Bánó Irén
Bánó Irén | |
Született | Büchler Irén[1] 1884. május 28.[1][2] Budapest[2] |
Elhunyt | 1965. október 27. (81 évesen)[2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Sándor Pál (1923. március 8. – 1936. február 6.)[3] |
Gyermekei | egy gyermek: Sándor János |
Szülei | Büchler Ármin Heimann Emilia |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1899–1904) |
Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bánó Irén (1905-ig Büchler Irén,[4] férjezett neve Sándor Pálné) (Budapest, 1884. május 28. – Budapest, 1965. október 27.) opera- és operett-énekesnő (szoprán). Sándor Pál országgyűlési képviselő felesége, Kodály Zoltánné Emma sógornője.
Élete
[szerkesztés]Édesapja „tőzsde látogató” volt. Tizenöt éves korában lett a Zeneakadémia magánének, majd opera szakának növendéke. Az utolsó tanévben, 1903-ban szerződtette a frissen megnyílt Király Színház, ahol Huszka Jenő Aranyvirág c. operettjében debütált az év decemberében. 1904-ben az Operától kölcsönzött Szamosi Elzától vette át a János vitéz Francia királykisasszonyát, amit Kacsóh már a komponáláskor is neki szánt.[5] A sikerszéria első kétszáz előadásából 153 estén Bánó alakította ezt a szerepet.[6]
1910 januárjában az Aida címszerepében és Szulamitként (Sába királynője) vendégszerepelt az Operaházban, ahol egyetlen évadban, az 1911–12-esben rendes tagként volt szerződésben.
1923-ban kötött házasságot Sándor Pál országgyűlési képviselővel, s ezzel megszűnt színpadi pályafutása. A Kodály családdal szoros kapcsolatba került. Emma asszony combnyaktörése után Forrai Katalinnal az állandó szerdai látogatója volt a betegnek.[7]
Szerepei
[szerkesztés]- Goldmark Károly: Sába királynője – Szulamit
- Hegyi Béla: Borisz király – Jelena
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – A francia királykisasszony
- Giacomo Meyerbeer: A hugenották – Valentine
- Jacques Offenbach: Szép mosóné[8] – Lurette
- Johann Strauss jun.: A denevér – Rosalinda
- Claude Terrasse: Én, te, ő![9] – Yolande
- Giuseppe Verdi: Aida – címszerep
- Richard Wagner: Lohengrin – Brabanti Elza
- Ermanno Wolff-Ferrari: Susanne titka – Susanne
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Büchler, Irén(Bánó), http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93#B
- ↑ a b c d Bánó Irén, http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22B%C3%A1n%C3%B3%20Ir%C3%A9n%22
- ↑ FamilySearch, https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYM1-PG?i=48&wc=92QJ-ZNG%3A40678301%2C51334101%2C1077267606%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 67711/1905 A hivatalos hírlapban közhírré tétetett: igen.
- ↑ Szabó Ferenc János: Szamosi Elza és a korai magyar Puccini-stílus jellegzetességei
- ↑ –Y.–: 200. A „János vitéz” mai, kétszázadik előadásához. = Magyar Színpad 1905. június 10.
- ↑ Így láttuk Kodályt. Ötvennégy emlékezés. Centenáriumi, bőv. kiadás. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest, 1982. Zeneműkiadó. 366. l. ISBN 9633303788
- ↑ Eredeti címe: Belle Lurette.
- ↑ Eredeti címe: Le Sire de Vergy.
Források
[szerkesztés]- Bánó Irén a Magyar Állami Operaház adatbázisában
További információk
[szerkesztés]- Sporthírek külföldről és belföldről = Huszadik Század 1904. január