Az aranygyapjú elrablása
| Az aranygyapjú elrablása | |
 | |
| Rendező | Rajnai András |
| Forgatókönyvíró | Alaksza Tamás |
| Dramaturg | Jánosi Antal |
| Főszerepben | Tomanek Gábor Andai Györgyi Juhász Jácint Csernák János |
| Operatőr | Kaplony Miklós (vezetőopertőr) |
| Vágó | Bánki Judit |
| Jelmeztervező | Wieber Marianna |
| Díszlettervező | Balló Gábor |
| Gyártásvezető | Lettner Lajos |
| Gyártás | |
| Gyártó | Magyar Televízió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 120 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1989 |
| Korhatár |  |
| Kronológia | |
| Kapcsolódó műsor | Televíziós mesék felnőtteknek |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az aranygyapjú elrablása Rajnai András rendezésében 1989-ben készült 2 részes magyar tévéjáték.
Történet
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Iaszón a városától távol nevelkedett. A kentaur Kheirón, a nevelője egy nap felfedte előtte az igazságot: a tudás önmagában semmit sem ér, a tudás értékét a helyes cselekvés dönti el. Iaszón apját, Aiszónt a gonosz Peliasz letaszította a trónról. A fiú ezután útnak indult, hogy visszakövetelje a trónt, és hogy bosszút álljon. Peliaszt, Poszeidón gyermekét rémálmok gyötörték, Dodonába ment jóslatért.
Iaszón vándorlása során egy öregasszonnyal találkozott, aki arra kérte, hogy vigye át a folyó túlsó partjára. A fiú a sekély gázlónál teljesítette a kérést, de az egyik saruja beleragadt az iszapba, és elveszett. Az öreg asszony valójában a hókarú Héra volt, aki próbára tette az embereket, van-e bennük jóakarat, segítő szándék. Rengetegen közömbösen mentek el a vénasszony mellett, míg Iaszón meg nem jelent. Az istennő hálából segítséget ígért a fiúnak.
Peliasz udvarában Iaszón felfedte a kilétét, először ellenségesen fogadták, de a király – a jóslatra emlékezve – vendégül látta a „félsarus” idegent. Ráadásul egy pár aranysaruval is megajándékozta. Sőt, kész volt a trónját is átadni neki, egy feltétellel: ha Iaszón megszerzi az aranygyapjút.
A királyfi Pallasz Athéné segítségével hajót építtetett, majd összegyűjtötte a legbátrabb fiatalokat, az argonautákat. Ezek vezetőjeként egy kalandos hajóút során, az Argó hajóval a kis-ázsiai Kolkhiszba hajóztak, hogy megszerezzék a sárkánnyal őrzött aranygyapjút.
A kolkhiszi királylányt, Médeiát kétségek gyötörték, megidézte anyját, Hekatét, de alvilági istenség nem segített. Médeia kezdetben haraggal fogadta az argonautákat, de Héra és Aphrodité szerelemre lobbantották a varázslónőt Iaszón iránt, így a továbbiakban már segítette a királyfit, hogy teljesíthesse Aiétész király próbatételeit. Ezt követően Médeia Iaszónnal és az argonautákkal együtt Iolkoszba indult. Előtte a varázslónő leszúrta az öccsét, Apszürtoszt, testének darabjait pedig szétszórta a palota alatti labirintusban. Amíg Aiétész összeszedte a testrészeket, egérutat nyertek.
Médeia Iolkoszban, hogy visszaszerezze Iaszón számára a trónt, álruhában varázsfüveket vitt a palotába. Rávette Peliasz lányait, hogy fürdessék meg a szereket használva egy dézsában a király testét, attól ismét megfiatalodik. Peliasz nem kelt új életre, a bitorló elpusztult, azonban Iaszón nem akarta a gyilkossággal szerzett trónt elfoglalni. Az istennők felajánlották, hogy menjenek Korinthoszba, és éljenek a szerelemnek.
Iaszón sok-sok évvel később elhagyta Médeiát, és Kreuszát akarta feleségül venni. A varázslóasszony egy méreggel átitatott díszköntössel megölte vetélytársnőjét, és a lányát menteni igyekvő Kreón királyt is. Azután Médeia megölte a saját két gyermekét, hogy így is bosszút álljon a hűtlen Iaszónon.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők
[szerkesztés]- Tomanek Gábor – Iaszón
- Andai Györgyi – Médeia
- Juhász Jácint – Peliasz király
- Csernák János – Orpheusz
- Némethy Ferenc – Kheirón, a kentaur
- Thamir al Zadi – Aiszón
- Kőváry Judit – Héra istennő
- Szilvássy Annamária – Afrodité
- Medveczky Ilona – Pallasz Athéné
- Nagy Attila – Kreón
- Papadimitriu Athina – Hekaté
- Patkós Irma – Öregasszony
- Bozóky István – Aiétész
- Tallós Rita – Alkésztisz
- Holl Zsuzsa – Euadné
- Sárosi Gábor – A dodonai jós
- Józsa Imre – Apszürtosz
- Incze Ildikó – Eurilité
- Szabó Imre – Argó
- Házi Tánya – Kreusza
- Turóczy Zsuzsa – Amphinomé
Források
[szerkesztés]- Az aranygyapjú elrablása az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Az aranygyapjú elrablása Nava.hu
