Bányai evangélikus egyházkerület
A Bányai evangélikus egyházkerület, eredetileg még a zsolnai zsinat alakította a nógrádi, túróci, zólyomi és a két honti egyházmegyék szlovák egyházaiból, melyek akkor mintegy 160-an voltak. Nemsokára beléolvadt az ugyanazon területen fekvő német egyházközségekből hasonlóképpen a zsolnai zsinaton alkotott inspectorság is, mégpedig mindjárt első inspectorának, Lentz Pál magister selmecbányai lelkésznek a halála után, de a hétbányavárosi egyházmegye kivételével, mely csak 1704-ben rendelte magát alá a kerületnek, önálló léte egyidejű megszűnésével.
Története
[szerkesztés]1672–1704-ben és 1710–1734-ben az üldözések miatt jóformán kormányzás nélkül tengődött a kerület, melyhez a rózsahegyi zsinat a Bars és Pest-Pilis vármegyék területén fekvő ev. egyházközségeket is hozzácsatolta, ellenben a kishontiakat elvette tőle. Ezek szerint ekkor szintén öt egyházmegyéből állott, amennyiben a Pest megyeiek a nógrádi egyházmegyének képezték részét egy ideig. A második Carolina Resolutio alapján aztán 1735-ben újból rendeztetvén a kerületek, ez elvesztette a túróci egyházmegyét, de a Tiszántúl és Dél-Magyarországon fekvő egyházak szaporodása következtében ekkor mégis öt egyházmegyéje maradt, mindezek a Pest vármegyeiekkel együtt már ekkor a pest-békésit képezvén. A békésinek és a bácsinak a megalakulása a század végére hétre emelte egyházmegyéi számát. Majd a budapestinek a Pest vármegyeiből kiválásával s a békésinek és a bánátinak szétválásával kilenc egyházmegyéje lett, melyeknek területén 1735-ben 70, 1791-ben 137, 1895 előtt 219 anyaegyházat számláltak 231 lelkésszel. 1895-ben az egyházkerületek új beosztásával visszakapta a túróci egyházmegyét, ellenben elcsatolták tőle a barsit, nagyhontit és nógrádit. Az így előállott számbeli veszteséget mindjárt 1896-ban helyrepótolta a békési egyházmegyének háromra való osztása, sőt 1900-ban a bács-szeréminek kétfelé osztása tízre szaporította egyházmegyéi számát, mígnem az első világháború utáni új határok következtében a horvát-szlavón, bánáti, túróci és zólyomi egyházmegyéket egészükben a bácsit majdnem egészen, az arad-békésinek és csanád-csongrádinak pedig egy részét elveszítette. Ezután a Pest vármegyeinek háromfelé szakítása (1923.) folytán hét egyházmegye tartozott hozzá, de neve teljesen illuzórikussá vált. 1952-ben régi alakjában megszűnt.
Kebelében a következő helyeken gimnáziumok voltak: Budapest (2), Aszód. Békéscsaba, Szarvas, Orosháza. Összes egyházai száma: 1903-ban 164, 1936-ban 87, 1943-ban 212.
Püspökei
[szerkesztés]Név | Szolgálati idő | Megjegyzés |
---|---|---|
Melik Sámuel | 1610–1620 | breznóbányai lelkész |
Rohács Menyhért | 1621–1622 | breznóbányai lelkész |
Sextius Péter | 1623–1633 | garamdobói, breznóbányai lelkész |
Láni Gergely | 1635–1651 | zólyomi, breznóbányai lelkész |
Spetkius Márton | 1652–1655 | bozóki lelkész |
Lápi Dávid | 1656–1669 | breznóbányai lelkész |
Zabojnik György | 1669–1672 | bozóki lelkész |
Üresedés | 1672–1704 | |
Pilarik István | 1704–1710 | selmecbányai német lelkész |
Üresedés | 1710–1734 | |
Michaelides Sámuel | 1734–1740 | besztercebányai szlovák lelkész |
Pilarik Jeremiás | 1741–1743 | dacsolami lelkész |
Hruskovics Sámuel | 1743 (1744)–1748 | besztercebányai német lelkész |
Glosius Dániel | 1754–1755 | sziráki lelkész |
Frideli András | 1757–1766 | garamszegi lelkész |
Pohl Mihály | 1767–1778 | acsai lelkész |
Csernyánszky Sámuel | 1778–1785 | selmecbányai német lelkész |
Szinovicz Mihály | 1785–1796 | besztercebányai szlovák lelkész |
Hamaliar Márton | 1796–1806 | selmecbányai német, szarvasi lelkész |
Lyci Kristóf | 1807–1814 | besztercebányai szlovák lelkész |
Lovich Ádám | 1815–1831 | besztercebányai német lelkész |
Szeberényi János | 1834–1850 | selmecbányai szlovák lelkész |
Székács József | 1860–1872 | pesti magyar lelkész |
Szeberényi Gusztáv | 1873–1890 | békéscsabai lelkész |
Sárkány Sámuel | 1890–1905 | pilisi lelkész |
Bachát Dániel | 1905–1906 | budapesti szlovák lelkész |
Scholtz Gusztáv | 1906–1918 | budai lelkész |
Raffay Sándor | 1918–1945 | pesti magyar lelkész |
Ordass Lajos | 1945–1950 | budapesti lelkész |
Dezséry László | 1950–1952 | budapesti lelkész |
Felügyelői
[szerkesztés]
|
|
|
Források
[szerkesztés]- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8