Hegyi Béla (zeneszerző)
| Hegyi Béla | |
| Született | 1858[1] Pápa[1] |
| Elhunyt | 1922. április 19. (63-64 évesen)[1][2] Budapest VII. kerülete[2] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Hegyi Miksa Kálmán Rozália |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Halál oka | orbánc |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16-22-31) |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | operett |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyi Béla (Pápa, 1858. – Budapest, Erzsébetváros, 1922. április 19.)[3][4] zeneszerző, zenetanár.
Élete
[szerkesztés]Hegyi Miksa (1825–1905)[5] magánzó és Kálmán Rozália fia. A Zeneakadémián Nikolits Sándor és Ábrányi Kornél növendéke volt.
Első operettjeit Bátor Szidorral írta: Uff király (1885), Titkos csók (1886), A milliomosnő (bemutató: 1886. december 27., Népszínház).[6] Először egyfelvonásos operájával keltett figyelmet, melyet 1893-ban mutattak be az Esterházy Miklós gróf által építtetett tatai színházban.
Művei
[szerkesztés]- Zenekari művek (Sinfonietta, szvit)
- Kamaraművek
- Opera
- A falu csúfja (1 felvonásban, szövegét írta: Lenkei Henrik. Bemutató: 1893. március 27. Tatai Várszínház)
- Operettek
- Uff király (operett 3 felvonásban, Bátor Szidorral. Bemutató: 1885., Népszínház)
- Egy titkos csók (operett 3 felvonásban. Bátor Szidorral. Szövegét írta Lukácsy Sándor. Bemutató: 1886., Népszínház)
- A milliomosnő (operett 1 felvonásban. Bátor Szidorral. Szövegét írta Rajna Ferenc. Bemutató: 1887., Népszínház)
- Pepita (operett 3 felvonásban. Bemutató: 1890., Népszínház)
- A liliputi hercegnő (operett 3 felvonásban. Szövegét írta Márkus József. Bemutató: 1899. március 25., Népszínház)
- Boris király (operett 3 felvonásban. Szövegét írta Szőllősi Zsigmond. Bemutató: 1904. március 18. Király Színház)
- Dalok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 747/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Meghalt Hegyi Béla (1922. április 20.) Az Ujság, 20. évfolyam, 89. szám
- ↑ Hegyi Miksa halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1569/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Bozó Péter: A budapesti Népszínház zenekara. = Zenetudományi Dolgozatok 2015–2016. Budapest, 2018. MTA BTK Zenetudományi Intézet. 89–107. l. ISSN 0139-0732
Források
[szerkesztés]- Németh Amadé: A magyar operett története. H. n., 2002. Anno Kiadó. ISBN 9633750806
- Révai Nagy Lexikona. Hasonmás kiad. H. n., 1989–1996. Babits Kiadó. 9. köt. 666. l.; 20. köt. 364. l. ISBN 9637805141
- Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon. Átd. új kiad. Főszerk.: Bartha Dénes. Szerk.: Tóth Margit. Budapest, 1965. Zeneműkiadó. II. köt. 181. l.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 227. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 354. o. Online elérés
