Ugrás a tartalomhoz

Bajorország

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bajor Szabadállam szócikkből átirányítva)
Bajorország
Bajorország zászlaja
Bajorország zászlaja		 Bajorország címere
Bajorország címere
FővárosaMünchen
é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 11° 34′ 00″48.133333°N 11.566667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 11° 34′ 00″48.133333°N 11.566667°E
Legnagyobb városMünchen
Államformaszabad állam
Vezetők
MiniszterelnökMarkus Söder (CSU)
Hatalmon lévő pártCSU/FW
Hivatalos nyelvnémet
Beszélt nyelveknémet, Bajor nyelv
Tagság
Lista
IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint13 124 737 fő (2019. dec. 31.)
Becsült12 523 000 fő (2007. november 30.)
Népsűrűség176 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70 549,19 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró
Nemzetközi gépkocsijelD
Internet TLD.de
Villamos hálózat230 V 50 Hz
Közlekedés irányajobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorország témájú médiaállományokat.

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya. 1919 óta hivatalos elnevezése Bajor Szabadállam (Freistaat Bayern), ami a korábbi királyság helyett választott köztársasági államformát jelzi. A peremterületein hegyvidéki tartomány gazdasági ereje miatt az ország egyik legfontosabb területe. Gazdag hagyományokkal rendelkezik, és a világon mindenütt ismert a bajor sör kiváló minősége.

Földrajz

[szerkesztés]

Tájegységek

[szerkesztés]

Bajorország Dél-Németországban fekszik. A következő tájegységek tartoznak hozzá:

Bajorország legalacsonyabb pontja Kahl am Mainban van (107 m), legmagasabb pontja pedig a Zugspitze csúcsa (2962 m).

Vízrajz

[szerkesztés]

A tartomány legnagyobb folyója a Duna, amely Passau mellett lépi át az osztrák határt. Legfontosabb mellékfolyói a következők:

Mind a négy jobbról érkező folyónak az Alpokban van a forrása, ezeknek több vizük van, mint a balról érkező folyóknak. Az Inn-nek és a Lechnek néha a Dunánál is több vize van.

A Majnának a tartomány keleti részén van a forrása. A megyén át folyik nyugatra. Északkeleten az Elba két mellékfolyója ered, az Eger és a Sächsische Saale.

Éghajlat

[szerkesztés]

A bajorországi éghajlat északnyugatról keletre átmegy egy kontinentális éghajlatba. Évente mintegy 100 napon nulla foknál alacsonyabb a hőmérséklet, a nyugati szél a csapadék (kb. 70 centiméter) fő oka, az Alpoknál helyenként 180 centiméterre emelkedhet. A napsütési órák száma 1600 és 1900 között van.

Határai

[szerkesztés]
Szám Határa Határ hossza (km)
1 Baden-Württemberg (nyugaton) 829
2 Hessen (északnyugaton) 262
3 Türingia (északon) 381
4 Szászország (északkeleten) 41
5 Csehország 357
6 Ausztria 816
7 Boden-tó 19

A Boden-tavon keresztül Svájc is határos Bajorországgal, pedig pontos határvonal nincs is kitűzve.

Történelem

[szerkesztés]
Bővebben: Bajorország történelme

A Római Birodalom időszakában a kelták települtek le a mai Bajorország területére. A Római Birodalom vége után a germánokból, rómaiakból és a keltákból az úgynevezett bajor törzs jött létre.

Bajorországot elsőképpen 555-ben említik, amikor a Agilolfing(wd) család uralkodott; így Európa legrégebbi államai közé tartozik. Münchent (1505-től főváros), Oroszlán Henrik alapította 1158-ban. 1180-tól a Wittelsbach-ház volt az uralkodója a Bajor Hercegségnek. Annak uralkodása 1918-ban, a novemberi német forradalom miatt befejeződött. 1623-ban választófejedelemség lett Bajorország, 1806-ban királyság. 1818-ban alkotmányt kapott. 1835 óta az első németországi vasút közlekedett Nürnberg és Fürth között. 1800 és 1815 között sváb és a frank területeket csatoltak Bajorországhoz.

1918. november 18. óta „szabadállam” (németül: Freistaat) Bajorország. 1949-től Nyugat-Németországhoz tartozott. Szabadállami alkotmányát 1946-ban kapta.

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]
Bajorország kerületei
Bajorország kerületei
Bajorország járásai
Bajorország járásai
Bajorország domborzata
Bajorország domborzata

Bajorország kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik. A tartomány fővárosa München.

Kerületek

[szerkesztés]
Kerület Főváros Terület
(km²)		 Lakosság
(fő, 2005)		 Népsűrűség
(fő/km², 2005)
Magyar név[1] Német név
Felső-Bajorország Oberbayern München 17 529,63 4 232 962 241
Alsó-Bajorország Niederbayern Landshut 10 329,91 1 197 631 116
Svábföld Schwaben Augsburg 9992,03 1 789 698 179
Felső-Pfalz Oberpfalz Regensburg 9691,03 1 090 318 113
Felső-Frankföld Oberfranken Bayreuth 7231,00 1 103 239 153
Közép-Frankföld Mittelfranken Ansbach 7244,85 1 708 841 236
Alsó-Frankföld Unterfranken Würzburg 8530,99 1 342 308 157

A kerületek önkormányzati jogokat gyakorló képviseleti testülete a kerületi gyűlés (Bezirkstag).

Járások

[szerkesztés]
Bővebben: Bajorország járásai

A tartományban jelenleg 71 járás van. A járások élén választott járási elnök (Landrat) és járási gyűlés (Kreistag) áll.

Járási jogú városok

[szerkesztés]
Lásd még: Bajorország települései

Ezek a városok főpolgármestert (Oberbürgermeister) és városi tanácsot választanak (Stadtrat). Jelenleg 25 megyei jogú város van.

Népesség

[szerkesztés]

Bár Bajorország lakossága Észak-Rajna-Vesztfáliáénál kisebb, a terület szerint Németország legnagyobb tartománya Bajorország. Lakosságának egyötöde nagyvárosokban él, egytizede pedig a fővárosban. Bajorország öt városának több mint 100 000 lakosa van (München, Nürnberg, Augsburg, Würzburg, Regensburg, Ingolstadt, Fürth, Erlangen).

A férfiak aránya 48,71% (6 088 805). A népesség 15,5%-a fiatalabb 15 évnél, 16,5%-a pedig 65 év fölötti. Legnagyobb része római katolikus (67,2%) vagy evangélikus (24,1%); a népesség 3,6%-a egyéb valláshoz tartozik.[2]

A bajorországi embereket négy úgynevezett törzs alkotja:[3]

  • Az óbajorok (Altbayern), akik Felső- és Alsó-Bajorországban és az Oberpfalzban élnek. Őszintének, zeneértőnek és ragaszkodónak tekintik. Száma kb. 6,4 millió.
  • A frankok (Franken) az Alsó-, a Közép- és a Felső-Frankföldön élnek, száma kb. 4,1 millió. Csoportszellemesnek, szervezhetőnek tekintik e törzset.
  • A svábok (Schwaben) száma kb. 1,8 millió. Róluk azt mondják, hogy takarékosak és gyakran lebecsülnek.
  • Az 1945 után bevándorolt szudétanémetek új hazát találtak Bajorországban, egy 1962-es okirat szerint „a bajor kormány külön bajorországi törzsnek tekinti ezt a népcsoportot” (fordított idézet). Ez a népcsoport a II. világháború után a tartomány újjáépítésében is segített.

Nyelv és nyelvjárás

[szerkesztés]

Bajorország hivatalos nyelve a német, de a világ számos országából származó bevándorlók egyéb nyelveket is beszélnek. A területen beszélt ismertebb bajor nyelvjárások a következő három nagy nyelvjáráscsaládhoz tartoznak:

  • Bajorul a tartomány délkeleti részén beszélnek, az ahhoz tartozó fő alcsoportok az északi és a középső bajor, a tiroli határ mellett déli bajor is.
  • A frank nyelvjárás északon és északnyugaton elterjedt (változatai a keleti és a rajnai frank). Beszélői száma kb. 3 millió.
  • Az alemannt nyugaton és délnyugaton kb. 2 millió ember beszéli. Az alcsoportok a sváb és az alsó alemann.[4]

Azokon kívül, melyek világosan tartoznak a három csoport egyikéhez, több átmeneti nyelvjárás is van: Nürnberg környékén bajor-frank nyelvjárások léteznek, Lechrain mellett egy bajor-sváb keveréket beszélnek, Dinkelsbühl és Hesselberg körül pedig frank-sváb nyelvváltozatot szoktak használni. Néhány környéken mind a három fenti nyelvjárás is keveredik (például Treuchtlingenben és Eichstättben).

Bár a vidéki belföldiek ma is gyakran használják környékük nyelvjárását, a különböző elvárosiasodott peremtelepülésekben elég gyorsan kihalnak a változatok. Ezeket ritkábban írják is, mint például Svájcban vagy Luxemburgban.

A bevándorlók néha más nyelvjárásokat is beszélnek; ezek a változatok a némethez is és egyéb nyelvhez is tartoznak.

Politika

[szerkesztés]

Bajorország egyike a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartományának (hivatalosan Land, azaz ország). Ennek megfelelően saját alkotmánya, kormánya, alkotmánybírósága, és országgyűlése (Landtag) van.

A bajor alkotmány

[szerkesztés]

A bajor alkotmány 1946. december 1-jén lépett hatályba népszavazással. Keresztény értékeken alapul, és 4 részre tagolódik. Megváltoztatni csak a Landtag kétharmados többségével és népszavazással lehet.

Az országgyűlés (Landtag)

[szerkesztés]

A Landtag Bajorország törvényhozó testülete, parlamentje. Tartományként a bajor törvényhozás fő területe az oktatás, az önkormányzat, a kultúra, és a rendészet, de sok más területen (pl. sajtójog és gyülekezési jog) is aktív.

A Landtag képviselőit (amely jelenleg 187 tagú) hasonlóan választják mint a magyar képviselőket. Bajorország választókerületekre osztódik, amelyek mind egy képviselőt küldenek a parlamentbe, de ezenkívül listák is vannak. 2008-tól 2013-ig a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) alkották a kormánytöbbséget, a 2013-as választásokon pedig a CSU-nak sikerült abszolút többséget szereznie, így egyedül alakított kormányt.

2001-ig volt egy szenátus is, amely társadalmi és gazdasági csoportok küldöttjeiből állt össze.

A kormány (Staatsregierung)

[szerkesztés]

A miniszterelnökből (aki egy személyben Bajorország állam- és kormányfője), a miniszterekből és államtitkárokból áll. Jelenleg Markus Söder a bajor miniszterelnök. A kormányfőt a Landtag választja abszolút többséggel, a minisztereket a miniszterelnök a Landtag hozzájárulásával meneszti és nevezi ki.

A kormány feladata a bajor és a szövetségi törvények végrehajtása. Emellett küldötteket állít a német Szövetségi Tanácsba.

Gazdaság

[szerkesztés]

Bajorország gazdaságilag erős és gazdag állam. Bár korábban a mezőgazdaság volt a legjelentősebb szektor, az elmúlt években technológiai földdé változott a tartomány. A legerősebb München környéke, ahol sok jelentős nemzetközi cégnek van a központja (BMW, Audi, MAN, Siemens, Microsoft, ProSieben1, Premiere, EADS). Ezenkívül e környék a turizmusnak is egy centruma. Münchenen kívül a legfontosabb gazdasági központok Augsburg, Ingolstadt és az úgynevezett Bajorországi Vegyszeri Háromszög (Bayerisches Chemiedreieck), mely a Chiemsee, az Inn és Salzach között helyezkedik el. Észak-Bajorországban Nürnberg, Fürth és Erlangen agglomerációi alkotják a legfontosabb gazdasági területeket. Az Aschaffenburg és Schweinfurt/Würzburg között való környékekét mintaszerű gazdaságnak tekintik, mert itt a virágzó gazdaság miatt a munkanélküliség alacsonyabb, mint hat százalék. Ugyanebben a helyzetben van az egyre erősödő Regensburg.

Néhány a határnál lévő környéknek anyagi támogatásra van szüksége, mert hiányzik az alépítmény. Így a Bajor-erdő a hidegháború időszakában nem volt vonzerő. A Német Demokratikus Köztársaság megszűnése után már nem volt határkörnyék helyzetben, de ezzel megszűntek a szubvenciók is. Ezért ennek a környéknek a vállalatai inkább Csehországban fektetnek be.

A fő turisztikai vonzerők München a különböző tavak, az Alpok és Regensburg óvárosa, amelyik 2007 óta a világörökséghez tartozik. Bajorországban 5,1% a munkanélküliségi ráta, amely (Baden-Württemberg után) Németország második legalacsonyabb száma. A tartomány vásárlóereje 2005-ben 135,6 (EU-27:100) volt. 2006-ban a gazdasági fejlődés elérte a 2,8%-ot, ami pontosan a németországi átlag.

Bajorországban három atomerőmű található: a KKW Isar, a KKW Gafenrheinfeld és a KKW Grundremmingen.

Kultúra

[szerkesztés]
A bajor gasztronómia ismert fogása a fehérkolbász (Weißwurst) édes mustárral és lúgos pereccel (Laugenbrezel)

Vitákat robbantott ki 2018 nyarán, hogy egy új törvény értelmében június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni minden hivatali iroda bejáratánál. A törvény azzal indokolta a kereszt kifüggesztését, hogy az országot a kereszténység formálta, így a kereszt kifejezi Bajország kulturális jellegét.[5]

Vallás

[szerkesztés]

Bajorország lakosságának vallási megoszlása 2017-es adatok szerint a következő: 49,6% katolikus; 18,3% evangélikus; 4% muszlim; 28,1% más, vagy nem vallásos.

Turizmus

[szerkesztés]
Az Alpok Dél-Bajorországban.

Bajorország főbb városaiban számos látványosság található.

München

[szerkesztés]

Látványosságok:

Itt rendezik meg az októberi fesztivált (Oktoberfest).

Nürnberg

[szerkesztés]
Neuschwanstein kastély, II. Lajos kastélya

Nürnberg egyebek közt híres mézeskalácsáról.

  • Sebaldtemplom
  • Lorenztemplom
  • Burg (Vár, Óváros)
  • Hauptmarkt (Főtér -piac)
  • Állatkert (Tiergarten)

Augsburg

[szerkesztés]

Itt található a Wertachbrucker Tor, amely a legöregebb németországi híd és Szent Gergely kolostortemplom.

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás:

Kézilabda:

  • TSV Milbertshofen
  • MTSV Schwabing

Jégkorong:

  • Augsburger Panther
  • München Barons
  • EC Hedos München
  • SB Rosenheim
  • EV Füssen
  • SC Riessersee
  • EC Bad Tölz
  • EV Landshut
  • Straubing Tigers
  • ERC Ingolstadt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A magyar elnevezéseket egyre ritkábban használják.
  2. ↑ A fenti számok forrása. [2009. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
  3. ↑ lásd: http://www.bayern.de/Land-und-Leute-.363.4448573/index.htm Archiválva 2009. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Bajorország (németül Bayern) , rieth.hu
  5. ↑ Balázs, Pándi. „Heves vitát robbantott ki a kötelező keresztkifüggesztés Bajorországban” (Hozzáférés: 2018. május 21.) (magyar nyelvű) 

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bavaria
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajorország témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajorország&oldid=27468470”