Armando Segato
| Armando Segato | |||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
| Teljes név | Armando Segato | ||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1930. május 3. | ||||||||||||||||||||
| Születési hely | Vicenza, Olaszország | ||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1973. február 19. (42 évesen) | ||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Firenze, Olaszország | ||||||||||||||||||||
| Halál oka | amiotrófiás laterálszklerózis | ||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | |||||||||||||||||||||
| Poszt | fedezet | ||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||
Armando Segato (Vicenza, 1930. május 3. – Firenze, 1973. február 19.) olasz válogatott labdarúgó, később edző.
Pályafutása
[szerkesztés]Ifjúsági karrierjét a Torinóban kezdte, azonban első felnőttmeccseit végül az ország másik végén, a Cagliariban játszotta le. Két év után a szintén harmadosztályú Pratóhoz szerződött, ahol újabb két szezont húzott le.
1952-ben érkezett el számára a nagy ugrás a pályafutásában, ugyanis a Fiorentina szerződtette, itt találta meg igazi helyét is a középpályán irányítóként, Fulvio Bernardini edzősége alatt. Részese volt 1956-ban a Fiorentina története első bajnoki címének, a következő szezonban pedig a BEK-ben is a döntőig menetelt a Fiorentina, ahol csak a korszak egyeduralkodója, a Real Madrid tudta megállítani. Fiorentina-mezben végül több, mint kétszáz bajnokin lépett pályára, melyeken tizenhat gólt szerzett.
1960-ban Udinébe szerződött, amelynél utolsó szezonjában már mint játékos-edző funkcionált az ekkoriban mélyrepülésben lévő udinei csapatnál. 1964-ben egyrészt teljesen visszavonult az aktív játéktól, másrészt már nem is ő volt az Udinese edzője. Egy év után kapott ismét kispadot, amikor a Venezia trénere lett. A velenceieknél rendkívül erős csapatot rakott össze a másodosztályban, amely évtizedekig tartotta a góltalansági rekordot 866 perccel, majd a jó teljesítményének köszönhetően a Serie A-ba is feljutott. Bár első első osztályú szezonjában rögtön ki is esett a Venezia, Segato egészen 1968-ig a csapat edzője maradt. Utolsó csapata edzőként a Reggina volt, ám betegsége miatt csak egyetlen szezon erejéig tudta ellátni feladatát.
A válogatottban 1953-ban mutatkozhatott be, és összesen húsz összecsapáson kapott lehetőséget. Részt vett az 1954-es világbajnokságon, ahol a házigazda Svájc ellen kapott lehetőséget.
Még a Venezia edzőjeként, egy lábtörést követő műtét során diagnosztizálták nála az amiotrófiás laterálszklerózis nevű betegséget, ami miatt fokozatosan elkezdtek sorvadni az izmai. A betegség annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1969-ben le kellett mondania Reggina vezetőedzői posztjáról, négy évvel később, mindössze negyvenhárom évesen pedig meg is halt.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Armando Segato – a FIFA adatbázisában
- Enciclopedia del Calcio Archiválva 2019. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Statisztikái az olasz szövetség oldalán
- museofiorentina.it
 | ||
