Aszmann Ferenc
Aszmann Ferenc | |
Született | 1907. szeptember 23.[1][2][3][4][5] Debrecen[5][6] |
Elhunyt | 1988. január 15. (80 évesen)[1][2][3][6] Rio de Janeiro[6] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Aszmann Ferenc (Francisco Aszmann) (Debrecen, 1907. szeptember 23. – Rio de Janeiro, 1988. január 15.) magyar festőművész, fotóművész, szakíró. A Focus Foto Salon (Amszterdam) tagja, a Cercle Royal et Etudes Photo et Scientifique di Anwers tagja, a FIAP dél-amerikai szervezetének alapító tagja volt.
Életpályája
[szerkesztés]1925-ben reáliskolai érettségit tett Debrecenben. 1925–1927 között Bécsben plakátfestő és kirakatrendező volt. 1927–1944 között divatáru-kereskedő, fényképész és fotókereskedő volt Debrecenben. 1931-ben a Debreceni Fotóklub alapító tagja volt. 1932-től volt kiállító művész. 1933–1935 között a Fotó-Amatőr című lap felelős szerkesztőjeként dolgozott. 1941-ben szakfényképész-mestervizsgát lett. 1944-ben bombatalálat érte otthonát, műtermét; mindene megsemmisült. 1945–1950 között Ausztriában telepedett le. 1950–1988 között Brazíliában élt. 1950-től a niterói Sociedade Fluminense de Fotografía technikai igazgatója és tanára volt. 1958–1971 között a Fotoarte című lapot szerkesztette. 1985-ben a Brazíliai Magyar Művészek Missziójának szervezője volt.
Munkássága
[szerkesztés]Összesen 400 nemzetközi kiállításon vett részt, 150 érmet és oklevelet nyert. A kor egyik legsikeresebb kiállító művésze volt itthon és külföldön is. Mind fotói, mind a képek alapján készült festmények döntő többségükben magyar élményeiről beszélnek. Montázsait, fotóit az erős pátosz, érzelmi megközelítés jellemezte.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Aszmann Ferenc és Krisztiáni Jolán voltak.[7] Nagyapja, Krisztiáni Alajos ceglédi festőművész volt. Két fia (Aszmann Egon és ifj. Aszmann Ferenc) is fényképész lett Brazíliában.
Kiállításai
[szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
|
Válogatott, csoportos[szerkesztés] |
Művei
[szerkesztés]- Bográcsgulyás
- Küzdelem az óriással
- Rohanó ökrök (1933)
- Párbaj (1935)
- Téboly (1937)
- Bárányok és bárányfelhők (1938)
- Főhn (1938)
- Kőfejtőben (1939)
- A láng kialudt (1942)
- A háború ilyen (1944)
- Soha többé háborút! (1944)
- Vágyakozás (1952)
Könyvei
[szerkesztés]- Fotomontagen e arte (Rio de Janeiro, 1961)
- Carreira. Historia de 13 fotos (Rio de Janeiro, é. n.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Artnet
- ↑ a b Photographers’ Identities Catalog
- ↑ a b Invaluable.com (angol nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. december 19., PIM41581
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ a b c Révai új lexikona, 684, 1
- ↑ Születése bejegyezve a debreceni állami születési akv. 2174/1907. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Artportal.hu Archiválva 2023. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kieselbach.hu
- Névpont.hu
További információk
[szerkesztés]- Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek kiállítása. Szerkesztette: Baranyi Judit. Budapest, Műcsarnok, 1982.
- Leletek a magyar fotográfia történetéből (Budapest, 1983)
- Vadász György: Aszmann Ferenc Kat. (Debrecen, 1985)
- Sz. Kürti Katalin: Debreceni fényképek 1900-1944. (Debrecen, 1988)
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Kincses Károly: Fotográfusok – Made in Hungary. Kecskemét–Milano, Magyar Fotográfiai Múzeum (1998)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest, 2000)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8