Bakui metró

Bakui metró
Adatok
Ország	Azerbajdzsán
Helyszín	Baku
Típus	metró cég
Átadás	1967. november 6.
Hálózat hossza	40,3 km
Vonalak száma	3
Állomások/megállók száma	27
Általában használt jármű	81–717/714 81-760/761
Nyomtávolság	1 520 mm
Feszültség	825V DC railway electrification
Napi forgalom	0,608 millió
Éves forgalom	217 500 000 (2016) 229 700 000 (2019)
Üzemeltető
Üzemeltető	Bakı Metropoliteni
Elhelyezkedése
Bakui metró Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 40° 21′ 60″, k. h. 49° 50′ 07″40.366655555, 49.835183333
A Bakui metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakui metró témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A bakui metró (azeriül: Bakı Metropoliteni) Baku, Azerbajdzsán fővárosának metróhálózata.

Általános információk

A bakui metró tipikus, szovjet építési módszerrel készült metróvonal, mely a központból sugarasan indul kifelé. 2 vonalból áll, melyeket piros és zöld színekkel jelölnek. Az állomások egy része a bonyolult terep miatt mélyen van, míg a többi nagyon közel a földhöz, és egy föld feletti állomás is van. Az állomásokat más szovjet metróvonalakhoz hasonlóan díszesre építették.

A két vonal közötti átszállás jelenleg csak a Május 28. (28 May) és a Cəfər Cabbarlı állomások között lehetséges, de később a Həzi Aslanov és a Neftçilər állomások között is lehetséges lesz majd.

A vonatok 6.00 és hajnali 1.00 között járnak. A szolgáltatás mágneses kártyával vehető igénybe.

2015-ben a bakui metró naponta 0,608 millió utast szállított 228 metrókocsin.

	Név	Megnyitás éve	Hossz	Állomások száma
1	İçərişəhər–Həzi Aslanov-vonal	1967	20,1 km	13
2	Dərnəgül–Xətai-vonal	1976	14,6 km	10
3	Xocəsən–8 Noyabr-vonal	2016	5,7 km	4
	Összes:		40,3 km	27

Állomások

İçərişəhər–Həzi Aslanov-vonal

• İçərişəhər
• Sahil
• 28 May (Május 28.)
• Gənclik
• Nəriman Nərimanov
• Ulduz
• Koroğlu
• Qara Qarayev
• Xalqlar Dostluğu
• Neftçilər
• Əhmədli
• Həzi Aslanov

Dərnəgül–Xətai-vonal

• Dərnəgül
• Azadlıq
• Nəsimi
• Memar Əcəmi
• 20 yanvar (Január 20.)
• İnşaatçılar
• Elmlər Akademiyası
• Nizami
• Cəfər Cabbarlı
• Xətai

Xocəsən–8 Noyabr-vonal

• Xocəsən
• Memar Əcəmi
• Avtovağzal
• 8 Noyabr

Története

Baku az 1930-as évekre a Kaukázusontúl egyik legfontosabb nagyvárosává és ipari központjává vált. Ezért 1932-ben Moszkva és Leningrád példáján felbuzdulva elhatározták, hogy az azeri fővárosban is földalatti vasutat építenek.

A tervek megvalósítását 1941-ben megakasztotta a második világháború. 1947-ben a Miniszterek Tanácsának döntése alapján azonban megkezdték az alagutak, aknák és állomások építését.

A İçərişəhər - N. Nərimanov (akkori Bakı Soveti-vonal) első, 9,92 km-es szakasza 1967. november 6-án nyílt meg, melyet 1968-ban követett egy 2,2 km-es szakasz a Május 28. és a Xətai állomások között. 1970-ben az Ulduz, 1972-ben a Məşədi Əzizbəyov (ma Koroğlu) és Qara Qarayev, 1976-ban a Nizami, 1979-ben pedig az Elektrozavod (ma Bakmil) állomásokat helyezték forgalomba.

1986-ban kezdődött a 2. szakasz építése, melynek során elkészült a Elmlər Akademiyası, İnşaatçılar, 20 yanvar (Január 20.) és a Memar Əcəmi állomás. A gyorsan növekvő Əhmədli-lakótelep miatt elhatározták a Neftçilər – Həzi Aslanov-szakasz megépítését. 1989-ben elkészült a Xalqlar Dostluğu és az Əhmədli állomás.

1994. július 4-én egy terrorista bombát robbantott a metróban. 13 ember meghalt és 42 megsebesült. Az azeri hatóságok az örményeket gyanúsították. Később a terroristát elkapták és életfogytiglani börtönre ítélték.

1995. október 28-án az Ulduz állomás közelében kitört tűzben 289-en meghaltak és 300-an megsebesültek. A hatóságok ekkor is terrorista támadásra gyanakodtak, de ezt nem tudták igazolni.

A Szovjetunió felbomlása után a metróépítés megakadt, köztük a Həzi Aslanov építése is.

Heydər Əliyev hatalomra kerülése után azonban újraindultak a munkálatok. 1993-ban a Cəfər Cabbarlı állomás elkészültével lehetségessé vált az átszállás a két metróállomás között. Az azeri kormányzatnak sikerült 4,1 millió eurós támogatást szereznie az Európai Uniótól, mellyel 2002-ben sikerült befejezni a Həzi Aslanov állomást.

2006-ban bevezették a beléptetőkártyás rendszert, mely nagy sikert aratott az utazóközönség körében.

A jövőben tervezik az eredeti, 33 állomásból álló 52 km hosszú hálózat befejezését, de felmerült egy harmadik metróvonal építésének terve is.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakui metró témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap (azeriül) (oroszul) (angolul)
• Urbanrail.net-Baki (angolul)
• A metró építésének története (angolul)
• Információk (oroszul)
• Bakui tömegközlekedés (oroszul)
• A volt Szovjetunió metróhálózatai (oroszul)