Éves forgalom | |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Bakı Metropoliteni |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 21′ 60″, k. h. 49° 50′ 07″40.366656°N 49.835183°EKoordináták: é. sz. 40° 21′ 60″, k. h. 49° 50′ 07″40.366656°N 49.835183°E | |
A Bakui metró weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakui metró témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A bakui metró (azeriül: Bakı Metropoliteni) Baku, Azerbajdzsán fővárosának metróhálózata.
Általános információk
[szerkesztés]A bakui metró tipikus, szovjet építési módszerrel készült metróvonal, mely a központból sugarasan indul kifelé. 2 vonalból áll, melyeket piros és zöld színekkel jelölnek. Az állomások egy része a bonyolult terep miatt mélyen van, míg a többi nagyon közel a földhöz, és egy föld feletti állomás is van. Az állomásokat más szovjet metróvonalakhoz hasonlóan díszesre építették.
A két vonal közötti átszállás jelenleg csak a Május 28. (28 May) és a Cəfər Cabbarlı állomások között lehetséges, de később a Həzi Aslanov és a Neftçilər állomások között is lehetséges lesz majd.
A vonatok 6.00 és hajnali 1.00 között járnak. A szolgáltatás mágneses kártyával vehető igénybe.
2015-ben a bakui metró naponta 0,608 millió utast szállított 228 metrókocsin.[4]
Név | Megnyitás éve | Hossz | Állomások száma | |
---|---|---|---|---|
1 | İçərişəhər–Həzi Aslanov-vonal | 1967 | 20,1 km | 13 |
2 | Dərnəgül–Xətai-vonal | 1976 | 14,6 km | 10 |
3 | Xocəsən–8 Noyabr-vonal | 2016 | 5,7 km | 4 |
Összes: | 40,3 km | 27 |
Állomások
[szerkesztés]İçərişəhər–Həzi Aslanov-vonal
- İçərişəhər
- Sahil
- 28 May (Május 28.)
- Gənclik
- Nəriman Nərimanov
- Ulduz
- Koroğlu
- Qara Qarayev
- Xalqlar Dostluğu
- Neftçilər
- Əhmədli
- Həzi Aslanov
Dərnəgül–Xətai-vonal
- Dərnəgül
- Azadlıq
- Nəsimi
- Memar Əcəmi
- 20 yanvar (Január 20.)
- İnşaatçılar
- Elmlər Akademiyası
- Nizami
- Cəfər Cabbarlı
- Xətai
Xocəsən–8 Noyabr-vonal
- Xocəsən
- Memar Əcəmi
- Avtovağzal
- 8 Noyabr
Története
[szerkesztés]Baku az 1930-as évekre a Kaukázusontúl egyik legfontosabb nagyvárosává és ipari központjává vált. Ezért 1932-ben Moszkva és Leningrád példáján felbuzdulva elhatározták, hogy az azeri fővárosban is földalatti vasutat építenek.
A tervek megvalósítását 1941-ben megakasztotta a második világháború. 1947-ben a Miniszterek Tanácsának döntése alapján azonban megkezdték az alagutak, aknák és állomások építését.
A İçərişəhər - N. Nərimanov (akkori Bakı Soveti-vonal) első, 9,92 km-es szakasza 1967. november 6-án nyílt meg, melyet 1968-ban követett egy 2,2 km-es szakasz a Május 28. és a Xətai állomások között. 1970-ben az Ulduz, 1972-ben a Məşədi Əzizbəyov (ma Koroğlu) és Qara Qarayev, 1976-ban a Nizami, 1979-ben pedig az Elektrozavod (ma Bakmil) állomásokat helyezték forgalomba.
1986-ban kezdődött a 2. szakasz építése, melynek során elkészült a Elmlər Akademiyası, İnşaatçılar, 20 yanvar (Január 20.) és a Memar Əcəmi állomás. A gyorsan növekvő Əhmədli-lakótelep miatt elhatározták a Neftçilər – Həzi Aslanov-szakasz megépítését. 1989-ben elkészült a Xalqlar Dostluğu és az Əhmədli állomás.
1994. július 4-én egy terrorista bombát robbantott a metróban. 13 ember meghalt és 42 megsebesült. Az azeri hatóságok az örményeket gyanúsították. Később a terroristát elkapták és életfogytiglani börtönre ítélték.
1995. október 28-án az Ulduz állomás közelében kitört tűzben 289-en meghaltak és 300-an megsebesültek. A hatóságok ekkor is terrorista támadásra gyanakodtak, de ezt nem tudták igazolni.
A Szovjetunió felbomlása után a metróépítés megakadt, köztük a Həzi Aslanov építése is.
Heydər Əliyev hatalomra kerülése után azonban újraindultak a munkálatok. 1993-ban a Cəfər Cabbarlı állomás elkészültével lehetségessé vált az átszállás a két metróállomás között. Az azeri kormányzatnak sikerült 4,1 millió eurós támogatást szereznie az Európai Uniótól, mellyel 2002-ben sikerült befejezni a Həzi Aslanov állomást.
2006-ban bevezették a beléptetőkártyás rendszert, mely nagy sikert aratott az utazóközönség körében.
A jövőben tervezik az eredeti, 33 állomásból álló 52 km hosszú hálózat befejezését, de felmerült egy harmadik metróvonal építésének terve is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://asmetro.ru/upload/docs/2016.pdf, 2018. augusztus 22.
- ↑ http://asmetro.ru/upload/docs/2016.pdf, 2018. szeptember 4.
- ↑ http://www.asmetro.ru/upload/docs/2019.pdf
- ↑ Ötən il Bakı metrosu ilə 222 mln. sərnişin daşınıb.. Apa.az . Azəri Press Agentliyi (APA), 2016. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 21.) (azeriül)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (azeriül) (oroszul) (angolul)
- Urbanrail.net-Baki (angolul)
- A metró építésének története (angolul)
- Információk (oroszul)
- Bakui tömegközlekedés (oroszul)
- A volt Szovjetunió metróhálózatai (oroszul)