Az Ír-sziget folyói

Az Ír-sziget fő folyója a 386 kilométer hosszú Shannon folyó, amely a leghosszabb folyó az egész Brit-szigeteken. Írország mocsaras középső területeit választja el a sziget nyugati részétől. Útján három tavat képez: a Lough Allent, a Lough Reet és a Lough Derget. A legnagyobb ezek közül a Lough Derg. A Shannon Limerick városnál ömlik az Atlanti-óceánba.

Más nagyobb folyók az Ír-szigeten: Liffey folyó, Lee folyó, Swilly folyó, Blackwater folyó, Nore folyó, Suir folyó, Barrow folyó és a Boyne folyó.

Az ír folyók története

Az ír víziutakat már a legkorábbi időktől is felhasználták szállításra. A vikingek arra használták a folyókat, hogy ezeken keresztül haladva a szárazföld mélyében fekvő területeket is megtámadhassák. A viking tengeri király, Thormodr Helgason nyugati parti bázisáról indulva a Shannon teljes hosszában kifosztotta a településeket, fel a Derg tóig.

937-ben a limericki vikingek a Ree tavon csaptak össze a dubliniakkal és vereséget szenvedtek. 943-ban ismét legyőzték őket miután a helyi dalcassiai klán összefogott Ceallachan munsteri királlyal. A vikingeket e adófizetésre kényszerítették és régi hatalmuk sosem tért vissza többé: egy lettek a helyi klánok közt, igaz, hogy még ezután is játszottak néhányszor fontos szerepet a hatalmi küzdelmekben.

Csatornák

A 19. században csatornákat építettek, hogy összekössék a Shannon folyót Dublinnal. A vasút virágkora előtt ezek a csatornák fontos szerepet töltöttek be az áruszállításban. A legfontosabb csatornák: az Írországi Nagy Csatorna (Grand Canal of Ireland) és az Írországi királyi Csatorna (Royal Canal of Ireland).

A folyók listája

Az Ír-sziget (Írország és Észak-Írország) folyóinak listája, az óramutató járásának megfelelően haladva a Londonderrynél folyó Foyle-tól kezdve, a vizüket befogadó tenger szerint csoportosítva.