Ugrás a tartalomhoz

Aragóniai Márton szicíliai királyi herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szicíliai királyi hercegről és trónörökösről szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Márton (egyértelműsítő lap).
Aragóniai Márton
Szicíliai Márton
Szicíliai (Trinacriai) Királyság trónörököse
Martino d'Aragona
Uralkodási ideje
1406. december 17/19. – 1407. augusztus
ElődjeAragóniai Péter
UtódjaAragóniai (Nagylelkű) Alfonz
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született1406. december 17/19.
Catania, Szicília
Elhunyt1407. augusztus (1 évesen)
Catania, Szicília
ÉdesapjaI. (Ifjú) Márton szicíliai király és aragón infáns (1374/75–1409)
ÉdesanyjaÉvreux-i Blanka navarrai királyi hercegnő (1387–1441)
Testvére(i)
Sablon • Wikidata • Segítség

Aragóniai Márton (Catania, Szicília, 1406. december 17.,[1] /19.[2] – Catania, Szicília, 1407. augusztus[3]), olaszul: Martino di Sicilia, katalánul: Martí de Sicília, spanyolul: Martín de Sicilia, szicíliai nyelvjárásban: Martinu di Sicilia, szicíliai és aragón királyi herceg, a Szicíliai Királyság trónörököse, az Aragóniai Királyság trónjának várományosa (a második a trónöröklési rendben) és a Navarrai Királyság trónöröklési listáján a harmadik helyet foglalta el. A Barcelonai-ház aragón királyi ágának a tagja.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja I. (Ifjú) Márton szicíliai király, I. (Idős) Márton aragón király és Luna Mária aragóniai királyné egyetlen, nagykorúságot elért gyermeke. Édesanyja Navarrai Blanka,[4] III. Károly navarrai király és Trastamarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő lánya.

Szülei 1402. november 26-án házasodtak össze.[5] Édesanyja, Blanka királyné egy[6] vagy több vetélést[7] követően 1406. december 17-én[1] vagy 19-én[2] a cataniai Ursino-várban[7] végre megszülte a trónörököst, akit az apja és a nagyapja után Márton névre kereszteltek.[8] Az apai nagymama, Luna Mária már nem érhette meg ennek az örömhírnek a fogadását, hiszen alig egy héttel később, december 29-én meghalt. A hírek korabeli terjedési sebessége folytán Aragóniában csak 1407. február 11-én értesülhetett az egyik nagypapa az örömhírről, aki rögtön értesítette a másik nagyapát is, a navarrai királyt.[1] Ugyanígy édesanyja halálhíréről is csak pár hónapos késéssel szerezhetett tudomást Ifjú Márton király, és egész Szicíliában az örömteli hír mellett meggyászolták a király anyját, melyről Idős Márton rendelkezett.[9]

Bar Jolán özvegy aragón királyné, I. (Vadász) János aragón király második felesége az unokáját, Anjou Mária (1404–1463) hercegnőt,[10] lányának, Jolán aragón infánsnőnek, valamint II. Lajos címzetes nápolyi királynak és Anjou hercegének a lányát ajánlotta Márton infáns jegyeseként, hogy ezzel az aragón királyi házban támadt egyenetlenségeket elsimítsa.[11]

Nem sokkal ezután viszont az újdonsült trónörökös fertőzés következtében[12] 1407 augusztusában meghalt,[3] így egyelőre nemcsak az özvegy aragón királyné reményei foszlottak szerte, hogy leszármazottait az aragón trónon lássa, hanem a dinasztia folytonossága ugyancsak ismét gyenge lábakon állt.

Féltestvérei voltak az apja révén: az apjának házasságon kívül született gyermekei, Aragóniai Jolán nieblai grófné és Aragóniai Frigyes lunai gróf, valamint apja első házasságából Péter (Frigyes) herceg, az anyja révén pedig: Vianai Károly, Aragóniai Johanna (1423–1425), Navarrai (II.) Blanka és I. Eleonóra navarrai királynő.

Családfa

[szerkesztés]
I. Márton aragóniai király
* 1356
† 1410. V. 31.
  		  Luna Mária
* 1353
† 1406. XII. 29.
  		  III. Károly navarrai király
* 1361. VII. 22.
† 1425. IX. 8.
  		  Kasztíliai Eleonóra
* 1363 körül
† 1416. III. 5.
 
         
     
  I. Márton szicíliai király
* 1374/75/76
† 1409. VII. 25.
  		  Navarrai Blanka
* 1387. VII. 6.
† 1441. IV. 1.
  		 
     
   
Márton
* 1406. XII. 17./19.
† 1407. VIII.
 

Ősei

[szerkesztés]
Aragóniai Márton szicíliai királyi herceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. IV. Alfonz aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
8. IV. Péter aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Entençai Teréz urgelli grófnő
 
 
 
 
 
 
 
4. Márton aragóniai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. II. Péter szicíliai király
 
 
 
 
 
 
 
9. Szicíliai Eleonóra aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Görzi Erzsébet szicíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Márton szicíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. III. Artal lunai úr
 
 
 
 
 
 
 
10. Lope lunai gróf
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Aragóniai Konstancia sogorbi úrnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Luna Mária aragóniai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Foulques d'Agoult, Sault ura
 
 
 
 
 
 
 
11. Brianda lunai grófné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Alasacie des Baux
 
 
 
 
 
 
 
1. Aragóniai Márton szicíliai királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. III. Fülöp navarrai király
 
 
 
 
 
 
 
12. II. Károly navarrai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. II. Johanna navarrai királynő
 
 
 
 
 
 
 
6. III. Károly navarrai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. II. János francia király
 
 
 
 
 
 
 
13. Valois Johanna navarrai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Luxemburgi Bona francia trónörökösné
 
 
 
 
 
 
 
3. I. Blanka navarrai királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. XI. Alfonz kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Henrik kasztíliai király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Leonor Núñez de Guzmán
 
 
 
 
 
 
 
7. Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Kasztíliai János villenai úr
 
 
 
 
 
 
 
15. Villenai Johanna kasztíliai királyné
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Kasztíliai Blanka villenai úrnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c L. Fodale (1999: 316).
  2. ↑ a b L. Tramontana (1999: 16), Urso (2009: 28) és Fodale (2015: 705).
  3. ↑ a b L. Tramontana (1999: 16), Fodale (1999: 317) és Urso (2009: 28).
  4. ↑ Blanka szicíliai királyné 1425-től apja örököseként Navarra királynője lett.
  5. ↑ L. Fodale (1999: 315) és Urso (2009: 31).
  6. ↑ L. Tramontana 1999: 16).
  7. ↑ a b Lásd Urso (2009: 28).
  8. ↑ Lásd Fodale (2015: 699).
  9. ↑ Fodale (2015: 705).
  10. ↑ Anjou Mária végül VII. Károly francia királyhoz ment feleségül 1422-ben.
  11. ↑ Silleras-Fernández (2004: 195).
  12. ↑ L. Urso (2009: 28).

Források

[szerkesztés]
  • Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd További információk
  • Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–322, 1999. URL: Lásd További információk
  • Fodale, Salvatore. Martino il Giovane e la soggezione del Regno di Sicilia a quello d’Aragona, In: María Teresa Ferrer i Mallol (szerk.): Martí l'Humà: el darrer rei de la dinastia de Barcelona (1396-1410) : l'Interregne i el Compromís de Casp = Memòries de la Secció Històrico-Arqueològica 98 (olasz nyelven), Barcelona: Institut d'Estudis Catalans. Secció Històrico-Arqueològica, 699–706. o. (2015). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16.  ISBN 978-84-9965-251-1
  • Lo Forte Scirpo, Maria Rita. C'era una volta una regina … : due donne per un regno: Maria d'Aragona e Bianca di Navarra [archivált változat], Nuovo Medioevo 67 (olasz nyelven), Napoli: Liguori, 133–280. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16. [archiválás ideje: 2016. augusztus 9.]  ISBN 882073527X
  • Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: L. További információk
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
  • Tramontana, Salvatore: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa, Príncipe de Viana 60, 13–24, 1999. URL: Lásd További információk
  • Silleras-Fernández, Núria: Widowhood and Deception: Ambiguities of Queenship in Late Medieval Crown of Aragon, In: Mark Crane et al. (eds.): Shell Games: Studies in Scams, Frauds and Deceits (1300–1650), CRRS Publications, Toronto, 2004, 185–207. URL: Lásd További információk
  • Urso, Carmelina: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana, Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 8, 23–36, 2009. URL: Lásd További információk
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

[szerkesztés]
Előző
Aragóniai Péter 		Szicília trónörököse
1406 – 1407 		Következő
Aragóniai (Nagylelkű) Alfonz
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aragóniai_Márton_szicíliai_királyi_herceg&oldid=26110259”